| A szakszervezetek helye, szerepe és feladatai a szocialista építés időszakában | |
| A szakszervezetek helye a szocialista társadalom rendszerében | 3 |
| A szakszervezetek szerepe és funkciója | 4 |
| Az iskolaszerep helyes értelmezése | 7 |
| A párt és a szakszervezetek viszonya | 8 |
| A szakszervezetek önnállósága | 8 |
| A szakszervezetek pártirányításának módja | 9 |
| Hogyan segítik a szakszervezetek a pártot politikájának alakításában | 10 |
| A szocialista állam és a szakszervezetek viszonya | 12 |
| A szakszervezetek érdekvédelmi és érdekképviseleti tevékenysége a szocializmusban | 15 |
| A szakszervezetek politikai nevelő, felvilágosító munkája a munkáshatalom erősítése érdekében | 19 |
| A vállalati, hivatali, intézményi szakszervezeti szervek főbb feladatai | |
| A szakszervezeti bizottságok feladatai a termelési-gazdasági célkitűzések kialakításában | 22 |
| A dolgozók bevonása a termelési-gazdasági célkitűzések kialakításába | 23 |
| A vállalati szakszervezeti szervek részvétele a tervezésben | 25 |
| A vállalati tervezéssel kapcsolatos szakszervezeti jogok és feladatok | 27 |
| Feladatok a gazdasági célkitűzések megvalósításának segítésében | 28 |
| Részvétel a végrehajtást célzó gazdasági intézkedések kidolgozásában | 29 |
| A szocialista munkaverseny és az újítómozgalom | 30 |
| A szocialista munkaverseny-mozgalom alapvető célja és továbbfejlesztésének tartalmi feladatai | 31 |
| A vállalati szakszervezeti szervek feladatai a szocialista munkaverseny-mozgalom irányításában és szervezésében | 33 |
| Szakszervezeti feladatok a szocialista munkaverseny-mozgalom eredményeinek értékelésében, a munkában élen járó vállalatok, kollektívák és egyének erkölcsi és anyagi elismerésében | 35 |
| A szocialista munkaverseny-mozgalom agitációjával és propagandájával kapcsolatos szakszervezeti feladatok | 37 |
| A vállalati üzem- és munkaszervezés korszerűsítésével kapcsolatos szakszervezeti feladatok | 38 |
| A szakszervezetek feladatai a beruházások hatékonyságának segítésében | 40 |
| A munkaerő-gazdálkodás, a szakmai képzés és továbbképzés segítése | 42 |
| A termelési, műszaki propaganda és agitáció | 43 |
| A termelési és műszaki agitáció főbb módszerei | 45 |
| Feladatok a dolgozók életszínvonalának, élet- és munkakörülményeinek fejlesztése terén | 45 |
| Feladatok a vállalati bérpolitika és bérgazdálkodás terén | 46 |
| Feladatok a béren kívüli juttatások területén | 49 |
| A munkásellátás | 51 |
| A vállalati és a szakszervezeti szervek feladatai a munka- és egészségvédelem fejlesztésében, szabályozásában | 55 |
| A vállalati szakszervezeti szervek társadalombiztosítási és üdültetési feladatai | 60 |
| A vállalati szakszervezeti szervek politikai nevelő, mozgósító tevékenysége, agitációs, propaganda- és kulturális feladata | 64 |
| A vállalati szakszervezeti szervek testnevelési és sportfeladatai | 78 |
| A szakszervezetek működési elvei, szervezeti felépítése, a különböző szervek közötti munkamegosztás, a hatáskörök, jogkörök, feladatok elhatárolása | |
| A szakszervezetek működési és szervezéspolitikai elvei. A demokratikus centralizmus főbb kérdései | 84 |
| Az iparági-ágazati szervezkedési elv érvényesülése | 85 |
| A szakszervezet vállalati (üzemi, intézményi, hivatali) szerveinek választási rendszere | 87 |
| A választások előkészítése | 88 |
| A beszámolási kötelezettség teljesítése két választás között | 90 |
| A választott vezető testületek tagjainak felmentése, visszahívása, valamint új tagokkal történő kiegészítése (kooptálás) két választás között | 91 |
| A szakszervezeti mozgalom szervezeti felépítése | 92 |
| A szakszervezeti mozgalom legfelsőbb szervei | 93 |
| A Magyar Szakszervezetek Országos Kongresszusa | 93 |
| A Szakszervezetek Országos Tanácsa (SZOT) | 94 |
| A SZOT elnöksége | 95 |
| A SZOT titkársága | 96 |
| Az iparági-ágazati szakszervezetek és országos irányító szerveik | 97 |
| Az iparági szakszervezeti kongresszus | 97 |
| A szakszervezet központi vezetősége | 98 |
| A szakszervezet elnöksége | 99 |
| A szakszervezeti mozgalom középszervei | 99 |
| A szakszervezetek megyei (fővárosi) küldöttértekezlete | 100 |
| A szakszervezetek megyei (budapesti) tanácsa (szmt, SZBT) | 100 |
| A szakszervezetek megyei (budapesti) tanácsának elnöksége | 101 |
| Az egyes iparági-ágazati szakszervezetek középszervei | 101 |
| Az egyes szakszervezetek megyei (területi) küldöttértekezletei | 102 |
| Megyei (területi) bizottság | 102 |
| Járási bizottság | 102 |
| Szakmaközi bizottság | 102 |
