Előszó
Sokféle aggodalom és rossz érzés tölti el sokunk szívét és lelkét mostanában. Sok a durvaság, a hazugság, a mellébeszélés. Örökös hajszában élünk, nincs időnk se magunkra, se a világra, se a ránk...
Tovább Előszó
Sokféle aggodalom és rossz érzés tölti el sokunk szívét és lelkét mostanában. Sok a durvaság, a hazugság, a mellébeszélés. Örökös hajszában élünk, nincs időnk se magunkra, se a világra, se a ránk bízottakra. Alig törődünk a világ dolgával, hiszen annyit csalódtunk már. Az értékeink elvesztésének idejét éljük? Úgy tűnik, igen.
Igénytelenné vált környezetünk, és lassan bensőnket is mállasztja a gondolattalanság, a házhoz szállított és oda magunk által önként beengedett, az emberben az ösztönösét mozgósító és azt az életet irányító helyzetbe hozó valóságnak nevezett hamisság.
Ebben a közegben szeretnénk ajándékként adni e lapokat, melyek az igényes és értéket hordozó világról tanúskodnak, és amelyek bennünket is igényes értékekkel akarnak gazdagítani. Amikor nem tudjuk könnyen a környezetünket elgondolásaink szerintivé formálni, gazdagodjunk legalább magunkban igaz értékekkel, széppel és jóval.
Amikor ránk telepszik az aggodalom a bennünket felváltó nemzedékek sorsa iránt, amikor nehéz viselni a mellébeszélés légkörét, amikor azt sugallják, hogy el kell fogadni az igénytelenséget, amikor érezzük: sodorni akar a világ a maga útján minket, merjünk megállni és tartalmas olvasnivaló után nyúlni, keressünk igaz tanítást az életről, emberségről, szépről és jóról.
Vissza 
