| Bevezetés | |
| A filozófia felmerülése | 13 |
| A filozófia tárgya | 13 |
| A megismerés lehetősége és érvényessége | 14 |
| A filozófia módszere | 18 |
| Fennállástan - Ontológia | |
| A dolog és őshatározmányai | |
| A dolog és a semmi | 21 |
| A dolog őshatározmányai: tartalom, forma és alakulat | 23 |
| A fnnállástan tárgya és neve | 27 |
| A sajátos őshatározmányok | |
| A sajátos tartalom, sajátos forma, sajátos alakulat | 28 |
| Tartalomtan - Totika | |
| A tartalomtan és a tartalom sajátossága | |
| A tartalom tárgya és neve | 34 |
| A sajátos tartalom minőségi kitöltöttsége és egyedisége | 36 |
| A tartalmi alapok | |
| A tartalmi lét | 37 |
| A hasonlóság | 38 |
| A tartalmi állítás | 40 |
| További tartalmi kategóriák | |
| A tartalmi más-lét | 45 |
| Az eltérés | 46 |
| A tartalmi szembeállítás | 47 |
| Az összetétel | 49 |
| A hozzátétel és az utánatétel | 52 |
| Tartalmi elemek, körzetek és mezők | 54 |
| Tartalmi kompozíció vagy rejtett hozzátétel, mellététel és ívelő hozzátétel | 56 |
| Rejtett utánatétel vagy tartalmi rezultálás, hasonló utánatétel, tartalmi sor | 60 |
| A speciális tartalmak és tartalmi határozmányok köre; a tartalmi mindenség: a bölcseleti és a szaktudományi tartalmi határozmányok különbsége és határa | 63 |
| Összefoglaló tartalomtani megállapítások | |
| A tartalmi kategóriák tárgyi hasonlóságon alapuló nominalista összefoglalások | 65 |
| A tartalmi meghatározás és felfogás útja degresszív | 69 |
| A tartalmi rangok és a tartalom szabadsága; bölcseleti és szaktudományi tartalomtan | 69 |
| Formatan - Logika | |
| A logika tárgya és a forma sajátossága | |
| A formatan vagy logika neve és tárgya | 72 |
| A tárgyi igazság a sajátos forma; a sajátos forma viszonya a sajátos tartalomhoz | 73 |
| A forma sajátossága | 75 |
| A formai alapok | |
| Az azonosság | 76 |
| Az összefüggés | 80 |
| A feltételezés | 81 |
| További formai kategóriák | |
| A formális alapoktól való továbbhaladás problémája; a különbözőség | 84 |
| Az elválasztottság | 88 |
| A rend | 89 |
| A formakapcsolat | 90 |
| A hozzárendelés és alárendelés | 93 |
| Az individuális formakapcsolat | 94 |
| A faj és a nem | 98 |
| A megfelelés | 104 |
| A mellérendelés | 106 |
| A logikai gyűrű | 107 |
| A megfelelők rendszertani helye és az egyszerű alárendelés | 108 |
| Az osztály | 110 |
| A logikai lánc | 113 |
| A szaktudományi formák és a formák rendszere: a forma rendszertani helye, jelentése, vonatkozása és érvényességi köre; szimmetria és tranzitivitás | 116 |
| Általános logikai problémák | |
| A sajátos forma gyakori reális egyetemessége | 119 |
| A formai meghatározás regresszív útja: újat adó logikai dedukció és logikai kalkulus, valamint bármiféle más, tisztán logikai progresszív formaszaporítás lehetetlen | 120 |
| A sajátos forma szükségszerűsége | 126 |
| A formális rangok problémája | 126 |
| Alakulattan (Mennyiségtan) - Matematika | |
| A matematika tárgya és helye a tudományok rendszerében; a matematika bölcseleti alapdiszciplinája | 129 |
| A sajátos alakulat minőségi üressége és szingularitása, azaz mennyiségi meghatározottsága: a sajátos alakulat szemléletessége | 132 |
| Az alakulati alapok | |
| Az egész | 135 |
| Az egyenlőség | 136 |
| Az egység | 140 |
| További matematikai kategóriák | |
| A rész | 143 |
| A pozitív egyenlőtlenség: kisebb-nagyobb | 145 |
| A halmaz vagy többség: a számosság és a halmazegység | 148 |
