Biztos kaland

Fülszöveg

„Nem szeretnék itt sokat mondani, fülelni, mert nem akarok senkit megkötni az elképzeléseimmel (amiket szegény könyvön lehetne aztán számonkérni], és nem szeretnék keveset mondani, mert az olyan volna, mintha titkó-lóznánk. Szemérmesség és szemérmetlenség, vallomás és hallgatás, őszinteség és eltussolás együtt jár. Segédigével tagadunk, állitjuk.
Mért kell egy könyvet hátulról lapozni, azaz mért van az eleje a végén, mért kell váratlanul a közepéről a végére ugrani, azaz az elejére, s onnét már rendesen élőre, azaz hátra? Azaz. Kell? Milyen szokásokat akar ez megzavarni? A laza albumlapozgatást? Mert mintha egy családi albumból volnának a képek. Kié ez az album? A fotósé? Mi az hogy fotós? Ugyanaz mint az iró? Mi az, hogy iró? Ki? Én? Az elbeszélő én? A fotós tehát az elnéző én?
Mi az, amit így elnézünk, vagyis mik ezek a fényképek mint írások és a szövegek mint képek? Miről beszélnék? Először is egymásról; az alkotói szándék szerint nem

illusztrálják egymást, hanem együtt,... Tovább

Fülszöveg

„Nem szeretnék itt sokat mondani, fülelni, mert nem akarok senkit megkötni az elképzeléseimmel (amiket szegény könyvön lehetne aztán számonkérni], és nem szeretnék keveset mondani, mert az olyan volna, mintha titkó-lóznánk. Szemérmesség és szemérmetlenség, vallomás és hallgatás, őszinteség és eltussolás együtt jár. Segédigével tagadunk, állitjuk.
Mért kell egy könyvet hátulról lapozni, azaz mért van az eleje a végén, mért kell váratlanul a közepéről a végére ugrani, azaz az elejére, s onnét már rendesen élőre, azaz hátra? Azaz. Kell? Milyen szokásokat akar ez megzavarni? A laza albumlapozgatást? Mert mintha egy családi albumból volnának a képek. Kié ez az album? A fotósé? Mi az hogy fotós? Ugyanaz mint az iró? Mi az, hogy iró? Ki? Én? Az elbeszélő én? A fotós tehát az elnéző én?
Mi az, amit így elnézünk, vagyis mik ezek a fényképek mint írások és a szövegek mint képek? Miről beszélnék? Először is egymásról; az alkotói szándék szerint nem

illusztrálják egymást, hanem együtt, ezen a közös, új nyelven beszélnék arról, amiről külön-külön csak hallgat-niok lehetne. Ez tehát nem képregény, nem fényképregény, kincsen itt történet, vagy ha van, nem lehet elmesélni, vagy m el lehet, mi nem tudjuk. Nincs történet, de van főszereplő.
Egy fiatal nő. Egy fiatal nő az ötvenes évek végéről? Mi mn vele most? Megöregedett? Vagy még mindig olyan lomha? Vagy valami haj történt? Miért van a napfény-íek orvosságszaga? És ki ez a nő egyáltalán? Nem elme-'zülemény, az biztos. A fénykép légies absztrakció egyfelől, lletve annak biztos, durva tudása, hogy valaki, valami étezett. És mért olyan fontos ez az elnézőnek, ez a biztos 'étezésü, légies nő? Miért? [Megoldás: 5 pont.)
Történetünk nincs, sorsunk van. És van anyánk. Apánk-'ól egyenlőre hallgatunk."
Esterházy Péter Vissza