1.031.433

kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát

A kosaram
0
MÉG
5000 Ft
a(z) 5000Ft-os
szállítási
értékhatárig

Irányelvek az árvédelmi létesítmények védőképességének fokozására

Szerző
Szerkesztő

Kiadó: Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Intézet
Kiadás helye: Budapest
Kiadás éve:
Kötés típusa: Félvászon
Oldalszám: 228 oldal
Sorozatcím:
Kötetszám:
Nyelv: Magyar  
Méret: 29 cm x 21 cm
ISBN:
Megjegyzés: További szerzők és lektorok a könyvben találhatók.
Értesítőt kérek a kiadóról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Előszó

A század első négy évtizedéhez képest az utóbbi 33 évben gyakrabban vonultak le folyóinkon fenyegető árvizek, s nem egyszer idéztek elő kritikus helyzetet, sőt számos esetben marad alul a... Tovább

Előszó

A század első négy évtizedéhez képest az utóbbi 33 évben gyakrabban vonultak le folyóinkon fenyegető árvizek, s nem egyszer idéztek elő kritikus helyzetet, sőt számos esetben marad alul a küzdelemben az árvizvédekezés, s hódította vissza elveszett birodalmát - az árterületet - az árvíz, keresztül zudulva a védvonal-szakadásokon. A védekezés gyakran mutatta az áldozatkészség, a hősies helytállás nemes példáit. A hivatásos védekezők megsegítésére készségesen vonultak fel a Honvédség, a Munkásőrség és a MÁV munkásalakulatai, a helyi közigazgatás és vállatok dolgozói, sőt maga a lakosság is. Az ország építőgép- és járműparkjából is készségesen küldtek segítséget, s a védekezéshez szükséges építő- és egyéb anyagok is bőségesen áramlottak a veszélyeztetett helyekre. Az ország így valóban a maga ügyének tekinti az árvízvédekezést, áldozatkészségben nincsen hiány. Az árvízvédelmi létesítmények védőképessége és az országtól egy-egy árvíz alatt megkívánt áldozatkészség egymással fordított arányban vannak. Minél magasabbfokú a védőképesség, annál kisebb országos áldozatkészség igénybevételére van szükség. Az árvízvédelem ügyeit intéző felelős szerveknek az elmúlt évtizedek védekezései alapján az a meggyőződésük alakult ki, hogy az árvízkatasztrófákkal kapcsolatok anyagi és erkölcsi kár, tovább az országtól megkívánt áldozatkészség mértékének, s nem utolsó sorban az országos segítségnyújtással kapcsolatos költségek és hátrányok csökkentése miatt szükséges - az árvizek levonulását követően szokásos kisebb mértékű javításokon és erősítéseken túlmenőleg - az ország árvízvédelmi létesítményeinek védőképességét általánosságban vizsgálni és fokozni. Nyilvánvaló az, hogy az árvízvédelmi létesítmények védőképességének országos jellegű fokozását egységes elvek alapján kell elvégezni. Ezt annál is inkább így kell tenni, mert a vízügyek egységes elvek alapján kell elvégezni. Ezt annál is inkább így kell tenni, mert a vízügyek országos szervezése szerint az árvízvédelmi létesítmények decentralizáltan az egyes Vízügyi Igazgatóságok hatáskörébe tartoznak, s ezért csak egységes alapelvek készítése, s annak a főhatóság útján történő közzététele biztosíthatja az árvízvédelmi létesítmények erősítési munkáinak egyöntetűségét, vagyis végső soron védőképességük előírásszerű szintjét.
A fent vázoltak előkészítése érdekében az Országos Vízügyi Hivatal kutatások végzését írta elő, s rendelte meg a Vízgazdálkodási Tudomány Kutató Intézetnél. Ez a munka 1968-ban indult meg és végeredményét pedig egy "Irányelv"-ben ("Irányelvek az árvízvédelmi létesítmények védőképességének fokozására", következőkben: "Irányelv") kell a VITUIKI-nak összefoglalni. A munka 1968 után előrehaladt. Az "Irányelv" első tervezetét ("Irányelvtervezet") 1971 végén elkészítették azzal a célzattal, hogy azt megvitatásra bocsátva, az érdekelt hatósági szakemberek és a tervezők - a teljességre is vonatkozó - megjegyzései alapján 1973-ban egy olyan kiadvány láthasson napvilágot, amely már keresztülesett az érdekeltek kritikáján. A sürgősséget az is aláhuzta, hogy az 1970. évi nagy tiszavölgyi árvíz után a halaszthatatlan erősítési munkálatokat megkezdték. Ezeknek a munkálatoknak egyöntetűbben történő elvégzését is kedvezően befolyásolja az "Irányelv-tervezet".
Az érdekeltektől kapott észrevételeket egy Szerkesztő Bizottság tanulmányozta és ez alapon az "Irányelv-tervezet" módosítására és kiegészítésére határozatokat hozott. Ennek figyelembevételével történt az " Irányelv" szerkesztése.
Az "Irányelv" azzal az elsőrendű szándékkal készült,k hogy az árvízvédelmi létesítményeket tervező és kivitelező szakemberek kezébe tájékoztatót adjon az árvízvédelmi létesítmények védőképessége fokozásának építés jellegű kérdéseiben. Így tehát nemcsak a VITUKI-ban végzett ujabb kutatások és tanulmányok eredményeit foglalja össze, hanem - teljességre törekedve - igyekszik az általános érvényűnek elismerhető gyakorlati tapasztalatokat is felsorolni, továbbá értékeket ad, illetve utalást tartalmaz néhány olyan alapmondatra is, amelyet főhatóságilag írnak elő. Vissza

