Aranykönyv

Fülszöveg

Bocsák Miklós első könyvét 1983-ban Kocsis Sándorról és Czibor Zoltánról írta. Egyfelől hatalmas siker - 220 ezer eladott példány - másfelől megkövezés járt érte. A legnagyobb politikai lapok fekete betűs glosszákban tiltakoztak, hogy ilyen „vitatható múltú" emberekről könyv jelenjen meg...
Ez jelzésértékű volt: a hatalom, illetve azok a bizonyos erős emberek nem bocsátottak meg.
A szerző azóta is kutatja: mi volt, mi lehetett emögött? Miért így végződött annak a csapatnak a sorsa, miért így folytatódott a benne szereplők pályafutása, élete, ahogyan? Többnyire-tragikusan...?
GROSICS GYULA: Egy évig élve eltemetve
LÓRÁNT GYULA: Ötször jött érte a fekete autó...
BOZSIK JÓZSEF: Tudta, hogy meghal
HIDEGKÚTI NÁNDOR: Elvették a múltját, tönkretették a jövőjét, a gyermekei életét...
ZAKARIÁS JÓZSEF, a bűnbak, akinek korai és váratlan halálára máig nincs magyarázat...
BUDAI II LÁSZLÓ, aki kimondta és bizonyítani próbálta: Eladtuk a világbajnokságot! (Nem sokkal élte túl)
KOCSIS SÁNDOR: Kiugrott, vagy kilökték? CZIBOR ZOLTÁN: Miért vette elő a pisztolyát az EMKÉ-ben?
BUZÁNSZKY JENŐ: Máig büszke, hogy abba a csapatba bekerülhetett
LANTOS MIHÁLY: Utána is csinálhattunk volna focit, ha hagyják...
PUSKÁS FERENC: Az egyetlen, aki elégtételt kapott - kár, hogy nem előbb kapta...
És a többiek: az Aranycsapat összesen 72 (!!!) tagjának pályafutása Vissza