Fülszöveg
Társadalmunk fejlődése a tanácsok szocialista önkormányzattá alakítását igényli. Ezért is tarthat fokozott érdeklődésre számot a magyar levéltárosoknak a felszabadulás 25. évfordulójára írott tanulmánykötete. Ennek célja, hogy a területi autonómiák képviseleti szerveinek a közelmúltig terjedő kutatásával mutassa be azt az utat, amelyet Magyarországon a „helyi önkormányzat" megtett, létrejöttétől a második világháborúig.
A kötet szerzői - többségükben tanácsi levéltárak vezetői - Zala, Győr, Szabolcs, Somogy, Hajdú, Fejér megyék, továbbá Gyula, Sopron, Debrecen, Szombathely, Győr, Zalaegerszeg, Szentes városok, végül Győrsziget község - mint jellemző egységek - politikai-igazgatási történetét tárgyalják tanulmányaikban, vagy általánosságban vizsgálják az önkormányzatok (a mezővárosi önkormányzat, a megyei közgyűlés, az egyházi-nemesi község) kialakulását és fejlődését. A tanulmányok nem maradnak meg az országos hatályú jogszabályok ismertetésénél, hanem gazdag helyi forrásanyagra...
Tovább
Fülszöveg
Társadalmunk fejlődése a tanácsok szocialista önkormányzattá alakítását igényli. Ezért is tarthat fokozott érdeklődésre számot a magyar levéltárosoknak a felszabadulás 25. évfordulójára írott tanulmánykötete. Ennek célja, hogy a területi autonómiák képviseleti szerveinek a közelmúltig terjedő kutatásával mutassa be azt az utat, amelyet Magyarországon a „helyi önkormányzat" megtett, létrejöttétől a második világháborúig.
A kötet szerzői - többségükben tanácsi levéltárak vezetői - Zala, Győr, Szabolcs, Somogy, Hajdú, Fejér megyék, továbbá Gyula, Sopron, Debrecen, Szombathely, Győr, Zalaegerszeg, Szentes városok, végül Győrsziget község - mint jellemző egységek - politikai-igazgatási történetét tárgyalják tanulmányaikban, vagy általánosságban vizsgálják az önkormányzatok (a mezővárosi önkormányzat, a megyei közgyűlés, az egyházi-nemesi község) kialakulását és fejlődését. A tanulmányok nem maradnak meg az országos hatályú jogszabályok ismertetésénél, hanem gazdag helyi forrásanyagra támaszkodva elemzik azok érvényesülését, s feltárják a megyék, városok és községek szervezetének s működésének társadalmi-gazdasági alapjait. Ez a módszer és szemlélet segíti - az általános érvényű következtetések mellett - pl. a földesúr és a török megszállók közötti politikai játék felfedését (Gyulán), a törökkori patríciusok kizárólagos hatalomra törésének (Sopronban, Debrecenben) és a gazdagodó kereskedők hatalomért folytatott harcának (Szombathelyen) bemutatását, majd a reformkorban az egyházi-nemesi szék megmerevedésének, vagy a maradiak és haladók 1848-as választási harcának (Győrött), ugyanígy a császári abszolutizmus és a 48-as hagyományok összecsapásának (Szabolcsban és Somogyban), végül a képviselőtestület alakulásának, osztályösszetételének (Zalaegerszegen) a feltárását.
Tudományos elemzéssel mutatja be a kötet, hogyan kezdődik el a XIX. század második felében a helyi önkormányzat fokozatos elsorvasztása, a kormányszervek erőteljes beavatkozása a megyék és a városok életébe, s hogyan mutatkozik meg az autonómia elfojtása az ellenforradalmi korszakban (Fejér megyében), és hogy milyen utóvédharcokat vívott pl. a Csanád megyei Gazdasági Egyesület a földbirtokosok érdekében, illetőleg a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara a szabadversenyes kapitalizmus érdekében.
A tanulmánykötet igen gazdag politikai, gazdasági, jogi, igazgatási, köztörténeti, kultúrtörténeti ismeretanyagot, tényanyagot, forrásanyagot nyújt a közéleti funkcionáriusok, a politika iránt érdeklődők, az igazgatási szakemberek, a jogászok és történészek számára.
Vissza