Bölts ember vagy is az erköltses böltseségre vezérlö rövid oktatások/Szent ember vagy-is szent életre vezérlö istenes oktatások

Előszó

Bölts ember vagy is az erköltses böltseségre vezérlö rövid oktatások

Elöl járó kis tudositás

Ezt a' kis könyvetskét felsö németh országban nyomtatták ki, Authora neve nélkül, magok nyelvén. A' mint a' nyomtató tudósit felöle, háromszor uj 's még uj rámára vonták, adogattak hozzá, szépitettek rajta, ugy hogy a' mint nem tudjuk, ki irta, ugy nem tudjuk, s miképen irta légyen elsö szerzöje.
A' mondott könyvetskében ollyast is találtam, a' mi nem fér az igaz keresztyén valláshoz, ollyast is, a' hol a' contrarium igazab' annál, a' mit elönkbe ád, ollyast is, a' mi a' szent emberbe már imitt amott meg vagyon, ezek mellett szépet is, jót is eleget. Ezek igy lévén, magam sem általlattam, hogy eszem kedvem szerint más szint ne adnék néki, és más rendet ne tartanék benne.
Eleje 's utóllya, üdvességünket nézö dolgokat hoz elö, közepe más sok félét. Nem lészen haszontalan forgatása.
Bölts Embernek neveztem, a' ki által olvassa kivánatos figyelemmel, tapasztalani fogja, hogy a' könyvetske meg felel titulussának, mert a' ki erköltsét életét hozzá alkalmaztattya, böltsen fog élni. Isten velünk!

Irta Rohontzon 1776.
Faludi Ferentz

Szent ember vagy-is szent életre vezérlö istenes oktatások

Elöl-járó beszéd a' keresztyén olvasóhoz

Ebbe a' Kis Könyvetskébe se nem ugy, se nem a' végre kell tekinteni, hogy mi újságat mond? hanem azt, a' mit mond lelkesen megkell fontolni, nem-is múló félben vagy sietve, hanem méllyebben botsátván és ott marasztván az elmét. Istenes ébresztö oktatásokat foglal magában, Hivatalunkrul, Kötelességünkrül, Üdvességünkrül emlékeztet hiven, igazán. Mint-hogy pediglen minden Rendeknek, és válogatás nélkül minden személynek szól, és a' sok között nagy a' külömbség; azon egy dologrúl külömbféle módon beszélget, azért; hogy ha egy-képen nem, más-képen férjen mind eszéhez, mind szivéhez az áhétatos Olvasónak.
Hogy nyilvábban ki-mondjam, beszél a' Könyv az Isteni szeretetrül, a' forgandó Világ haszontalanságirúl, a' múlandó életrül, ki-mulásunknak bizonytalan Órájarúl, az Istenbe, vetett bizodalmas reménységrül, és más egyéb' üdvességes dolgokrúl, de nem egy-formán se nem egy-végbe mindenekérül, hanem elöbb-is utób'-is, osztva, hintve. Azért a' mit fellyeb' mondottam, és továb azért-is, hogy egygyik-is másik-is töbször keröllyen elö, töbször ébreszszen, töbször integessen, a' míg a' bújdosó elme meg-szállyon, és ha mi akaratosság vagyon bennünk, lágyúllyon, és magát meg-adja.
A' Szakaszokban rendet nem tartottam, mert nem láttam különös okát. Mindenikét ugy szabtam, hogy rövid légyen, unalmas ne légyen. Azonban ki ki buzgósága szerint továb nyújthattya elmélkedésével, melly-is mentül továb' fog-tartani, attúl jobban ki-világosodik az oktatásoknak értelme. Isten segitsébül ereje-is méllyebben bé-hatván a' szivekbe, foganatossab' lészen.
A' mit irtam, jó szándékbúl irtam, a' ki a' jó szándékbul nyull hozzá, és mikor forgattya, mind az Istent, mind lelke állapottyát és annak jövendöjét jól meg-tekinti, (ugy reméllem) kivántt hasznára válik, és egyetemben hogy ha az elejbe adott oktatásoknak bé-tellyesitöje lészen, Szent Ember lészen. Isten velünk.

Költt Posonyban 1773.
Faludi Ferentz S. J. Vissza