Bolygónk sorsa a kezünkben van

Válogatás a globális problémákról

Szerző

Szerkesztő

Lektor

'Arday István: Bolygónk sorsa a kezünkben van ' összes példány

Kiadó:	Calibra Kiadó
Kiadás helye:	Budapest
Kiadás éve:	1993
Kötés típusa:	Ragasztott papírkötés
Oldalszám:	68 oldal
Sorozatcím:	Pedagógus Szakma Megújítása Projekt
Kötetszám:
Nyelv:	Magyar
Méret:	24 cm x 17 cm
ISBN:	963-7740-81-3
Megjegyzés:	Fekete-fehér és színes illusztrációkkal.

Értesítőt kérek a kiadóról

Értesítőt kérek a sorozatról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Előszó

Az ember a bioszféra része, s az egyetlen élőlény, mely tudatosan képes alakítani az élővilág és környezete közötti kölcsönhatásokat, megváltoztatni környezetét. Az ember a termelőtevékenysége során nagyon sokszor nem vette (és nem veszi) figyelembe az élővilág és környezete közötti kapcsolatrendszert, s a bioszféra terhelhetőségét, ami a globális problémák kialakulásához vezetett és vezet.
A társadalom a természeti környezetből, a természeti környezettel él. A termelőerők fejlődésével a társadalom és a természeti környezet viszonya egyre erősebbé és összetettebbé vált, létrehozva a földrajzi környezetet melyben mind a társadalmi, mind a természeti törvényszerűségek érvényesülnek.
Globális problémákról akkor beszélhetünk, ha egy probléma hatása a világon mindenhol érezhető (nem feltétele, hogy a világon mindenhol azonos erősséggel jelentkezzen). Bolygónkon a globális problémák a XIX. század közepétől jelentkeztek. Az emberi faj kihalását előidéző éghajlatváltozás rémisztő képe az 1858-as év megrázó lélektani élménye volt. Az aggodalmak bizonyos jelei már korábban is felismerhetők. 1627-ben Lengyelországban elejtették az őstulok utolsó példányát, az 1670-es években Mauritius szigetén az ember kipusztította a dodó nevű röpképtelen madarat. Mindezeknek nagy szerepe volt abban, hogy egyes fajok ritkulását és kihalásának lehetőségét már a XVII. század második fele óta vizsgálták. Az ezt megelőző néhány ezer év alatt az emberi tevékenység és a természet viszonya „csak" helyi konfliktusokkal, problémákkal járt. így viszonylag kisebb területet érintett az ókorban a Mediterráneum erdőségeinek letarolása, a Mezopotámia talajait lerontó szikesedés stb. A múlt század közepe óta azonban a környezetet rohamosan terhelő emberi tevékenység összetettebb, szerteágazóbb, kiterjedtebb hatású lett. A Föld felmelegedése, a savasodás; a hulladékok növekvő mennyisége és kezelésük elhanyagolása; a tengerek, óceánok kizsákmányolása; a trópusi esőerdők területének zsugorodása; a fajok nagy ütemű kipusztulása; az édesvíz egyre nagyobb arányú pazarlása; a nukleáris katasztrófák réme stb. mind-mind bolygónk egészét érintő problémák.
Egy-egy probléma globális (földi méretű) hatását kell felismerni és vizsgálni. Globális módon kell gondolkodnunk és lokálisan (helyileg) cselekednünk. („Gondolkozz globálisan, cselekedj lokálisan!")
A globális gondolkodás kezdete valójában a XX. század közepére tehető. Ekkor nyilvánul meg úgy, hogy bármilyen probléma, bárhol jelentkezik a Földön, következményeivel számolnunk kell. Az 1960-as években fölmerült a globális világproblémák kezelésének a lehetősége. Az 1968-ban megalakult Római Klub célja az volt, hogy felhívják a világ figyelmét arra, milyen problémák fenyegetik bolygónkat, így az emberiség létét. Jelenleg a globális gondolkodás egyik legfontosabb feladata az adatgyűjtés és a tudományos kutatás. Például az ózonpajzs Antarktisz fölötti elvékonyodása egyértelműen emberi tevékenység következménye-e, vagy még kevéssé ismert természetes folyamat része. A tudományos válaszok mind a globális gondolkodást, mind a lokális cselekedetet nagyban meghatározzák.
A könyv első része napjaink globális problémáival foglalkozik nyolc fejezeten keresztül. Az általam legfontosabbaknak vélt problémákat fejtettem ki, korántsem teljes a kép, hiszen a meg nem újuló természeti erőforrásokról, az AIDS-ről stb. is elmondhatjuk, hogy az egész Földet érintő gondok. A második részben a műholdfelvételek globális problémák kutatásában, tanulmányozásában betöltött szerepéről olvashattok. Vissza

Tartalom

Bevezető 5
I. A globális problémák napjainkban 7
1. A túlnépesedés és a világélelmezési válság 7
1.1. A világnépesség számának változása és annak okai 8
1.2. A népesség kor és nemek szerinti ábrázolása 9
1.3. A Föld népességének földrajzi különbségei (népsűrűség) 9
1.4. Hogyan mérsékelhető a népesség számának növekedése? 10
1.5. Hogyan változhat a jövőben bolygónk lakóinak száma? 10
1.6. Élelmezési gondok 11
1.7. Az élelmiszergondok megoldásának lehetőségei 15
1.8. A túlnépesedés egyéb következményei 16
1.9. A jövő előrejelzése matematikai (MIT-vagy Meadows-féle) modellekkel 17
2. A globális felmelegedés okai és következményei 20
2.1. Az éghajlatváltozások okai 20
2.2. Az éghajlatváltozás következményei 23
2.3. Hogyan lehet a múlt éghajlatváltozásait nyomon követni? 25
2.4. Mit tehetünk? " 26
3. A sérülékeny ózonpajzs 27
3.1. Az ózon kialakulása 27
3.2. Az „ózonlyuk" 27
3.3. Nemzetközi összefogás az ózonréteg védelmére 29
4. Asavasodás 29
4.1. A savasodást okozó anyagok eredete és kémiai átalakulásai 30
4.2. A savas ülepedés 31
4.3. A savasodás hatása a környezetre 32
5. Óceánok és tengerek problémái 33
5.1. A tengeri, óceáni élettér 34
5.2. Az óceánok és tengerek jelentősége 34
5.3. Az óceánválság 35
6. Édesvizek 38
6.1. Földünk édesvízkészlete 38
6.2. Az édesvíz jelentősége 38
6.3. A vízszükséglet növekedése vízellátási gondot okoz 39
6.4. Vízszennyezés-vízminőség 40
6.5. Egyéb veszélyek 41
7. Veszélyben a Föld erdei 43
7.1. A trópusi esőerdők problémái 43
7.2. Igaz-e, hogy az esőerdők irtása miatt megfulladunk? 45
7.3. Az esőerdők megkímélésének néhány lehetősége 46
7.4. Egyéb erdőpusztulás (Európa erdei veszélyben) 46
7.5. Veszélyben a biológiai változatosság 47
8. Hulladékprobléma 48
8.1. A hulladékok típusai, elhelyezésük és ártalmatlanításuk 49
II. A műholdfelvételek szerepe a globális problémák kutatásában és kiértékelésében 53
Felhasznált irodalom 55
A tankönyvi ábrák forrásai 58
Melléklet 59