Bocföldétől Boconádig

Fülszöveg

Boconád történetének megírása a múltat kutatók vágya. A romjaiban is mutatós és a faluképen uralkodó Szeleczky-Gosztonyi kastély azok számára is előrevetíti a falu történetének izgalmait és kihívásait, akik csak felületesen ismerik a települést. Boconád múltja azonban éppen annyi kérdőjellel és bizonytalansággal terhelt, mint a falu jetképévé vált kastély jövőbeli sorsa. Egy kutatás a nehézségek és a meg nem válaszolható kérdések mellett mindig hoz jelentős változást a korábbi ismeretekhez képest. így történt ez Boconád esetében is: a kutatás kezdetén a település történetét 1331-től datálták, ám a ma fellelhető első írásos dokumentumon szereplő évszám 1298. Azt, hogy a falu már ezt megelőzően is létezett, bizonyítja a Váradi Regestrum (1205-1235), az egyik forrás. A település nevének etimológiai vizsgálata azonban még ettől is korábbi megtelepedést tükröz.
Lényeges változást hozott e kutatás a faluhelyet elsők közt birtokló Aba nemzettség alapító ágának kérdésében is. Korábbi... Tovább

Fülszöveg

Boconád történetének megírása a múltat kutatók vágya. A romjaiban is mutatós és a faluképen uralkodó Szeleczky-Gosztonyi kastély azok számára is előrevetíti a falu történetének izgalmait és kihívásait, akik csak felületesen ismerik a települést. Boconád múltja azonban éppen annyi kérdőjellel és bizonytalansággal terhelt, mint a falu jetképévé vált kastély jövőbeli sorsa. Egy kutatás a nehézségek és a meg nem válaszolható kérdések mellett mindig hoz jelentős változást a korábbi ismeretekhez képest. így történt ez Boconád esetében is: a kutatás kezdetén a település történetét 1331-től datálták, ám a ma fellelhető első írásos dokumentumon szereplő évszám 1298. Azt, hogy a falu már ezt megelőzően is létezett, bizonyítja a Váradi Regestrum (1205-1235), az egyik forrás. A település nevének etimológiai vizsgálata azonban még ettől is korábbi megtelepedést tükröz.
Lényeges változást hozott e kutatás a faluhelyet elsők közt birtokló Aba nemzettség alapító ágának kérdésében is. Korábbi kutatások a Sirok várát birtokló negyedik Aba-ághoz, a Borh-Bodonhoz kötötték az első birtokosokat, holott a XIV. század első harmadának forrásai a falu birtokosaiként kétségkívül a „hűtlenségbe esett" Verpeléti-ágat, vagyis Nagy Leustákot nevezik Boconád egyik legkorábbról ismert és néven nevezett birtokosának!
Sikerült eloszlatnunk a település nevének eredetére vonatkozó tévhiteket is, amely a bodzanáddal hozta összefüggésbe a Boconád szó kialakulását. Mindez természetesen csak elhallás és spekuláció eredménye, a falu neve egy magyar személynévből eredeztethető. Vissza