Előszó
Kedves Olvasó!
A Vértesi Natúrpark településeit bemutató monográfiák betűrendben és a sorozatban is első kötetét tartja most a kezében. A kötet kiadására azonban nemcsak a betűk sorrendje, hanem egy jeles alkalom, Bodmér község 700 esztendős ünnepe alkalmából kerül sor. A könyv a Natúrpark legkisebb települését hivatott bemutatni, mely azonban oly rendkívül érdekes különbözőségeket tud felmutatni a többi környékbeli településéhez képest, melyekre sok esetben a mai napig sincs ésszerű magyarázat. Három szempontból is nagyon rendhagyó, különc, szinte szigetszerű település Bodmér.
Köznemesi település, az Árpád korban létrejött, roppant kiterjedésű dunántúli, vértesi uradalmak zsellérek, parasztok, és uradalmi cselédség lakta falvainak tengerében. E tény nemcsak a történelmi adatokban, hanem a telkek nagyságában, a településszerkezetben is kiválóan megfigyelhető.
Református település a katolikus települések tengerében.
Színmagyar település a környező, Mária Terézia korától betelepített németajkú falvak tengerében.
A település történetével foglalkozó szakirodalom nagyon szegényes és hiányos, sokszor a hivatkozott dokumentumok egymásból merítve jelölnek meg forrásokat. A könyvhöz nagyon nagy segítséget nyújtott Károly János Fejér vármegye története, valamint Degré Alajos Fejér megye évkönyvet című sorozatában megjelent "Bodmér története" című dolgozata, melyet nagyon sok, főként az internet segítségével hozzáférhető, különböző dokumentummal és forrással tudtam kiegészíteni. Meglepő módon Bodmér történetéhez sokkal inkább más települések - Kajászószentpéter, Pettend, Kápolnásnyék, Velence, Gárdony - történetét feldolgozó települési, egyházi és családtörténeti honlapokról, dokumentumokból nyertem információkat. Van ugyanakkor egy többszörösen visszatérő, sorsszerű történés-sorozat, mellyel Településünk Pápa városához kapcsolódik.
Vissza 
