Bocskai és kora...

Előszó

Bocskai István neve és alakja összefonódott az általa vezetett felkeléssel, amely később Bocskai-szabadságharc néven vonult be hazánk történetébe. Bocskai fegyveres küzdelme nyitánya volt a 17-18. századi Habsburg-ellenes rendi szabadságküzdelmeknek. A bihari nagyúrnak a marcona hajdúkapitányok, Lippai Balázs, Németi Balázs, Ibrányi Ferenc, Dengeleghy Ferenc és Szénási Mátyás által adott hitlevele szerint „a nagyságos vitézlő Bocskai Istvánnak, ez körösztinsignek s az mi Országunknak s ides Hazánknak, legfőképpen az egy Igaz Hitnek megoltalmazására kötöttük hitvel erre magunkat, s hogy együtt élnénk s halnánk az egy Igaz hit mellett". Bocskai István önvédelmi küzdelméből rendi szabadságharccá terebélyesedő esemény katonai eredményei mellett elsősorban politikai-társadalmi hatásai váltak a legfontosabbakká. Bocskai a háború okairól és céljairól 1605. április 29-i levelében így nyilatkozott: „Erre az indulatra soha nem vitt engem az én felfuvalkodásom, sem peniglen valami ok nélküli böcsület keresésem, de hazánk romlásán és egész nemzetségünknek veszedelmén való nagy szánakozásom."
Küzdelme eredményes lett, hiszen a szabadságharcot lezáró bécsi békében 1606. június 23-án, Erdély állami különállásáról és a protestáns vallásszabadság ügyéről olyan korszakos megállapodás jött létre, amely több mint fél évszázadra meghatározta a magyarországi politizálás alapjait. Vissza