Az Európai Unió joga a gyakorlatban

Tartalom

Rövidítések és források 23
1. fejezet 27
Az Európai Unió - bevezetés 27
1.1. Az Európai Unió és előzményei | 27
1.1.1. Az Európai Közösségek létrehozása 27
Megjegyzések más európai integrációs szervezetekről 28
1.1.2. Az Európai Unió létrehozása 29
1.1.3. Az Amszterdami és Nizzai Szerződések 31
1.1.4. Lisszaboni Szerződés: az Európai Unió „közösségiesítése" 33
Megjegyzés az Európai Atomenergia Közösségről 34
Megjegyzések 35
1.2. Az integráció alapértékei és céljai 36
1.3. Az Európai Unió jogi alapjai és jogrendje 38
1.3.1. Az alapító szerződések 38
1.3.1.1. Az alapító szerződések időbeli hatálya 40
1.3.1.2. Az alapító szerződések területi hatálya 41
1.3.1.3. Az alapító szerződések módosítása 41
1.3.1.4. A tagság az Unióban: csatlakozás, felfüggesztés, megszűnés... 42
1.3.2. Az uniós jog három rétege 43
1.3.3. Az Európai Unió jogrendszere 44
1.3.4. Az uniós jogrendszer általános jogelvei 47
1.3.5. Az uniós jog érvényesülésének tagállami szolidaritásból fakadó
biztosítása 50
Bizottság v Olaszország („Támogatás levágott tehenekért") 50
1.3.6. Az uniós vívmányok 52
1.3.7. Rugalmas integráció vagy széteső szabályozás? 53
1.4. Az Uniós tevékenység átfogó, központi területei - áttekintés 55
1.4.1. A belső piac 56
1.4.2. A gazdasági és monetáris unió 57
1.4.2.1. A gazdaságpolitikák összehangolása 57
1.4.2.2. A monetáris politika 58
1.4.3. A szabadságon, biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térség... 62
1.4.3.1. A schengeni együttműködés 64
1.4.3.2. A szabadság térségének kialakítása 68
1.4.3.3. A biztonság térségének kialakítása 72
1.4.3.4. A jog érvényesülésén alapuló térség kialakítása
(igazságügyi együttműködés polgári ügyekben) 79
1.4.4. A közös kül-és biztonságpolitika 82
1.4.4.1. Az Unió külkapcsolatai és a közös kül- és biztonságpolitika... 83
1.4.4.2. A döntéshozatal alapvető jellemzői 85
1.4.4.3. A közös biztonság- és védelmi politika 86
1.4.4.4. Közös kül- és biztonságpolitika: az együttműködés tartalma
és formái 87
1.5. Magyarország csatlakozása az Európai Unióhoz 90
1.5.1. A csatlakozás 90
1.5.2. A csatlakozási szerződés 91
Megjegyzések az átmeneti eltérésekről (derogációk) 92
1.5.3. Az uniós jog fogadásának alkotmányos feltételei és az Európa-klauzula 93
Megjegyzés a csatlakozást előkészítő alkotmánymódosításról 95
1.5.4. Az uniós jog helye a magyar jogrendben 96
1.5.5. Az uniós jog időbeli hatálya Magyarországon 97
Ynos Kft. v Varga János 97
2. fejezet
Az Európai Unió szervezeti keretei és az uniós bíráskodás 99
Megjegyzések néhány szervezeti kérdésről 99
2.1. Az Európai Parlament 100
2.1.1. A Parlament összetétele és szervezete 100
2.1.2. A Parlament feladatai és hatásköre 101
2.1.3. Az európai ombudsman 102
2.2. Az Európai Tanács 103
2.3. Az Európai Unió Tanácsa (Tanács) 104
2.3.1. Összetétele és szervezete 104
2.3.2. A Tanács feladatai és hatásköre 105
2.3.3. Szavazás a Tanácsban 105
2.4. Az Európai Bizottság (Bizottság) 107
2.4.1. A Bizottság összetétele és szervezete 107
2.4.2. A Bizottság feladatai és hatásköre 108
2.4.3. A külügyi és biztonságpolitikai főképviselő, mint a Bizottság
egyik alelnöke 109
Megjegyzés a Számvevőszékről 109
2.5. Magyarország kormányzati képviselete az uniós intézményekben 110
2.5.1. A tárgyalási álláspont kialakítása és a képviselet 110
2.5.2. Az Országgyűlés szerepe 112