| Egybeképzés vagy kerek halmaz, hozzáképzés, leképezés | 150 |
| Az elem, a darab és az összesség | 153 |
| Tag, szelet, választék: hozzáképzett és leképezett összesség | 156 |
| Az operatív halmaz | 157 |
| A melléképzés | 164 |
| A ciklikus vagy köröző halmaz | 165 |
| A függvény | 166 |
| A sorozat | 171 |
| A sor | 174 |
| A szakmatematika köre; a végtelen nagy, véges és végtelen kis nagyságok | 181 |
| Általános matematikai problémák | |
| A matematikai kategóriák és jeleik az egyes, egymással egyenlő alakulatok összefoglalásai és ezek jelei | 184 |
| A matematikai meghatározás két útja: a progresszív és az ingresszív meghatározás | 187 |
| A sajátos alakulati lehetőség; az alakulati rangok kérdése | 191 |
| A sajátosságok összehasonlítása | |
| A sajátosságokat egybefoglaló közös határozmány nincs; a valóság az eredésileg összetartozó sajátosságok korrelát kapcsolata | 193 |
| Valóságtan - Metafizika | |
| A valóság ősalkata | |
| A metafizika tárgya, neve és történetének problémája | 197 |
| A metafizikai vizsgálódás módszere | 201 |
| A vizsgálódó valóságának az ősténye | 202 |
| A változás ősténye | 203 |
| Minden változás és változó valóság szükségszerűen kezdődött | 204 |
| A változó valóság viszonya ősforrásához, a változhatatlan ősvalósághoz | 211 |
| Az okság elve | 213 |
| Az okok szükségszerűen szellemi természete | 223 |
| A fizikai világ valósága és az anyag léte | 226 |
| A valóság felépülése | |
| Az erő | 234 |
| A világfolyamat önálló valóságban megy végbe; minden folyamat, minden változás önálló változót tesz fel | 2134 |
| A természeti okok szellemi jellegű erőtényezők | 236 |
| Az emberi én a természeti erőkhöz hasonló másodrangú szellemi okvalóság | 244 |
| Az emberi én szabadságának és a testre való hatásának problémái | 246 |
| A természeti erők és az emberi lélek szellemi szerkezeti egyenlősége; az emberi lélek "teljes" tudata | 252 |
| Az erőhatások | |
| A természeti erőhatások mivolta és rendeltetése | 255 |
| A természeti erőhatások anyagbaszövése, az anyagban való felépítése, fenntartása és továbbvitele, valamint felfogása | 262 |
| Az anyag | |
| Az anyag valósága és alkata | 268 |
| Az anyagra vonatkozó téves elméletek metafizikai következményei | 272 |
| A természet felépülése és az erőspecializálódás elve | |
| A természeti folyamat egyszeri történetisége; a szorosan vett fizikai erők és anyagi hatásaik | 274 |
| A kémiai erőhatások ráépülése a fizikai hatásokra | 278 |
| A biológiai hatások ráépülése a fizikai-kémiai erőhatásokra | 280 |
| A fajfejlődés ténye, értelme és magyarázata; régi és új származástan | 285 |
| A növényi és az állati élet szervezete: a fajfejlődés és az erőspecializálódás végső kiteljesedése az emberben | 294 |
| Az ember mivolta | 301 |
| A világ | |
| A világ önálló valósága; önálló lényei a másodrangú szellemek és az anyag | 305 |
| A természeti világfolyamat szellemi erők kölcsönhatása az anyagon | 308 |
| Az idő és életjelentősége, valamint viszonya a magasabb rangú tartamokhoz | 311 |
| Isten és a teremtés | |
| Isten ősi szellemalkata és ideái | 312 |
| Az istenbizonyítékok kérdése | 314 |
| A teremtés: második és harmadik rangbeli valóságok teremtése és fenntartása | 316 |
| A teremtmények ősmintái Istenben | 318 |
| Isten teremtése és a teremtésre vonatkozó erők előretudása | 318 |
| Az isteni előrerendelés és a legtökéletesebb világ kiválasztása | 320 |
| A világi okvalóságok és viszonyuk az isteni ős-okhoz | 325 |
