Előszó
Részlet a könyvből:
Kiss Judit Ágnes
Karma
"Lehet, hogy ez már egy másik élet,
Csak még nem vettük észre,
A hétköznapok abroncsai
Már nem tartottak össze.
A bomló testből néhány atom...
Tovább
Előszó
Részlet a könyvből:
Kiss Judit Ágnes
Karma
"Lehet, hogy ez már egy másik élet,
Csak még nem vettük észre,
A hétköznapok abroncsai
Már nem tartottak össze.
A bomló testből néhány atom
Majd újraszerveződik,
Macskából madár lesz, kutyából hal,
És képzelheted a többit.
Különös reinkarnációk,
Ciki, hogy ide születtünk,
Tuti, hogy ez már egy másik élet,
Fura, hogy észre se vettük.
Idegen arcok, alterált végzet,
Hol van a régi, a másik?
Jó volna bármit fölismerni,
Rohanunk háztól házig.
Ellenséges az idő, a tér, de
Nincs hová hazamenni,
Bőrizomtömlőjén már lassan
Araszol felénk a semmi.
Odafönn elszúrták, úgy tűnik,
De lényeg, hogy jó volt a szándék,
Biztos, hogy ez már egy másik élet,
De talán ez is ajándék."
Vissza