Megjegyzések az Unió szerveiről és hivatalairól 113
2.6. Az Európai Unió Bírósága és az uniós bíráskodás 116
2.7. Az Európai Unió Bíróságának szervezete 117
2.7.1. A Bíróság szervezete 117
2.7.2. A Törvényszék szervezete 119
2.7.3. A Közszolgálati Törvényszék szervezete 119
2.7.4. ítélkező testületek az Európai Unió Bíróságán 119
2.8. Az Európai Unió Bíróságának hatásköre 120
2.8.1. Eljárási formák 121
Megjegyzések 124
2.8.2. A hatáskör megosztása a bíráskodás három szintje között 124
2.9. Az uniós bíróságok eljárása 126
Megjegyzések 128
Megjegyzés Magyarország képviseletéről az uniós bíróságok előtt 130
2.10. Az uniós bíráskodás szerepe 130
Megjegyzések a bírósági határozatok jelöléséről 131
2.11. Az Európai Bíróság jogértelmezése 132
CILFIT és Lanificio di Gavardo SpA v Ministry of Health 132
Megjegyzés az uniós jogszövegekről 133
2.11.1. Az értelmezés módszerei 134
Moulijn v Bizottság 135
2.11.2. A Bíróság által követett értelmezési elvek és technikák 136
Klöckner- Werke AGv Bizottság (II) 137
Megjegyzések 139
3. fejezet
Az uniós jogi aktusok megalkotása 142
3.1. A jogi aktusok megalkotására irányuló döntéshozatali eljárások 142
3.2. Jogalkotási eljárások: döntéshozatal a Parlament közreműködésével 143
3.2.1. A rendes jogalkotási eljárás 143
3.2.2. Különleges jogalkotási eljárások 145
3.2.2.1. Az Unió éves költségvetésének elfogadása 146
3.2.2.2. Az egyetértési eljárás 147
3.2.2.3. A konzultációs eljárás 148
3.2.2.4. A Parlament részvételi joga 149
Roquette Fréres v Tanács 150
Megjegyzések 151
Megjegyzések a Gazdasági és Szociális Bizottságról
és a Régiók Bizottságáról 152
3.3. Nem jogalkotási eljárások 153
3.3.1. A Parlament részvétele nem jogalkotási eljárásokban 153
3.3.2. Nem jogalkotási eljárások a Parlament részvétele nélkül 154
3.3.3. A Bizottság eljárása kiegészítő-módosító, illetve végrehajtási
aktusok elfogadására 155
3.3.3.1. A komitológia lényege 155
3.3.3.2. A komitológia rendszere 157
3.3.3.3. A komitológia a Lisszaboni Szerződés után 160
Megjegyzések 160
3.4. Jogi aktus elfogadásának kezdeményezése 161
3.5. Az Unió hatásköre jogi aktusok megalkotására 164
3.5.1. A hatáskörök fajtái az Unió működésében 165
3.5.2. A megosztott hatáskörök 167
3.5.2.1. Szomszédos hatáskörök és egymást átfedő
(versengő) hatáskörök 167
3.5.2.2. A megosztott (versengő) hatáskör és az előfoglalás 169
3.5.3. Külső és belső hatáskör az uniós tevékenységeknél 170
3.5.3.1. A külső hatáskör gyakorlása: uniós eljárás nemzetközi
szerződések kötésére 171
3.5.3.2. Az Unió külső hatáskörének határai 171
Bizottság v Tanács („AETR-ERTA ") 173
3.5.3.3. Szomszédos megosztott külső hatáskör és a vegyes szerződések 174
Megjegyzések 175
3.5.4. Beleértett uniós hatáskörök („impliedpowers") 176
Németország v Bizottság („ Migrációs politika") 177
3.5.5. Általános, szubszidiárius uniós hatáskör 179
Megjegyzések 180
3.5.6. Intézményi hatáskörök ütközése 180
3.5.7. Hatáskörök torlódása: az uniós jogi aktus jogalapjának megválasztása 182
Parlament v Tanács („ Erdővédelmi rendeletek ") 182
Megjegyzések 184
3.6. A jogi aktusok megalkotására irányuló hatáskörök
gyakorlásának korlátai 186
3.6.1. A szubszidiaritás és arányosság elve 186
3.6.1.1. A Lisszaboni 2. sz. Jegyzőkönyv 187
3.6.1.2. A szubszidiaritás elve, mint érvényességi szempont 189
British American Tobacco (Investments) Ltd and Imperial Tobacco Ltd. 189
Megjegyzések 190
3.6.1.3. Az arányosság elve 191