Tartalom

Bevezetés1
Az Irányelvek készítésének célkitűzése1
Az Irányelvek felhasználására vonatkozó tudnivalók2
Magyarországi árvizvédelmi létesítmények és azok mai helyzete5
A magyarországi árvízvédelem rövid története5
Az árvízvédelmi vonalak és árvízvédelmi gátak általános jellemzői9
Fogalom meghatározások9
A meglévő árvízvédelmi földgátak jellemzői9
A gátak árvíz alatti védőképessége10
Az árvízvédelmi gátak megerősítésének szükségessége10
A védvonal árvíz alatti viselkedése, a hibák és a megerősítés módjának megállapítása12
A gátak árvíz alatti hiányosságai és a megerősítés módjának eldöntése12
A gátak figyelembeveendő hiányosságai13
A védvonal megerősítésének módjai16
A védvonalban lévő műtárgyak árvíz alatt észlelhető hibái, állapotfelvétele és megerősítési módjának kiválasztása29
Védvonalban lévő műtárgyak árvíz alatti viselkedése29
Műtárgyak és zsilipszerkezetek felülvizsgálata31
A megerősítés, illetve átépítés módjának kiválasztása34
Az árvízvédelmi gátak kialakítását befolyásoló egyéb tényezők36
Az árvízvédelmi töltések főhatóságilag előírt fő méretei36
A mértékadó árvízszint36
Az árvízmentesített öblözetek védelme fokozásának és az öblözetet védő töltések fejlesztésének sorrendje36
A mértékadó árvízszint felett előírt koronamagasság, koronaszélesség és a töltésrészük kialakítása37
A vízoldali töltésrézsü hullámvédő burkolata, vagy kőterítése37
Az árvízvédekezési szállításokat szolgáló építmények a védvonalon41
A töltéskoronán lévő út szállítóképességének növelése41
Az árvízvédekezési kishajózás41
Árvízvédekezési anyagdepóniák és rakodók41
A védvonalat keresztező vonalas létesítmények43
Általános előírások44
A védvonal és a vasut kereszteződése44
A védvonal és a közut kerszteződése44
A védvonal és légvezeték kereszteződése45
A védvonal és kábelek kereszteződése46
A védvonal és nyomócsövek kereszteződése47
A hullámtéri véderdő48
Kialakítás és fajtamegválasztás48
Terep és vízrendezés49
A töltés melletti kétoldali védősáv49
A megerősítés végrehajtása50
Az árvízvédelmi gátak megerősítési földmunkái és a rájuk vonatkozó előírások50
A szárazon végzett gépi földmunka50
Gáterősítés hidromechanizációval55
Védvonalban levő műtárgyak megerősítése, átépítése, illetve új műtárgyak létesítése55
Általános szempontok56
Az egyes műtárgytípusokkal kapcsolatos előírások59
Megfigyelések, mérések64
Árvíz alatti megfigyelések a védgátakon, s az árvíz utáni jelentés formái és tartalmi előírásai64
A megfigyelések célja, szükségessége és végrehajtása64
Adatgyüjtés és előtanulmányok a megfigyelésekhez64
A megfigyelések fajai66
Az árvíz alatt végzett megfigyelésekről készítendő jelentés /"árvizi jelentés"/ formai és tartalmi előírásai68
Rendszeres megfigyelések a védgátakon69
Állandó észlelési szelvényekben történő megfigyelések70
Bevezetés70
Szivárgás a töltéstestben70
Az OVH rendeletére létesített fakadóvíz kísérleti telepek üzeme73
Védvonalban levő műtárgyak folyamatos megfigyelése73
Helyszini bejáráson alapuló szemlék73
Rendszeres ellenőrző mérések74
Árvízi időszakban szükséges teendők77
A hullám és szél megfigyelésére szolgáló berendezések és azok üzeme78
A megerősítési tervek tartalma és szakmai értékelése a terv-engedélyező hatóság részére79
A megerősítési tervek tartalma79
A tervek szakmai értékelése a terv-engedélyező hatóság részére79
Függelékek81
Az Irányelvekben használt szakkifejezések értelmező szógyűjteménye80
Árvízvédelmi földművek kötött típusu anyagainak gyors vizsgálata vizzáróság, vízvezetés és állékonyság szempontjából100
Függvényábrák a fedőrétegre ható nyomás továbbá a szádfal, a kutsor és a szivárgó okozta nyomáscsökkentés meghatározásához107
Az árvízvédelmi töltésbe épített zsilipek elzárószerkezeténél megengedhető csurgások mértéke, és az ellenőrző mérések metodikája129
Az árvízvédekezési szállításokat szolgáló építmények a védvonalon133
A hullámtéri véderdő139
A gépi földmunkák eszközei s a velük végezhető gáterősítési munkák145
Agrotechnikai előírások a védtöltés-gyepek létesítésére157
Gépesített eljárások gyepburkolatok létesítésére164
Az Északmagyarországi Vizügyi Igazgatóság által létesített műanyaghálós füvesítés leírása172
Vizépítési földművek tömörségi előírásai. OVHSZ 110 T /72. X./173
Földművek tömörségellenőrzésének módszerei és szempontjai181
Munkahelyi laboratórium felszerelése184
Kötött talajok szilárdságának becslése a konzisztencia index alapján185
Ragasztott szűrős piezométeres kut talajvíznyomás észlelésére186
A hullám és szél megfigyelésére szolgáló berendezések és azok üzeme195
Az árvízvédelmi gátak műszaki terveinek tartalmi előírásai199
Javaslat az árvízvédelmi gátak földstatikai méretezésénél az előforduló tönkremeneteli módok, a kapcsolatos vizsgálati eljárások és a megerősítési módok felvételére205
Árvízvédelmi bibliográfia209
Megvásárolható példányok

Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.

Előjegyzem
konyv