A magyar mint idegen nyelv és a hungarológia oktatása az Európai Uniós csatlakozás jegyében

Előszó

Részlet a könyvből:
A magyar nyelv oktatásának modelljei a Balassi Bálint Intézetben

A konferencia szervezőjeként tudom, hogy a jelenlévők többsége valamilyen forrásból már ismeri intézetünk oktatási formáit, köztük a mai napon nagyobb hangsúlyt kapó magyar nyelvi - hungarológiai programot. Ezért eltekintek ezek ismertetésétől, s különösen vigyázni fogok arra, hogy ne nagyon kalandozzam át a hungarológia oktatásának területére, amelyről kolléganőm, Menyhért Anna fog beszélni.
A praxis ismertetése helyett inkább a magyar mint idegen nyelv oktatásának intézetünkben működő modelljeiről szeretnék szólni abban az összefüggésben, hogy egyikük, ill. másikuk hogyan érintkezik a főként az Európa Tanács által készített dokumentumok, ajánlások főbb elemeivel.

Ezek a főbb elemek a következők:
• A nyelvtudást bármikor aktiválható komplex kompetenciának kell tekinteni, amelyben a nyelv és kultúra szerves egységet képez.
• A nyelvi kompetenciákat egy egységes európai keretben kell mérni, amelynek alapjául a már magyarul is olvasható Közös európai referenciakeret szolgál.
• El kell ismerni a részkompetenciákat is.
• Lehetőség szerint egy kölcsönösen elfogadott dokumentumban kell rögzíteni az élethosszig tartó nyelvtanulás folyamán megszerzett kompetenciákat. (Erre szolgálna az ún. nyelvi portfólió, vagy ahogy már hivatalosan is nevezik. Európai Nyelvi Napló.) Vissza