Schräder v Hauptzollamt Gronau 192
Megjegyzések 193
3.6.2. A jogbiztonság elve 194
3.6.2.1. A jogszabályok világos szövege 194
3.6.2.2. A jogszabályok visszaható hatályának kérdése 195
Megjegyzések 196
3.6.2.3. A jogos várakozások védelme 197
Magyarország v Bizottság („ Kukorica faj súly követelménye ") 198
Megjegyzések 200
3.6.3. A hatáskörrel való visszaélés tilalma 201
Franco Giuffrida v Tanács 202
3.6.4. Az indokolási kötelezettség 202
Technische Universitát München v Hauptzollamt München-Mitte 203
Megjegyzések 205
3.6.5. A magasabb rendű jogszabályokkal való összhang követelménye 205
Megjegyzések 207
4. fejezet
Uniós jogszabályok és egyéb jogi aktusok 209
4.1. Az alapító szerződések 209
4.2. Általános jogelvek 209
4.3. A nemzetközi jog szabályai 210
4.3.1. Az Unióra kötelező nemzetközi szerződések 211
4.3.2. A nemzetközi jog általánosan elismert szabályai (nemzetközi szokásjog). 212
Anklagemyndigheden v Poulsen és a Diva Navigation 213
4.3.3. A tagállamok nemzetközi szerződéseinek kérdése 214
4.3.4. A nemzetközi jog becsatornázódása az uniós jogrendbe 220
Megjegyzések 221
4.4. Az uniós intézmények, szervek jogi aktusai 222
4.4.1. Az uniós jogi aktusok típusai 223
4.4.2. Az uniós jogi aktusok formái 224
4.4.3. A rendeletek 228
Zerbone Snc v Amministrazione delle finanze dello Stato 228
4.4.4. Az irányelvek 229
Bizottság v Németország („Levegő ólomtartalma") 232
Megjegyzések 234
4.4.5. A határozatok 235
4.4.6. A vélemények és ajánlások 235
4.4.7. A jogi aktusok formájának megválasztása 236
4.4.8. Az uniós jogi aktusok hatálybalépése, kihirdetése
és megismerhetősége 237
Skoma-Lux v Celní reditelství Olomouc 238
Megjegyzések 240
4.4.9. A másodlagos uniós jogi aktusok hierarchiájának kérdése 241
4.5. Az uniós szabályozási technikák és a jogharmonizáció 243
4.5.1. Az uniós szabályozási technikák - általában 243
4.5.2. A jogharmonizáció 245
Megjegyzés a notifikációs (bejelentési) eljárásokról 247
4.5.3. A kölcsönös elismerés elve 248
Rewe-Zentral AG v Bundesmonopolverwaltung („Cassis de Dijon") 248
Megjegyzések a jogharmonizációról 250
4.5.4. Jogharmonizációs jogalkotás Magyarországon 251
4.6. Az uniós bíróságok határozatai 253
4.6.1. Az Európai Bíróság határozatainak személyi hatálya 254
4.6.1.1 .Érvénytelenségről döntő határozatok hatálya 254
4.6.1.2.Jogértelmezést tartalmazó határozatok hatálya 255
Rheinmühlen-Düsseldorf v Einfuhr- und Vorratsstelle
für Getreide und Futtermittel (II) 256
Amministrazione delle finanze dello Stato v Ariete SpA 257
Megjegyzések 258
4.6.2. Az Európai Bíróság határozatainak időbeni hatálya 259
4.6.2.1. Az értelmező határozatok időbeni hatálya 260
Amministrazione delle Finanze dello Stato v Salumi 260
Megjegyzések 262
4.6.2.2. Az érvénytelenséget megállapító határozat időbeni hatálya 262
4.6.2.3. A magyar bíróságok és az Európai Bíróság
ítélkezési gyakorlata 263
Legf. Bír. Kfv. I. 35.055/2007(Gépjármű-regisztrációs adó) 264
5. fejezet
Az uniós jogi aktusok bírósági felülvizsgálata 266
5.1. Az uniós jogi aktusok érvényességének bírósági felülvizsgálata 266
5.1.1. Érvénytelenségi igények érvényesítése 266
5.1.2. Az igényérvényesítési eljárások összefüggései 267
5.1.3. A hármas rendszer ellentmondásai 268
TWD Textilwerke Deggendorf GmbH v Németország 268
Megjegyzések 270
5.1.4. Egy uniós aktus érvénytelenségének alapja 270
Megjegyzések 272
5.2. A semmisségi per 272
