1.034.202

kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát

A kosaram
0
MÉG
5000 Ft
a(z) 5000Ft-os
szállítási
értékhatárig

Fehérjegazdálkodásunk helyzete és a fejlesztés feladatai

Stratégiai kutatások a Magyar Tudományos Akadémián

Szerző
Szerkesztő

Kiadó: Magyar Tudományos Akadémia Agrártudományok Osztálya-Magyar Tudományos Akadémia Veszprémi Területi Bizottsága
Kiadás helye: Mosonmagyaróvár
Kiadás éve:
Kötés típusa: Ragasztott papírkötés
Oldalszám: 122 oldal
Sorozatcím: "Magyarország az ezredfordulón"
Kötetszám:
Nyelv: Magyar  
Méret: 23 cm x 16 cm
ISBN: 963-508-052-2
Megjegyzés: Fekete-fehér ábrákkal. További szerzők a tartalomjegyzékben láthatók.
Értesítőt kérek a kiadóról
Értesítőt kérek a sorozatról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Előszó

A fehérje alapvető jelentőségű táplálóanyag mind a humán táplálkozásban, mind a gazdasági állatok takarmányozásában. Fontosságára utal, hogy amíg a zsírok és a szénhidrátok a szervezet... Tovább

Előszó

A fehérje alapvető jelentőségű táplálóanyag mind a humán táplálkozásban, mind a gazdasági állatok takarmányozásában. Fontosságára utal, hogy amíg a zsírok és a szénhidrátok a szervezet energiaforgalmában egymást kölcsönösen helyettesíthetik, addig a fehérjéket, illetve azon belül egyes aminosavakat meghatározott mennyiségben a táplálékban kell megkapni mind az embernek, mind a gazdasági állatoknak.
A táplálkozástudomány álláspontja szerint egy felnőtt embernek a szervezet normális működéséhez és munkaképességének fenntartásához napi 118 g fehérjét, azon belül 70 g állati eredetű fehérjét kell fogyasztani. Fejlődésben levő fiataloknál a kifogástalan fehérjeellátás - azon belül pedig a helyes állati eredetű fehérje arány a normális testi és szellemi fejlődés alapvetően fontos követelménye.
Az említett optimális fehérje ellátási szintet a hazai fogyasztásban eddig még soha nem sikerült elérni. Elsősorban az állati fehérje ellátás tekintetében maradunk el az optimális fogyasztási szinttől, illetve a fejlett táplálkozási kultúrájú országoktól. Ennek mindenekelőtt az az oka, hogy a gazdasági állatok fehérje, illetve aminosav ellátása sem kifogástalan. A hazai növénytermesztés ugyanis már régóta - közel 80 éve - nem tudja állattenyésztésünk fehérjeszükségletét fedezni. A hiány az évtizedek során olyan mértékűre nőtt, hogy azt a folyamatosan növekvő fehérjeimport sem tudja teljes egészében megszüntetni. Ugyanakkor a növekvő fehérjeimport egyre jelentősebben terhelte meg és terheli ma is az ország devizamérlegét.
A hazai fehérjegazdálkodásban előrelépést jelentett az OMFB által először 1970-ben indított fehérjeprogram. A tudatos fehérjegazdálkodás eredményeként fokozatosan növekedett a hazai növénytermesztés fehérjeprodukciója, javult a gazdasági állatok fehérjeellátása és mindezek eredményeként növekedett a lakosság állati termék fogyasztása. Ezt igazolja, hogy 1990-ben az éves átlagos fogyasztás elérte a 78 kg húst, a 180 liter tejet és a 180 db tojást. A támogatási rendszer megszüntetésével a program széthullott, a hazai fehérjetermelés pedig fokozatosan ismételten mélypontra jutott. A hüvelyes magvak vetésterülete 1996-ban mintegy 60%-kal volt kisebb az 1986-90-es évekhez képest. Állati eredetű takarmány termelésünk az említett bázis időszakhoz képest 1996-ig 50%-kal csökkent. Mindezek eredményeként napjainkban a jelentősen lecsökkent állatállomány és a relatíve megnövekedett fehérjeimport ellenére sem tudjuk állattenyésztésünk fehérjeigényét fedezni.
Ismerve a fehérjeellátásnak a gazdasági állatok termelésére, energia- és fehérje-hasznosítására, továbbá az állati termékek minőségére gyakorolt hatását, fontos feladat, hogy egy átfogó fehérjeprogram kerüljön kidolgozásra és beindításra. A program sikere érdekében elkerülhetetlen egy ösztönző támogatási rendszer kialakítása. Ennek természetesen olyannak kell lenni, amely megfelel a GATT előírásainak. Arra, hogy lehet ilyen ösztönző rendszert kialakítani, példa az Európai Gazdasági Közösség államainak szabályozó rendszere, amellyel eredményesen előzik meg, hogy a közösség országaiban növekedjen a fehérjeimport, illetve hogy csökkenjen a gazdasági állatok takarmányozásában az önellátás szintje. Vissza

Tartalom

Előszó 6
Kralovánszky U.Pál: Fehérjestratégia tegnap és holnap 10
Baintner Ferenc: Fehérjepolitika az Európai Unióban 32
Demeter János, Schmidt János: Gazdasági állataink fehérjeellátásának helyzete 40
Bódis László: A hazai fehérjenövény termesztés ökológiai és biológiai lehetőségei 48
Öcsödi Gyula: Feladataink a fehérjenövények termesztésének fejlesztésében 60
Schmidt János: Pillangós zöldtakarmányok és gyepnövények tartósítási technológiájának fejlesztése 68
Turi János: Szója- és borsótermesztés a bólyi integrációban 76
Gundel János, Mátrai Tibor: Hazai abrakhüvelyesek a gazdasági állatok takarmányozásában 86
Gippert Tibor, Vucskits Andás: Az extrahált napraforgó- és repcedara szerepe gazdasági állataink fehérjeellátásában 94
Hegedűs Mihály, Eredics László: Az állati eredetű melléktermékek feldolgozása és hasznosítása 102
Vincze László: A kristályos aminosavak szerepe a gazdasági állatok aminosav ellátásában 114-122
Megvásárolható példányok
Állapotfotók
Fehérjegazdálkodásunk helyzete és a fejlesztés feladatai Fehérjegazdálkodásunk helyzete és a fejlesztés feladatai Fehérjegazdálkodásunk helyzete és a fejlesztés feladatai

A kötés megtört.

Állapot:
2.740 ,-Ft
22 pont kapható
Kosárba
konyv