Bocskai István a hadak élén

Fülszöveg

Az Érmellékről elindult Habsburg-ellenes küzdelem vezérének történelmi alakját egy ismeretlen erdélyi költő a XVII. század végén így idézte: "Beh szépen kezdődék e seculum veled,/Be rútul végződik maholnap kívüled./Mint vagyunk, s mint leszünk, nincsen benne híred;/Már mi csak sóhajtunk s úgy említünk téged," Ebben a költeményben Bocskai István alakja már Szent István és Hunyadi Mátyás mögé zárkózott fel! A történeti emlékezet kegyes volt az egykori bihari nagyúrhoz: neve, amely életének nagyobb részében a kortársi szóhasználatban gyűlölködő, elítélő jelzőktől övezett volt, az utódok tudatában egyre inkább a szabadságeszményekkel azonosult. Ennek ellenére Bocskai első részletes életrajza csak több mint három évszázaddal halála után látott napvilágot.
Bocskai szembefordulása a Habsburg-uralommal önös érdekből fakadt, de mert találkozott a nemzet többségének vágyával, akaratával, az első időben oly reménytelennek ítélt, kétségbeesett kísérletet végül fényes siker koronázta. Az Érmellékről induló mozgalom nemcsak a nemzeti história fényes, és ezért szívesen forgatott lapjait gazdagította, de bejutott az európai történet "nagy Oceánjába" is. Ennek bizonyságaként áll Genf főterén az egykoron katolikus Habsburg-érdeket szolgáló váradi főkapitány szobra Cromwell és Orániai Vilmos emlékművei között. A hajdan Erdélyből császárpártisága miatt kitiltott főúr az egyetlen olyan magyar fejedelem, akinek külföldön idegenek állítottak szobrot, jóllehet az ő nevét nem említik a világtörténet legnagyobbjai között. Vissza