5.2.1. A felülvizsgálható jogi aktusok köre 273
IBM v Bizottság 274
Megjegyzések 275
5.2.2. A lehetséges felperesek köre 277
5.2.3. Közvetlen érintettség 278
Alcan Aluminium Raeren és mások v Bizottság 278
5.2.4. Személyes érintettség 280
5.2.4.1. A Plaumam-teszt 280
Plaumann & Co. v Bizottság 281
5.2.4.2. Amikor a Plaumann-teszt is teljesíthető 282
Extrámét Industrie SA v Tanács 283
Megjegyzések 283
5.2.4.3.Támadások a Plaumann-teszt ellen 284
5.2.5. A „rendeleti jellegű jogi aktusok" 286
5.2.5.1. Értelmezési nehézségek a Lisszaboni Szerződés újítása nyomán 286
5.2.5.2.Határozatok vagy rendeletek? 288
Koninklijke Scholten Honig NV v Tanács és Bizottság 288
5.3. Előzetes döntéshozatali eljárás - érvénytelenség kérdésében 291
ICC v Amministrazione delle Finanze dello Stato 291
5.4. Az érvénytelenségi kifogás 292
Simmenthal v Bizottság 293
Megjegyzések 295
5.5. A mulasztási per 296
5.5.1. A mulasztási per jellemzői 297
5.5.2. A mulasztás 298
Dumez v Bizottság 299
5.5.3. A kötelezettség valamely intézkedésre 300
Európai Parlament v Tanács („Közlekedési politika") 301
Megjegyzések 302
6. fejezet
Az uniós jog a tagállamok belső jogában 305
6.1. Az uniós jog közvetlen hatálya 305
6.1.1. A közvetlen hatály alapja 305
van Gend & Loos v Netherlands Inland Revenue Administration 306
Megjegyzések 307
6.1.2. A közvetlen hatály feltételei 308
Megjegyzések 310
6.2. Az egyes uniós jogszabályok közvetlen hatálya 312
6.2.1. Az alapító szerződések rendelkezései 312
6.2.2. Az Unióra kötelező nemzetközi szerződések rendelkezései 312
Megjegyzések 317
6.2.3. A rendeletek 318
6.2.4. A határozatok 318
Franz Grad v Finanzamt Traunstein 318
6.2.5. Az irányelvek közvetlen hatálya 320
van Duyn v Home Office 320
Tullio Ratti 322
Megjegyzések 324
6.3. Az uniós normák vertikális és horizontális hatálya 326
6.3.1. A rendeletek 326
6.3.2. Az alapító szerződések rendelkezései 326
6.3.3. Az irányelvek 327
6.3.3.1. A Marshall/Foster/Dori-doktrína 327
Faccini Dori v Recreb Sri 329
6.3.3.2. Az irányelvek járulékos, horizontális joghatásai 331
Megjegyzések 332
6.4. Az uniós jog elsőbbsége 333
6.4.1. Az uniós jog elsőbbségének alapja 334
Flaminio Costa v E.N.E.L 334
6.4.2. Az uniós joggal ellentétes belső jogszabály alkalmazásának mellőzése 336
Amministrazione delle Finanze dello Stato v Simmenthal SpA 337
Megjegyzések 338
6.4.3. Az uniós jog elsőbbsége a tagállamok belső jogában 339
6.4.4. Az uniós jog elsőbbsége Magyarországon 341
6.4.5. Az uniós jog elsőbbsége - Lisszabon után 342
6.5. Közvetlen hatály és közvetlen alkalmazhatóság 343
6.5.1. Mi a közvetlen hatály és a közvetlen alkalmazhatóság? 344
6.5.2. Közvetlen és közvetett hatály, illetve alkalmazhatóság 345
6.5.3. Van-e közvetlenül alkalmazható, de közvetlenül nem hatályos norma? 346
6.6. A közvetlen hatállyal nem bíró uniós normák joghatásai 348
6.6.1. A közvetett hatály: tagállami jog uniós joggal összhangban való
értelmezésének kötelezettsége 348
Habermann-Beltermann v Arbeiterwohlfahrt,
BezirksverbandNdb./Opf. e.V 350
Megjegyzések 352
6.6.2. Irányelvek kizáró joghatása magánfelek közötti jogvitákban 353
Megjegyzések a kizáró joghatásról 356
6.7. Irányelvek joghatásai a belső jogalkalmazásban - összefoglalás 358
Megjegyzések 360
7. fejezet
Az uniós jogon alapuló igények érvényesítése a belső jogban 362
7.1. Az uniós jogon alapuló igények és a tagállamok jogszabályai 363
