A keresztény bölcselet alapjai

Tartalom

Előszó 19
Első fejezet: A LÉT
Metafizikai alapvetés
A lét kérdése 25
A léttan alapjai 25
A léttan fogalma 25
A transzcendentális módszer 27
A létezők léte 29
A létre irányuló kérdés 29
A lét fogalma 30
A lét analógiája 31
A létezők analóg fokozatai 32
Monizmus, pluralizmus, dualizmus 34
A lét transzcendentális tulajdonságai 35
A lét egysége 36
A létezők alapja 37
A lét és lényeg 37
A lét igazsága 38
Igazság és lét 39
A tökéletes visszatérésben jelentkező lét 40
A lét értéke 42
Értékmegragadás 43
Érték és cél 43
Lét és érték 44
Érték és boldogság 45
A lét szépsége 45
A szépség fogalma 45
Művészet és filozófia 46
A tapasztalás fokozatai 48
Az ontikus tapasztalás 48
Az ontologikus tapasztalás 49
A metafizikai tapasztalás 51
A létezők megismerése 53
A megismerés folyamata 53
Az érzéki megismerés 53
A szellemi megismerés 54
A megismerés a priori formái 56
Az érzékelés a priori formái 56
A szellemi megismerés a priori formái 57
A létezők szerkezete 59
A létezők kategóriái 59
A kategória fogalma és fajtái 59
A személyes létező, mint szubsztancia 60
Képességi lét és tényleges lét 61
Valós, lehetőségi és eszmei lét 65
Valóság 65
Lehetőség 66
Elgondoltság 67
A lehetőség fajtái 68
Lehetőség és valóság 68
A létezők oksági összefüggése 69
Az okság fogalma 70
Az okok fajtái 70
Az okság elve 71
Külső okság 73
A véletlen 75
Belső okok 76
A hylemorfizmus tanítása 77
Az abszolút lét 78
Az abszolút létre irányuló következtetés 78
A személyes abszolút lét 80
Második fejezet: ISTEN
Isten a filozófia tükrében
Az Isten-kérdés megjelenése 85
A filozófiai Isten-tan fogalma 86
A természetes Isten-ismeret filozófiai problematikája 86
A természetes Isten-ismeret határai 88
A filozófiai Isten-bizonyítás történeti áttekintése 89
Az Isten-kérdés megjelenése az ókori pogány filozófiában 89
Isten-kérdés a Szókratész előtti görög filozófiában 89
Isten filozófiai megközelítése Platón rendszerében 91
Arisztotelész filozófiai Isten-tana 92
A hellenizmus rendszerének bölcseleti Isten-tana 95
Isten létének bizonyítása a középkori keresztény filozófiában 95
Szent Ágoston Isten-bizonyítása 96
Az anzelmi Isten-érv 9g
Isten Szent Bonaventura rendszerében 100
Aquinói Szent Tamás „öt útja" 102
Duns Scotus Isten-bizonyítása 104
Az Isten-kérdés megközelítése az újkori filozófiai rendszerekben 106
Descartes Isten-bizonyítása 108
Pascal „Istene" 110
Az Isten-kérdés Leibniz rendszerében 112
Isten léte bizonyításának lehetősége Christian Wolff filozófiájában 114
Isten-bizonyítás A. Baumgartennél 116
Az Isten-érvek kérdése Kant rendszerében 117
Az Isten-bizonyítás helyzete a Kant utáni irányzatokban 120
Isten, mint az emberi egzisztencia végső alapja 127
A lét jelentése Martin Heidegger 131
és Aquinói Szent Tamás filozófiájában 130
A lét jelentése Heidegger filozófiájában 131
A lét mint történés és az ember 133
Lét-kérdés és Isten-kérdés 134
A lét jelentése Szent Tamás műveiben 134
A lét elemzése a „Szentenciás kommentár"-ban 136
A lét jelentése a „De potentia" című művében 137
A lét értelmezése a „Summa Theologica"-ban 138
Az Isten-kérdés megválaszolása 139
Isten léte 139
Az Isten-érvek kritikai értékelése 139
A priori Isten-bizonyítások 139
A posteriori Isten-bizonyítások 140
Az Isten-érvek tudományos meggyőző ereje 145
A világ esetlegességéből kiinduló Isten-bizonyítás 148
A világ lényegi esetlegességének kimutatása 150
A világ létbeni esetlegessége 155
Isten, mint a világ nem-okozott végső oka 157
Isten lényege 158
