Gyermekélet a századelőn

Előszó

Részlet a könyvből:
A Népművészetek Házában ez alkalommal rendezett kiállítás a századfordulótól a 20-as évekig terjedő időszak gyermekeinek életét kívánja megismertetni az érdeklődőkkel. A gyermek életének kereteit a család, az egyház, az iskola valamint az a nagyobb közösség határozta meg, amelyben élt. Kiállításunk bemutatja a megyei gyűjteményekből azokat a tárgyi emlékeket, amelyek az adott korszakban a születéstől a serdülőkorig a gyermek környezetét alkották.
Megyénk több földrajzi tájegységből tevődik össze. Településviszonyai a táji környezethez igazodva alakultak ki. Egyházi és világi nagybirtokok a Tápió mentén, a Galga mentén és a Börzsöny vidékén voltak, a megye többi területén a kis-, és középbirtok volt a meghatározó. Jelentős változás - vizsgált korszakunkban - a mezőgazdaságban a szántóföldi zöldségtermesztés és a gyümölcstermesztés felfejlesztése a főváros környékén, valamint az istállózó állattartásra és az intenzív földművelésre való áttérés az Alföldön.
A múlt század utolsó harmadától kezdve - a vasút- és Hév-hálózat teljes kiépülése révén - a főváros közelsége egyre nagyobb hatással volt a környező települések fejlődésére. A mezőgazdaságban bekövetkezett változások, a férfiak ipari munkavállalása, a lányok szolgálónak állása, az asszonyok piacozása azonban még nem idéztek elő mélyreható változást a falusi közösségek belső rendjében. A megye lakosságának nagyobb hányada mezőgazdasági munkát végzett, faluja erkölcse és szokásrendje szerint élt. A megye területén magyarok, németek, szlovákok és szerbek éltek, a nemzetiségiek zömében a főváros körüli településeken és északon, a magyarok inkább az alföldi részen. Vissza