7.1.1. Általános uniós követelmények az igényérvényesítés biztosításánál... 363
7.1.2. Az uniós jogon alapuló igények néhány formája 365
7.2. Az eljárások egyenértékűségének elve 366
Edis v Ministero delle Finanze 366
Megjegyzések 3é8
7.3. Az uniós jog hatékony érvényesülésének elve 370
7.3.1. A hatékony érvényesülés elvének általános tartalma 370
Marshall v Southampton and South-West Hampshire Area Health 371
Authority (II) 371
R v Sutton 372
7.3.2. A hatékony érvényesülés elvének korlátai a belső jogokban 374
7.3.2.1. Az igényérvényesítés időbeni korlátai
(elévülés, jogvesztő határidők) 374
Megjegyzések 377
7.3.2.2. Az igényérvényesítés különleges korlátai 378
7.3.2.3. Teljes jóvátétel és hatékony szankciók biztosítása
(kártérítés, kamat) 381
7.4. A két elv belső eljárásokat általánosan alakító vetületei 384
7.4.1. Bírósághoz fordulás joga az uniós igények érvényesítésénél 385
Johnston v Chief Constable of the Royal Ulster Constabulary 385
7.4.2. Hatáskör biztosítása az uniós jogon alapuló egyéni jogok
ideiglenes intézkedések útján történő védelmére 387
Zuckerfabrik Süderdithmarschen v Hauptzollamt Itzehoe 389
Megjegyzések 391
7.4.3. Az igény elbírálásának biztosítása az uniós jog megsértéséből fakadó
állami kártérítési felelősség esetén 392
7.4.4. Kötelezettség az uniós joggal ellentétes belső jogszabály mellőzésére 393
7.4.5. Az igények elbírálása az uniós bíróságok döntéseivel összhangban 393
7.4.6. Az uniós jog hivatalból történő felhívása - az igények látens alapja 394
van Schijndel és van Veen v Stichting Pensioenfonds 395
Megjegyzések 396
7.4.7. Az előzetes döntéshozatal kezdeményezésének kötelezettsége 397
7.5. Az előzetes döntéshozatali eljárás 397
7.5.1. Az előzetes döntéshozatali eljárás általános jellemzői 398
Megjegyzés a sürgősségi előzetes döntéshozatali eljárásról 399
7.5.2. A Bíróság hatásköre az előzetes döntéshozatal során 399
Di Felice v Institut national d'assurances pour travailleurs
indépendants 400
Megjegyzések 402
7.5.3. A tagállami bíróságok előterjesztési kötelezettsége 403
7.5.3.1. A szükségesség feltétele 403
CILFIT és Lanificio di Gavardo SpA v Ministry of Health 404
Megjegyzések 406
7.5.3.2. A jogorvoslat kizártsága, mint a kötelezettség előfeltétele 407
Kenny Roland Lyckeskog 408
Megjegyzések 409
7.5.3.3. Nem jogerős határozatot hozó bíróságok előterjesztési
kötelezettsége 410
7.5.4. A tagállami bíróságok joga az előterjesztéshez 411
7.5.4.1. Az előterjesztés szabadsága 411
Cartesio Oktató és Szolgáltató Bt 412
7.5.4.2. Szempontok az előterjesztés jogának gyakorlásához 414
Megjegyzések 414
7.5.5. Mely szerv minősül tagállami bíróságnak? 415
Almelo v NV Energiebedriff ljsselmij 416
Megjegyzések 417
7.5.6. Az előterjesztés egyedi kérdései 418
Megjegyzések 419
Jämställdhetsombudsmannen v Örebro 421
Megjegyzések 422
8. fejezet
A tagállamok felelőssége az uniós jog megsértése miatt 424
8.1. A tagállamok jogsértő magatartása 424
8.1.1. Az állami egység elve 424
8.1.2. A tagállami jogsértések néhány típusa 425
Megjegyzések 426
8.2. Bizottság v tagállam: kikényszerítési per 427
8.2.1. A kötelezettségszegés megállapítása iránti per jellemzői 427
Bizottság v Németország („ Tartózkodási engedélyek ") 428
Megjegyzések 429
8.2.2. Az alperesi védekezés 431
Bizottság v Belgium („ Gépjárművek és mezőgazdasági gépek ") 431
Bizottság v Luxemburg és Belgium („ Tejtermékek adója") 433
