Magyar pedagógia 2001/2.

Fülszöveg

Részlet:
VÁLTOZÁSOK A SZÜLŐK GYEREKFELFOGÁSÁBAN, A GYEREKEK ÉLETKÖRÜLMÉNYEIBEN ÉS SZOCIALIZÁCIÓJÁBAN (1910-1990)
Boreczky Ágnes
Eötvös Lóránd Tudományegyetem TFK, Neveléstudományi Tanszék
A család és gyerekkortörténeti irodalom, a családdal és a gyerekkorral foglalkozó külföldi kutatások eredményei Magyarországon a történettudomány mellett elsősorban a neveléstörténeten, illetve a pszichológián belül találtak visszhangra. A recepció első időszakában az alapművek ismertetésével és honosításával párhuzamosan (Németh és Pukánszky, 1994; Pukánszky és Vajda, 1998) a kutatók kérdésfelvetésének irányát - ahogyan másutt is - Philippe Aries híres könyve, a Gyermek, család, halál (1987) főbb megállapításaihoz való viszony határozta meg (Szabolcs, 2000). A nagyobb csomópontokat a szülői érzelmek korhoz kötöttsége, a családi légkör történeti változásai, a gyerekcentrikus család megjelenése, a szülői szerepek átalakulása (Szabolcs, 1995; Péter, 1996; Vajda, 1997; Mészáros, Németh és... Tovább

Fülszöveg

Részlet:
VÁLTOZÁSOK A SZÜLŐK GYEREKFELFOGÁSÁBAN, A GYEREKEK ÉLETKÖRÜLMÉNYEIBEN ÉS SZOCIALIZÁCIÓJÁBAN (1910-1990)
Boreczky Ágnes
Eötvös Lóránd Tudományegyetem TFK, Neveléstudományi Tanszék
A család és gyerekkortörténeti irodalom, a családdal és a gyerekkorral foglalkozó külföldi kutatások eredményei Magyarországon a történettudomány mellett elsősorban a neveléstörténeten, illetve a pszichológián belül találtak visszhangra. A recepció első időszakában az alapművek ismertetésével és honosításával párhuzamosan (Németh és Pukánszky, 1994; Pukánszky és Vajda, 1998) a kutatók kérdésfelvetésének irányát - ahogyan másutt is - Philippe Aries híres könyve, a Gyermek, család, halál (1987) főbb megállapításaihoz való viszony határozta meg (Szabolcs, 2000). A nagyobb csomópontokat a szülői érzelmek korhoz kötöttsége, a családi légkör történeti változásai, a gyerekcentrikus család megjelenése, a szülői szerepek átalakulása (Szabolcs, 1995; Péter, 1996; Vajda, 1997; Mészáros, Németh és Pukánszky, 1998) képezték. így például A gyermek a kora újkori Magyarországon címet viselő kötet tanulmányai a házastársak és a szülők-gyerekek közti viszonyról (bensőség-ridegség), a szülői érzelmekről, a nemi szerepekről alkotott képet differenciálták, Szabolcs Éva a gyerekkor regionális és korszakonként változó hangsúlyait elemezte (Szabolcs, 1995).
Mára nyilvánvalóvá vált, hogy a negatív és a pozitív gyerekkép egy időben és folyamatosan is létező hagyomány, a gyermekkel kapcsolatos alapvetően különböző megközelítések (bűnösség-ártatlanság, tisztaság stb.), a közöny és a törődés (szigor, fegyelmezés-bensőséges szeretet), a korai felnőtté válás, illetve a gyermekkor társadalmi realitása nem zárják ki egymást. Ugyanakkor - mivel a tradicionális neveléstörténet nehezen integrálja a társadalomtörténeti-történeti szociológiai nézőpontot - számos probléma nincs meghatározva, és sok fontos kérdés fel sem merül. Az például, hogy miért az ágostoni „negatív gyermekkép", majd később az ahhoz társuló nevelési módszerek váltak uralkodóvá, hogy miként függ össze és írható le a külső, társadalmi, valamint az iskola által közvetített valóság, milyen kapcsolat van a szocializáció két alapintézményének, a családnak és az iskolának az átalakulása között, vagy milyen mélyebb társadalmi folyamatok része az iskoláztatás tömegessé válása stb.
Az elmúlt években a gyerekkorkutatásokban teret nyertek a kölcsönhatásokra is reagáló megközelítések valamint az empirikus módszerek, különösképpen a tartalomelemzés (Pukánszky, 2000; Szabolcs, 1999). A neveléstörténészek számára a család, a gyerekfelfogás és gyerekkor már egyáltalán nem idegen téma, mint ahogyan a köztük levő kapcsolatok összetettsége is egyre láthatóbbá válik. Ennek ellenére még mindig kevés a ku-
151 Vissza