Isten szellemisége és személyessége 158
Isten, mint szükségszerű és önmagától létező Lét 159
Isten örökkévalósága, egyetlensége 161
egyszerűsége és felfoghatatlansága 161
Isten végtelensége és valóságteljessége 167
Isten és a világ viszonya 169
Isten transzcendenciája 169
Isten és a világ létbeni összefüggése 171
Isten immanenciája 173
A lényeg és lét viszonya Istenben és a teremtményekben 175
A rossz problémája 178
Filozófiai és kinyilatkoztatott Isten-fogalom 182
Téves Isten-fogalmak 185
Adeizmus tanítása 185
A panteizmus rendszerei 187
Az ateizmus tanítása és megjelenési formái 191
A mai ateizmus és mai keresztény ihletettségű filozófiai válasz 207
A mai ateizmus történeti gyökerei 209
A mai ateizmus kihívása 212
A keresztény válasz összegzése 214
Harmadik fejezet: EMBER
Filozófiai embertan
Istentől emberig 225
Az emberkép alakulása a történelem folyamán 226
Az ember az ókori görög gondolkodásban 227
Az ember a keresztény gondolkodás tükrében 231
Az újkor emberképe 235
Antropológiai fordulat 238
Materializmus és evolucionizmus 238
Egzisztencializmus és perszonalizmus 243
Az ember fenomenológiája és ontológiája 248
Az ember metafizikai lényege 250
Mi az ember? 251
Az ember környezete és történetisége 256
„Határos-határtalan" környezet 256
Fejlődés és történetiség 257
Az ember személyes léte és a dialógus 260
Megértés 262
Szeretet 265
Bizalom . 268
Az emberi tevékenység transzcendenciája 271
Az emberi tevékenység alapformái 271
Teória 271
Praxis 273
Poiesis 275
Az emberi lét jellegzetes alaptapasztalásai 276
A szorongás élménye 276
A boldogság vágya 278
Az emberi nyelv léte 280
A nyelvi közlés tulajdonságai 280
Nyelvi kifejezés és kommunikáció 282
Személyek közötti kommunikáció 284
Jel és jelentés 285
Fogalom fölötti nyelv és művészi kifejezés 285
Az ember meghatározása 286
Az ember megismerő tevékenysége 289
Az ítélet elemzése 289
Az érzéki megismerés 290
Az értelem és ész szerepe a megismerésben 294
Az ember akarati aktivitása 296
A szabad akarat kérdése 297
A szabadság „tere" 301
Test és lélek egysége 302
Az ember eredete és végső célja 304
A fejlődés kérdése 304
A lélek eredete 306
A halál 307
A lélek halhatatlansága 308
Konklúzió 310
Az ember és világa 311
A világ megváltozott értelmezése 311
A világ „jelensége" 311
Ember a világban 312
Nyitott világ 317
Az élet értelme 318
A kérdés időszerűség 319
A „dolgok" értelme 320
Létünk végső értelme 322
A vallási megoldás lehetősége 324
A változó világ és a természet 329
A második természet elemzése 330
A második természet szabályozása 332
Az első természet ellenállása 333
A világ „alakítása" és a jövő „készítése" 335
Hogyan lehetséges a futurológia? 335
A prognózis 336
Az utópia 337
A tervezés 339
Negyedik fejezet: VALLÁS
A vallásfilozófia alapjai
A vallásfilozófia fogalma 345
A vallás az újabb kori filozófia tükrében 350
Kant vallásfilozófiája 350
Hegel vallásfilozófiája 352
Schleiermachcr vallásfilozófiája 353
Fcuerbach valláskritikája 355
Rudolf Ottó vallási fenomenológiája 357
Freud és a vallás pszichológiai értelmezése 359
Jung elmélete a vallás eredetéről 361
W. James vallásfilozófiája 363
E. Durkheim vallásszociológiája 364
Marx valláskritikája 365
A vallási jelenség filozófiai értékelése 368
A vallás nyelvi problémája 368
A jelkép fogalma 369
A jelképek jelentése 370
A jelképek igazságértéke 371
A mítosz fogalma 372
Mítosz-elméletek 372
A vallási igazságok igazolhatósága 374
A vallási tapasztalás kérdése 375
A vallási tapasztalás jellegzetességei 375