Megjegyzések 434
8.2.3. A Bíróság ítélete és annak kikényszerítése 435
Megjegyzések 437
8.2.4. Eljárás jogellenes állami támogatás esetén 438
Megjegyzések 439
8.3. Tagállam v tagállam: kötelezettségszegés megállapítása iránti per 440
8.4. Magánfél v tagállam: kártérítési igények érvényesítése 441
8.4.1. A tagállam kártérítési felelőssége magánféllel szemben 441
Francovich és Bonifaci v Olaszország 441
Megjegyzések 443
8.4.2. A kártérítési felelősség feltételei 445
Brasserie du Pécheur és Factortame Ltd 446
Megjegyzések 449
8.4.3. Felelősség a tagállami bíróságok uniós joggal ellentétes döntéseiért 449
Köbler v Ausztria 451
9. fejezet
Az Unió jogi felelőssége 453
9.1. Az Unió szerződésen alapuló felelőssége 453
9.1.1. A joghatósággal rendelkező bíróság 454
CebagBVv Bizottság 455
9.1.2. A szerződéses jogvitára irányadó normák 456
Bizottság v CO.DE.MI. SpA 456
Megjegyzések 457
9.2. Az Unió felelőssége szerződésen kívül okozott károkért 458
Megjegyzések a jogszerű magatartáson alapuló kártérítési
felelősségről 459
9.2.1. A jogsértő magatartás 459
9.2.1.1. Felelősség jogsértő, egyedi, igazgatási határozatokért 460
Krohn v Bizottság 461
9.2.1.2. Felelősség jogalkotásból fakadó kárért 463
Bayerische HNL v Tanács és Bizottság 464
Megjegyzések 467
9.2.2. Okozati összefüggés és kár 468
GAEC v Tanács és Bizottság 468
Megjegyzések 470
9.2.3. Az unió és a tagállam párhuzamos felelőssége 471
Haegeman v Bizottság 471
De Boer Buizen v Tanács és Bizottság 473
Megjegyzések 474
10. fejezet
Az alapjogok védelme az Európai Unióban 476
10.1. Az alapjogok védelmének kialakulása az Unióban 476
10.1.1. Alapjogok védelmének kialakítása az Európai Bíróságon 477
Megjegyzés 480
10.1.2. Alapjogok védelme az uniós jogalkotásban a Lisszaboni Szerződésig 481
10.1.3. Fordulat a Lisszaboni Szerződésben 483
10.1.4. Az Európai Unió Alapjogi Chartája 484
10.1.5. Az alapjogok uniós védelmének határai 488
Vajnai Attila 489
10.1.6. Alapjogok védelme - az uniós aktusoknál 490
Bizottság v Lisrestal 491
Megjegyzések 493
10.1.7. Az uniós alapjogok szerepe a tagállami aktusoknál 494
Dennis Clifford Bostock 494
Megjegyzések 496
Megjegyzések az Európai Unió Alapjogi Ügynökségéről 497
10.2. Az egyenlőség elve - a hátrányos megkülönböztetés tilalma 498
10.2.1. A hátrányos megkülönböztetés tilalma az uniós jogalkotás szintjén 499
10.2.2. Az egyenlőség elvének tartalma 501
Caisse régionale d'assurance maladie de Lille v Palermo 502
10.2.3. Az egyenlőség elve és az egyenlő bánásmódot előíró tételes
jogi rendelkezések 504
P v S és Cornwall County Council 506
10.2.4. Egyenlőség elve: a hatékony jogvédelem előmozdítását szolgáló
eljárási eszközök 507
10.2.5. Pozitív megkülönböztetés: hátrányos helyzetű csoportok
előnyben részesítése 509
Briheche v Ministre de l'Intérieur és mások 510
Megjegyzés 512
11. fejezet
Az uniós polgárság és a személyek szabad mozgása 513
ILI. Az uniós polgárság 513
11.1.1. Uniós polgárság: ideológia vagy integrációs eszköz? 515
11.1.2. Az uniós polgárság jellemzői 515
11.1.3. Az uniós polgársághoz kapcsolódó jogok 516
11.1.4. Az uniós polgárság és a tagállami állampolgárság viszonya 519
Micheletti v Delegáción del Gobierno en Cantabria 520
Carlos Garcia Avello v Belgium 523
Megjegyzések 524
11.2. Az uniós polgárok választójoga más uniós államban 526
11.2.1. Helyhatósági választások 527
11.2.2. Európai parlamenti választások 529