| A valóság háromfélesége | 332 |
| Cselekvéstan - Pragmatika | |
| A gyakorlati valóság általános jellemzése | |
| A gyakorlati életág elkülönülése | 334 |
| Az én alapalkata és őstényezői | 335 |
| A gyakorlati énalkat | 336 |
| A lelki cselekvés: az elhatározás és az elhatározottság | 338 |
| A gyakorlati hatás a fizikai világban az energetikus hatás | 340 |
| A gyakorlati tevékenység hatalmi célja | 342 |
| A gyakorlati valóság eszközértéke, a hasznosság, valamint végleges értéke, a jóság | 345 |
| A cselekvéskategóriák és a cselekvő szellem | |
| A cselekvés kategóriái | 349 |
| A törvény mivolta és fajtái | 356 |
| A gyakorlati valóság speciális ágai | 360 |
| A cselekvő szellem | 361 |
| Tudománytan - Teorétika | |
| Az elméleti életág jellemzése | |
| Az elméleti tevékenység általános jellege és köre | 374 |
| Az elméleti énalkat | 374 |
| Az elméleti tevékenység tárgyi hatása | 382 |
| Az elméleti tevékenység célja, eszközi és véglegességi értéke | 383 |
| Érzékeléstan és gondolkodástan; ismeretelmélet | |
| Az érzékelés elmélete | 386 |
| A gondolkodás kialakulása a viszonymegragadásban | 392 |
| Az alany önmegragadása és tárgyi tudattartalmainak belső szemléleti felfogása | 395 |
| A gondolkodás elmélete | 397 |
| Az ítélet | 400 |
| A következtetés | 404 |
| A fogalom | 408 |
| A megismerés elmélete | 411 |
| A tudomány | |
| A tudomány mivolta és rendszere | 420 |
| Az elméleti kategóriák és a gondolkodó szellem | |
| Az elméleti kategóriák | 426 |
| A természeti hatások elméleti jelentősége és vonásai | 430 |
| A gondolkodó szellem | 431 |
| Művészettan - Poiétika | |
| Az alkotó életág általános jellemzése | |
| A művészi valóság és forrása, a művészi énalkat | 443 |
| A lélek önalakítása és eredménye | 448 |
| A tárgyalkotó tevékenység tudatbeli műeredménye | 449 |
| A művek világa: technikai és művészi alkotás | 451 |
| A művészi gazdagság eszközértéke és a szépség művészi véglegességi értéke; technikai hasznosság és a technikai mű szépsége | 453 |
| A természet művészete és összeszövődése a ráépülő emberi művészettel | 457 |
| A művészet | |
| A művész alkotó tevékenysége | 463 |
| A művészi megragadás és a művészi jelleg alapja; az "esztétika" | 464 |
| A művészetek | 466 |
| A művészi stílusalakulás | 472 |
| A művészi kategóriák és a művész | |
| A művészi kategóriák | 473 |
| A művészszellem | 483 |
| A sajátneműségek összekapcsolódása | |
| A háromféle valóságnak, mint a három fő életágnak összeszövődése a mindenoldalú szellemben és életben | 494 |
| Erkölcstan - Etika | |
| Az etika mivolta és alapjai | |
| Az etika tárgya | 496 |
| A valóság és érték azonossága; a valóság-érték-kettősség tana | 497 |
| A tisztán axiológiai etika tarthatatlansága és az etika metafizikai megalapozásának a szükségessége; formális és materiális etika | 499 |
| Az erkölcs mivolta és fajtái | 503 |
| Az értékek rendje | |
| Az élet és értéke | 506 |
| A hatalmi és általában a hasznossági értékek | 507 |
| A lelki gazdagság-, erő- és tevékenységértékek; a sikerérték | 508 |
| A gyönyör-, öröm- és boldogságérték | 511 |
| A becsületérték | 515 |
| A moralitás mivolta | 518 |
| A morális értékrend | 522 |
| A valóság- és értékrend és a kultúra felépülése | 532 |
| Az erkölcsi élet és szellem | |
| Erkölcsi szellemalkatok és az egyéni szellem erkölcsi élete | 534 |
| Az abszolút isteni ős-szellem | 544 |
Folytatás Microsoft-tal