Vallási tapasztalás és emberi természet 377
A metafizikai tapasztalás és a vallási tapasztalás viszonya 379
Összegzés 380
Keresztény és nem keresztény vallások 380
A kereszténység és a nem-keresztény vallások összehasonlítása 380
A keresztény vallás abszolút jellege 387
A kérdés történeti háttere 387
A megoldás lehetőségei 392
Összefoglalás 395
Ötödik fejezet: ERKÖLCS
Az erkölcsiség alapelvei
Az erkölcsbölcselet alapjai 399
Az erkölcsi rend 399
Az etika meghatározása és módszere 400
Érték és etika 402
Az erkölcsi elvek eredete 404
Az erkölcsi cselekedet feltételei 405
Szabadság és felelősség 405
Az erkölcsiség kérdése 412
Törvény és lelkiismeret 416
A rossz eredete és a bűn 421
Az erkölcsi készség 424
Az erkölcsi erények 424
Személyiség és jellem 428
Hatodik fejezet: MEGISMERÉS
A világ megismerése
Tudomány és világ 433
Világban való létünk 433
Az „én" világom 433
Az „én világom" és mások 434
A dolgok világa 435
Találkozás a születés és halál tényével 436
„Világban való létünk" transzcendenciája 437
A világszemlélet alakulása a történelmi fejlődés során 439
A világ animista-antropomorf értelmezése 439
A világ racionális szemlélete 441
A világ mechanisztikus és pozitivista szemlélete 444
Visszatérés a világ humanizált szemléletéhez 449
A világ megismerésének fokozatai 455
Az empirikus megismerés 455
Az empirikus megismerés alapvető formái 455
Az empirikus megismerés értéke 458
Hétköznapi tapasztalásunk és a mikrofizikai valóság 459
A fizikai tudományok 460
A tudomány természete 460
Az elvonatkoztatás első foka 462
A fizika módszere 463
A matematika tudománya 467
Az elvonatkoztatás második foka 467
A matematikai tudományeszmény 468
A matematika és logika kapcsolata 470
Matematika és elméleti fizika 472
A matematika alkalmazhatósága a fizikában 472
A fizikai elméletek ismeretelméleti értéke 474
Deskriptív matematikai elméletek a fizikában 475
Az explikatív (kifejtő, magyarázó) fizikai teóriák értéke 477
Az elvonatkoztatás harmadik foka 479
Lehetséges-e a kozmológia, mint filozófiai tudomány? 479
A filozófiai kozmológia tagadása 480
A filozófiai kozmológia helyes értelmezése 482
Hetedik fejezet: VILÁG
Filozófiai kozmológia
Mennyiség és mozgás 489
Mennyiség, kiterjedés és számlálhatóság 489
Fizikai világ és mennyiségi lét 489
A kérdés jelentősége 490
A mennyiség fogalma 490
A mennyiség fajtái 492
A kontinuum és a szám valóságértéke 494
A mennyiségi létezés filozófiai problematikája 495
A kontinuum problémájának megoldása 496
A mozgás 498
A mozgás valósága 498
A mozgás fajtái 498
A folyamatos mozgás elemzése 501
A mozgás arisztotelészi értelmezése 502
Tér és idő 504
A tér és idő valósága 504
A tér és idő fogalma 504
A tér 505
Az idő 507
Az abszolút tér és idő 509
Kant szubjektív beállítottságú tér- és időszemlélete 511
A tér és idő, mint a tapasztalás elvont formái 513
A tér és idő relativitása 514
A tér geometriai szerkezete 514
Az euklideszi tér 514
A nem-euklideszi tér 515
A tér és idő fizikai tartalma 517
A klasszikus (Galilei-féle) relativitás elve 517
A speciális relativitás elmélete 518
Az általános relativitás elmélete 520
Relativitás és relativizmus 521
Térbeliség és időbeliség 522
A kontinuum problémája 522
A térbeliség 523
Az időbeliség 525
Minőség és okság 528
A fizikai valóság minőségi jellege 528
Minőség a világban 528
A minőség fogalma 530
A mennyiség és minőség kölcsönhatása 531
A mennyiség elsődlegessége és a minőség tagadás 533
Az érzéki minőségek valósága 534
A minőségek szerepe a fizikában 536
A fizikai okság kérdése 537