11.2.3. Milyen feltételekkel korlátozható az uniós polgárok választójoga? ... 530
Megjegyzések 533
11.3. Hozzáférés uniós dokumentumokhoz 534
11.3.1. Az uniós dokumentumokhoz való hozzáférés jogi keretei 535
11.3.2. A hozzáférést célzó kérelmek elbírálása 537
Megjegyzések 540
11.4. Az uniós polgárok petíciós joga 541
11.5. Az uniós polgárok és az uniós hivatali ügyintézés 543
11.5.1. Panaszjog az európai ombudsmannál 544
11.5.2. A megfelelő, gondos ügyintézés elve 547
11.5.3. Az uniós polgárok megkeresései 551
Megjegyzések panaszokról és petíciókról 552
11.6. Uniós polgárok védelme harmadik államokban 554
11.6.1. Védelemre és segítségnyújtásra okot adó helyzetek 555
11.6.2. A védelemre és segítségnyújtásra vonatkozó kötelezettség hatóköre.. 556
Megjegyzések 558
11.7. A személyek szabad mozgása az Unióban 560
11.7.1. A szabad mozgáshoz való jogról - általában 560
11.7.2. A szabad mozgáshoz való jog rétegei 562
11.7.3. A szabad mozgáshoz való jog jogosultjai 563
Megjegyzés a nem uniós polgárok helyzetéről 565
11.7.4. Idegenrendészeti jogok és szabályok (2004/38/EK irányelv) 565
11.7.5. Az idegenrendészeti szabályok megszegése 569
11.7.6. Korlátozások közegészségi, közrendi és közbiztonsági okok miatt 570
11.7.6.1. A korlátozás indokai 571
Rutili v Ministre de l'intérieur 572
11.7.6.2. A korlátozás elvei 573
11.7.7. Az uniós polgárok szabad mozgása és a schengeni együttműködés 575
Megjegyzés 1 576
11.7.8. A szabad mozgás általános joga (EUMSz 21. cikk) 576
11.7.8.1. A szabad mozgáshoz kapcsolódó járulékos jogok 577
Maria Martínez Sala v Freistaat Bayern 577
11.7.8.2. A szabad mozgás feltételei 579
11.7.8.3. Az elegendő anyagi forrás követelménye 581
Grzelczyk v Centre public d'aide sociale 583
11.7.8.4. Az egyenlőtlen bánásmód igazolhatósága 585
Bidar v London Borough of Ealing 586
Megjegyzések 587
12. fejezet
A belső piac joga 590
12.1. Az áruk szabad mozgása 591
12.1.1. A vámok és azzal azonos hatású díjak alkalmazásának tilalma 592
12.1.1.1. A vámmal azonos hatású díj 592
Bizottság v Olaszország („ Statisztikai illetékek ") 592
12.1.1.2. Az áru 594
Bizottság v Olaszország („ Műkincsek ") 594
Megjegyzések 595
12.1.2. A diszkriminatív és piacvédő adóztatás tilalma 596
12.1.2.1. Vámmal azonos hatású díj és az adó 597
12.1.2.2. Az EUMSz 110. cikk alkalmazása 597
Bizottság v Franciaország („Alkoholadó I") 598
12.1.2.3. A diszkriminatív adóztatás 600
12.1.2.4. A piacvédő adóztatás 601
Megjegyzések 602
12.1.2.5. A gépjárművek lépcsőzetes adóztatása 603
Nádasdi és Németh v Vám- és Pénzügyőrség 604
12.1.3. Mennyiségi korlátozás és azzal azonos hatású intézkedések tilalma.. 605
12.1.3.1. A mennyiségi korlátozás 606
12.1.3.2. A mennyiségi korlátozással azonos hatású intézkedések 607
Procureur du Roi v Dassonville 608
Du Pont de Nemours v Unitú sanitaria locale No 2 di Carrara 609
Megjegyzések 610
Rewe-Zentral v Bundesmonopolverwaltung für Branntwein
(„ Cassis de Dijon ") 612
Keck és Mithouard 615
Megjegyzések 617
12.1.3.3. A korlátozó intézkedéseket igazoló körülmények 619
Smanor SA 619
Megjegyzések 621
12.2. A munkavállalók szabad mozgása 622
12.2.1. A munkavállaló és a munkaviszony 623
12.2.1.1. Ki a munkavállaló? 623
Lawrie-Blum v Land Baden- Württemberg 624
12.2.1.2. Kiegészítések a munkavállaló fogalmához 625
12.2.1.3. Az uniós munkavállalók munkavégzésre vonatkozó jogai... 626