| Az iparági-ágazati szakszervezetek vállalati (intézményi, hivatali, gyáregységi, üzemi, telephelyi, munkahelyi stb.) választott vezető testületeinek szervezeti felépítése | 103 |
| A szakszervezeti alapszervezet | 104 |
| A választott szakszervezeti szervek apparátusai | 110 |
| A szakszervezetek törvényben biztosított jogai | 110 |
| A vállalati (üzemi, intézményi, hivatali) szakszervezeti szervek jogai | 115 |
| A különböző szintű vállalati szakszervezeti szervek feladata, jogainak, hatáskörének elhatárolása, a közöttük érvényesülő munkamegosztás | 141 |
| Az alapszervezeti taggyűlés | 142 |
| A taggyűlés szerepe, jog- és hatásköre | 146 |
| A decentralizált, munkahelyi taggyűlés | 144 |
| A felsőbb szakszervezeti szervek taggyűlésekkel kapcsolatos feladatai | 147 |
| A taggyűlések előkészítése | 147 |
| A taggyűlés lefolyása, beszámolója | 147 |
| A szakszervezeti tanácsok | 148 |
| Trösztök, ipari nagyvállalatok szakszervezeti tanácsai | 150 |
| Vállalati, intézményi, hivatali szakszervezeti tanács | 152 |
| A gyáregységi, üzemi szakszervezeti tanács | 153 |
| A szakszervezeti bizottság | 154 |
| A szakszervezeti bizottságok szerepe ott, ahol nincs szakszervezeti tanács | 154 |
| A szakszervezeti bizottság szerepe ott, ahol szakszervezeti tanács is működik | 156 |
| Munkahelyi (műhely-, osztály- stb.) bizottságok, vezető bizalmiak | 157 |
| A szakszervezeti csoportok szervezeti kerete, működése, hatásköre | 159 |
| A szakszervezeti bizalmi | 160 |
| Az alapszervezet mozgalmi adatainak nyilvántartása, felhasználása és továbbítása | 166 |
| A szakszervezeti tagok jogai és kötelességei | 169 |
| A vállalati (üzemi, intézményi, hivatali) szakszervezeti szervek pénzgazdálkodása | 171 |
| A vezető-irányító munka fogalma és fő követelményei általában és a szakszervezeti mozgalomban | |
| A vezető-irányító munka fogalma | 174 |
| A vezető-irányító munka célja | 174 |
| A vezetés-irányítás módja | 174 |
| A kollektív és az egyszemélyi vezetés | 174 |
| Az elvi és az operatív vezetés-irányítás | 175 |
| A vezető fogalma | 177 |
| Vezetés és szervezés | 177 |
| A vezető-irányító tevékenység továbbfejlesztésének fontossága | 177 |
| A szakszervezeti elvi és gyakorlati vezető tevékenység főbb alkotóelemei | 178 |
| Az adott terület, a megoldandó probléma ismerete | 179 |
| A megismert tények elemzése, a sokoldalú, körültekintő véleménycsere után a következtetések levonása | 182 |
| A feladatok kialakítása | 182 |
| A választott testületek ülései és a határozathozatal | 187 |
| A végrehajtás, a munka megszervezése | 192 |
| A határozatok, állásfoglalások ismerete | 196 |
| Az egyes tisztségviselők szerepe a határozatok végrehajtásában | 198 |
| A kádermunka szerepe a vezetésben | 199 |
| A szervezet kiépítése | 200 |
| A dologi és anyagi feltételek biztosítása | 200 |
| Tájékoztatás - információ | 201 |
| A felsőbb szerveknek küldött tájékoztatás (SZOT, központi vezetőség, szmt, megyei bizottság) | 201 |
| A választott vezető testületek tagjainak tájékoztatása és tájékozottsága | 202 |
| A helyi pártszervezet rendszeres tájékoztatása | 203 |
| A lefelé irányuló tájékoztatás jelentősége | 203 |
| A végrehajtás rendszeres és konkrét ellenőrzése, a tapasztalatok értékelése | 203 |
| A kollektív vezetés | 206 |
| A testület kollektív munkája | 207 |
| A kollektív vezetés - egyszemélyi felelősség | 208 |
| A szakszervezeti bizottság titkárának személye | 209 |
| A választott testületen belüli munkamegosztás | 215 |
| A többségi elv | 216 |
| A mozgalmi munkastílus | 216 |
| A mozgalmi ügyintézés | 220 |
| A vállalati szakszervezeti szervek kapcsolatai | 221 |
| A szakszervezetek rétegpolitikai munkája és a kádermunka | |
| A különböző rétegekkel való foglalkozás jelentősége és szükségessége az alapszervezetekben | 226 |
| A szakszervezeti mozgalomban végzett munka jelentősége | 230 |
| A szakszervezeti munka elismerése és megbecsülése | 231 |
| A társadalmi munka szerepe és fontossága | 232 |
| A kádermunka jelentősége és helye a szakszervezetek tevékenységében | 233 |
| Mi a káderpolitika | 233 |
| Mi a kádermunka | 234 |
| A káderkiválasztás alapelvei | 234 |
| Bizalom és őszinteség a kádermunkában | 237 |
| A szakszervezeti bizottságok feladatai a káderek kiválasztásában és nevelésében | 238 |
| A szakszervezeti tagok, aktivisták, tisztségviselők képzésének és továbbképzésének rendszere | 240 |
| A szakszervezeti tagság politikai oktatásának szervezése | 242 |
| A szakszervezeti bizalmiak rendszeres képzése, továbbképzése | 243 |
| A műhely-, az osztálybizottság tagjainak oktatása | 245 |
| A szakszervezeti bizottsági titkárok és tagok oktatása | 245 |
| Tárgymutató | |
Folytatás Microsoft-tal