Az okság ténye a fizikai világban 537
Az okság tagadása 538
Az okság állítása 539
A fizikai törvények 541
A fizikai törvény fogalma 541
A fizikai törvények ontológiai értékének tagadása 543
A fizikai törvények ontológiai értéke 544
A fizikai indeterminizmus kérdése 546
Az abszolút determinizmustól az indeterminizmusig 546
A Heisenberg-féle fizikai indetermináció elve 547
A kvantumfizikai indeterminizmus filozófiai értékelése 548
A fizikai világban értelmezett szubsztancia problémája 550
A szubsztancia léte és megismerhetősége 550
A szubsztancia állítása 550
A szubsztancia tagadása 551
A szubsztancia megismerhetőségének tagadása 552
A szubsztancia és az akcidensek különbözősége 553
Az érzékelhető anyagi szubsztancia 554
A szubsztanciák sokfélesége és a szubsztanciális változás problémája 557
A szubsztanciák sokfélesége a fizikai világban 557
A mai fizika állása 557
A kvantummechanika értelmezési lehetőségei 559
Az emberi tapasztalás alapadottsága 561
Az anyagfogalom változásai és az anyag sokfélesége 563
Az anyagvilág filozófiai értelmezése 566
Az anyag metafizikai szemlélete 566
A statikus anyagszemlélet 566
Az anyag dinamikus szemlélete 568
Az anyag erőszerintisége 569
A dialektikus materializmus anyagszemlélete 571
Az ellentétek egységének és harcának törvénye 572
A tagadás tagadásának törvénye 572
A mennyiségi és minőségi változások kölcsönös átcsapásának
törvénye 573
Az anyagvilág esetlegessége 574
Esetleges és szükségszerű lét 575
Az anyagvilág megismerhetősége 576
A világ keletkezése 577
A világegyetem struktúrája 577
A világegyetem véges-végtelensége 577
A „végtelen" fogalma és fajtái 577
A világegyetem térbeli végtelensége 579
A világegyetem időbeli végtelensége 580
A világegyetem egysége, rendje és célirányossága 583
Egység 583
Rend 584
Célirányosság 585
Nyolcadik fejezet: ÉLET
Az élet filozófiai szemlélete
Élet és fejlődés 591
Az élet fogalmának filozófiai megközelítése 591
A pánvitalizmus 591
Az arisztotelészi és skolasztikus világrendszer 592
A vitalizmus 594
A mechanizmus szemlélete 595
A dialektikus materializmus 595
A biológia szerepe 596
Az élet keletkezésének problémája 598
Kezdeti próbálkozások 598
A természettudomány megoldási kísérletei 599
Az élet eredetének kérdése a mai biológiai hipotézisek tükrében 601
Értékelés 603
A keresztény álláspont 605
Teremtés és fejlődés 607
A fajok eredetének kérdése 607
A fejlődéselméletek értékelése 609
Fejlődéselmélet és keresztény hit 610
A fejlődés filozófiai problémája 615
Az ember a teremtés és fejlődés összefüggésében 617
A világ értékelése 619
A világ értéke 619
A fizikai világ értéke 620
A tudomány értéke 622
A technika értéke 624
Kilencedik fejezet: KRISZTUS
Bevezetés Krisztus misztériumába
Krisztus misztériuma a mai világban 629
Korunk uralkodó eszmerendszerei 629
A II. Vatikáni Zsinat és korunk eszméi 632
A Krisztusnak nevezett Jézus üzenete 633
Szent Pál levele a tesszalonikaiakhoz 633
A Korintusiakhoz írt két levél, a Galata és a Római levél tanítása 636
Az ún. fogságból írt páli levelek 638
Összefoglalás 640
Jézus történetének forrásai 640
Jézus személye és tanítása 642
Jézus szenvedése és föltámadása 645
A keresztények hite 647
A Krisztus-esemény történeti előzményei 651
Az Ószövetség szent könyvei 651
Az Ószövetség vallási tanítása 654
Isten kinyilatkoztatása az Ószövetségben 656
Krisztus az Egyházban 660
Isten országának szentségi jele: az Egyház 660
A papság küldetése 662
Summary 669
Felhasznált és ajánlott irodalom 672
A szerző főbb művei 682

Témakörök