12.2.1.4. A hazai munkavállalókkal egyenlő bánásmód
a munkához jutásnál 626
Groener v Minister for Education 627
12.2.1.5. A hazai munkavállalókkal egyenlő bánásmód
a munkaviszony fennállása alatt 628
Schöning-Kougebetopoulou v Freie und Hansestadt Hamburg 629
Megjegyzések 632
12.2.3. Az uniós munkavállalók családtagjai 633
12.2.3.1. Munkavállaláshoz való jog 633
12.2.3.2. Egyenlő bánásmód bizonyos képzésekre történő felvételnél 633
Casagrande v Landeshauptstadt München 633
12.2.3.3. Egyenlő bánásmód szociális juttatások terén 634
Office national de l' emploi v Joszef Deák 635
Megjegyzések 635
12.2.4. Az EUMSz 45. cikk alkalmazásának egyes feltételei 636
12.2.4.1. Kivétel a közszolgálati állásoknál 636
12.2.4.2.Határon átnyúló elem 637
12.2.4.3. Gazdasági célú tevékenység végzése 638
12.2.4.4. Az EUMSz 45. cikk közvetlen hatálya 638
12.3. A letelepedés és a szolgáltatásnyújtás szabadsága 639
12.3.1. A letelepedés szabadságának lényege és a jogosultak 639
12.3.2. A szolgáltatásnyújtás szabadságának alapvető vonásai 640
12.3.3. A letelepedés és szolgáltatásnyújtás elkülönítése 641
Gebhard v Consiglio delVOrdine 642
Megjegyzések 643
12.3.4. A 2006/123/EK irányelvről („szolgáltatási irányelv") 643
12.3.5. A letelepedés szabadsága - a védelem jellege és határai 645
12.3.5.1. Az állampolgárságon alapuló közvetlen megkülönböztetés.. 645
12.3.5.2. A közvetett, burkolt megkülönböztetés kérdése 645
12.3.5.3. Az egyenlően alkalmazandó intézkedések
jogszerűségének feltételei 646
Gebhard v Consiglio delVOrdine 647
12.3.5.4. A letelepedés járulékos körülményei 648
Meeusen v Hoofddirectie van de Informatie 648
Megjegyzések 650
12.3.5.5. Az esetjog korlátai és a harmonizációs kényszer 650
Megjegyzések 651
12.3.6. A szolgáltatásnyújtás szabadsága - a védelem jellege és határai 653
12.3.6.1. Állampolgárságon alapuló megkülönböztetés
és az egyenlően alkalmazandó intézkedések 653
van Binsbergen v Bestuur van de Bedrijfsvereniging
voor de Metaalnijverheid 654
12.3.6.2. A szolgáltatásnyújtás tipikus tagállami korlátozásai 656
Megjegyzések 659
12.3.6.3. A szolgáltatás igénybevételének szabadsága 660
Wirth v Landeshauptstadt Hannover 661
12.3.6.4. A szolgáltatásnyújtás járulékos körülményei 662
12.3.7. A szolgáltatásnyújtás és letelepedés szabadsága: közös kérdések 663
12.3.7.1. A jogok közvetlen hatálya 663
12.3.7.2. Gazdasági tevékenység 663
12.3.7.3. Határon átnyúló elem 664
12.3.7.4. Kivétel közhatalom gyakorlására irányuló tevékenységnél.. 665
Megjegyzések 665
22 tartalom
12.4. A más tagállamban szerzett szakmai képesítések elismerése 666
12.4.1. A Vlassopoulou-elv 666
Vlassopoulou v Ministerium fürJustiz, Bundes- und
Europaangelegenheiten 666
Megjegyzések: a harmonizáció lépései 667
12.4.2. A 2005/36/EK irányelv a szakmai képesítések elismeréséről 668
12.4.2.1. Az irányelv hatálya és szabályozási rendszere 668
12.4.2.2. A határon átnyúló szolgáltatásnyújtás 669
12.4.2.3. A letelepedés jogával élők szakmai képesítésének elismerése 669
12.4.3. A Vlassopoulou-elv és a harmonizáció 673
Megjegyzések 674
12.5. A tőke szabad mozgása 675
12.5.1. Mi a tőkemozgás? 676
12.5.2. A tőkemozgást korlátozó tagállami intézkedések 676
Trummer és Mayer 677
12.5.3. A tőkemozgás korlátozása a Szerződés külön rendelkezései alapján 679
Megjegyzések 681
Hivatkozott bírósági határozatok 683
Irodalomjegyzék 701
Név- és tárgymutató 709

Témakörök