Versek

Fülszöveg

Bokor Imre második, 34 versét tartalmazó kis könyvecskéjét tartod kezedben Kedves Olvasó.
Fellapozod, s egy olyan csodálatos világba érkezel, mint a népmesék hőse, akit segítenek a füvek és fák, madarak és halak, aki minden bajt és veszedelmet erővel, ügyességgel, leleménnyel, hittel és bizakodással legyőz, aki ismeri múltját, éli nem gondtalan jelenét, de bizakodással fordul a holnap felé. E csokorba kötött költeményekről is érezni lehet a székely ember életszemléletét: megbecsüli a környező természetet, megadja a "császárnak, ami a császáré", figyeli és benne él a falu közösség fontos eseményeiben, magába szívja a változó világ eseményeit, törvényeit, mérlegre teszi a jót és a rosszat, aggódik a szokatlan események közösségrongáló hatása miatt, s ezeket az esték félhomályában átszűri éles logikájával, rostáján levonva a maga igazát: emlékezni kell elődeire (Dr. Mester Miklós emlékére, In memoriam Pap László, Dr. Csiha Kálmán) sorsformáló történelmi eseményekre (1956, december 5), ápolni és erősíteni a testvéri kapcsolatokat (Monor) a rendtartó székelyfalu törvényei meg kell őrizni, tovább kell adni (Falutalálkozók), figyelmeztetni kell falus társainkat, a felcseperedő nemzedéket (Ne építs jégre, Végrendelet, A betűk tartalma) itt maradni, de megmaradni embernek ezen a tájon csak erős hittel, nyelv és haza szeretettel lehetséges. Ez Bokor Imre üzenete, amit nem csupán meghallgatni, hanem vele élni és érdemes. Vissza