Lélekelemzés 2006. október

Előszó

BEKÖSZÖNTŐ
Nagy örömmel és elmondhatatlan lelkesedéssel indítjuk útjára a Magyar Pszichoanalitikus Egyesület új tudományos periodikáját, a Lélekelemzés-t. A terveink szerint évente kétszer megjelenő lap régóta dédelgetett álmunkat valósítja meg, régen lappangó igényünket elégíti ki. Régtől fogva, mert a magyarországi pszichoanalitikus mozgalom, noha súlya erre feljogosította volna, hosszú és viszontagságos története során mindezidáig önálló orgánummal nem rendelkezett. A magyar analitikus egyesületet 1913-ban alapító eleink, valamint a többi neves és közismert analitikus, akiket a Budapesti Iskola tagjaiként tartunk számon, noha számtalan írásművet vonultatott fel és számtalan helyen publikált, önálló szakfolyóiratot nem indított. Mindazonáltal hírünket öregbítették nemcsak a szűken vett szakmai, hanem az analízis iránt érdeklődő művelt nagyközönség körében is mind itthon, mint határainkon túl.
A hetvenes évektől újraéledő magyar pszichoanalitikus mozgalom előtt tehát magasan állt a mérce, számtalan megoldandó feladatot kellett megvalósítania, többek között a pszichoanalízis újbóli népszerűsítését, az oktatás és egyesületi élet újraszervezését. Önálló folyóirat indítása a körülmények ismeretében azonban teljességgel elképzelhetetlen volt. Ez az időszak a rendszeres tudományos összejövetelek, a szemináriumok nagy korszaka volt, melyek anyagait legföljebb írógépen sokszorosítottuk. A nyolcvanas években azonban már kevésbé kézműves megoldások is születtek, például az úgynevezett Tündérhegyi Füzetek, amelyek valójában a kor megengedőbb légkörét és technikai lehetőségeit kiaknázó szamizdat kiadványok voltak. Természetesen analitikus tematikájú cikkek és tanulmányok, ha nem is jelentős, de nem is elhanyagolható mennyiségben, a pszichológia hivatalos lapjaiban is megjelentek.
Eközben nagyot lendített szakmai öntudatunkon, hogy a pszichoanalitikus mozgalom elindult a hivatalos elismerés útján. Ennek alapfokát munkacsoporttá alakulásunk, felsőfokát pedig 1989-től önálló egyesületté válásunk jelentette. Szakmai identitásunk ilyetén megszilárdulása szervezeti és tudományos életünkre egyaránt kihatott. Megjelent az igény, hogy pszichoanalitikus tudásunkat szélesebb körben is ismertté tegyük, így született meg az éves tudományos seregszemle ötlete 1994-ben. Vikár György konferencia beköszöntőjében akkor többek között azt emelte ki, hogy „olyan konferencia, amelyben a hivatásos analitikusokat magában foglaló Magyar Pszichoanalitikus Egyesület bemutatja a hazai közönségnek (...) tagjai munkáját, nem volt." De lett. Ezt a konferenciát tizenkét sikeresen megrendezett pszichoanalitikus konferencia követte, és reményeink szerint követik majd továbbiak is. A publikálás liberalizálódása pedig megteremtette annak lehetőségét, hogy a konferenciák előadásait egy kötetben összegyűjtve kiadathassuk. Vissza