Borkivitelünk észak felé

Tartalom

I. fejezet. A kereskedelem feltételei 7
(Kereskedelemtörténetünk problématikája: a kereskedelem jelentősége; a szaktörténetírás feladatai. Borkereskedelmünk történeti feltételei: bortermelő vidékek; a terület és minőség kapcsolatai a történelmi Magyarországon; a borok megőrzési módja a multban.)
II. fejezet. Állam és kereskedelem 22
1. rész. Lengyelország kereskedelempolitikája 22
(Az európai államok kereskedelempolitikájának eszmei háttere; a lengyel nemzetgazdasági irodalom kereskedelempolitika; ennek következménye a sajátságos vámpolitika; kivételek a határátlépési tilalmak alól.)
2. rész. Magyarország kereskedelempolitikája 44
(A magyar hatóságok kereskedelempolitikai javaslatai; a fiscalitás kérdése és a termésvédelem szempontjai a kereskedelempolitikában; a magyar városok, nagybirtokosok és termelő jobbágyok, illetve vidék érdekeltsége a kereskedelempolitika keretében; a magyarországi határátlépési tilalmak kereskedelemtörténeti vonatkozásai; kivételek a tilalmak alól, azoknak oka és engedélyezésük módja.)
3. A kereskedelem és a vámpolitika 62
(Vámhelyek Magyarországon és Lengyelországban; a vámok fajai Magyarországon és Lengyelországban, mint rendes, határ-, várost és rendkívüli vámok; a nemesség és a városok vámmentességének kérdése Lengyelországban és Magyarországon; a vámolás módja mindkét államban; vámjövedelem mennyiségi megoszlása mindkét államban; a vámügy adminisztrációja; a vámhivatalok szervezete; a vámügy adminisztrációja; a vámhivatalok szervezete; a vámhivatalnoki kar, hatáskörük, visszaéléseik. Védekezés a csempészet ellen; hogyan csempésztek a kereskedők, mi módon gátolták meg a csempészetet és milyen büntetéssel torolták meg.)
4. rész. Törekvés a kereskedelem fokozására 104
(A borhamisítások kérdése. védekezés a hamisítások ellen; ennek elvei: ne keverjék a különböző vidékek borait, ne termeljenek a jobbágyok jobb minőségű borokat. A borok minőségi romlása, mint a hamisítások egyik látszólagos oka.)
III. fejezet. Kereskedelem és társadalom 116
1. rész. A bortermelés és a bortermelők kérdése 116
(Az eladás feltételei, a bor minősége és az értékesítés lehetősége. Kereskedők és termelők kapcsolatai: a kereskedők a versenyben az árakat igyekeztek lenyomni és nem a nagybirtokos rétegeket keresték fel, hanem a jobbágyokat. Az eladók társadalmi rétegeződése: jobbágyok, nagybirtokosok, kincstár, városok s ebben az országgyűlés politikája; egyes városok kereskedelmi helyzete.)
2. rész. A kereskedők faji megoszlása 143
(Magyarok, zsidók, görögök, lengyelek, örmények, skótok, rutének.)
3. rész. Hivatásos kereskedők 159
(Kereskedelemszemlélet, kereskedelmi ethika; kereskedőosztályok; egyes kereskedők és közösségi szervezetük.)
4. rész. Vállalkozások és társaságok 171
(Aktív kereskedelmi vállalkozás; szállítók: mi a szállítóintézmény, milyen volt a szállítók jogi helyzete, mi volt a feladatuk, milyen volt a megbízás természete. Nem hivatásos szállítók: kik voltak a furmanok és milyen rétegekből csoportosultak. - A kereskedelmi társaságok megalakulásának feltételei: szervező erő, ügyszeretet, vállalkozási kedv; milyen kereskedelmi társaságok állottak fenn Lengyelországban és Magyarországon; állami társaságok; a sklad-kérdés, története, szervezete és működése.)
IV. fejezet. A kereskedelem eszközei 185
(A vásárlás módja: a) pénzvásárlás, ennek jelentősége és változatai; b) cserekereskedelem; c) hitelvásárlás. Szállítóeszközök és mértékek: hordó, átalag, veder, dreylink.)
V. fejezet. A kereskedelem eszközei 185
(Au utak állapota: szárazföldi és víziutak. A kereskedelem útvonala Magyarországon és Lengyelországban; útkényszer, ennek megnyilvánulása egyes városok érdekében. Az árumegállítás problémája: mi volt az útkényszer oka és célja; mi az árumegállító jog; hogyan érvényesült Magyarországon és Lengyelországban.)
VI. fejezet. A megvalósult kereskedelem 209
1. rész. A kereskedelem gátló tényezői 209
(Az állami közigazgatás fejletlensége, mint a kereskedelem nyugalmas kifejlődésének akadálya; a háborúk hatása és a társadalom visszahatása. Földesurak és városok hatalmaskodásai. Az időjárás és a természeti erők összefüggései a kereskedelemmel.)
2. rész. A kereskedelem támogató tényezői: igény és piac kérdése 222
(A lengyel bortermelés multbeli eredményei, a belső termelés teljes lehanyatlása, melynek okai között első a magyar borfogyasztás növekedése és lassankint általánosság válása; milyen társadalmi rétegekben terjedt el leginkább és mily vidékeken. A XVIII. századi lengyel társadalom inkább a franczia borok felé fordul. - A piacalakulás: egyes országok és városok vásárlásai.)
3. rész. A kereskedelmi haszon kérdése 238
(A haszonelmélet történelmi gyökerei; a vásárolt áru termelői haszna; kereslet és kínálat viszonya; az áru szállítási költségei; az eladás szabályozása, ármaximálások; tarifa és valóság; a haszonkulcs megállapítása.)
4. rész. A kereskedelem mennyiségi statisztikája 245
(A csempészkereskedés időbeli és mennyiségi megoszlása; a kereskedelem tárgykészlete; a lehanyatlott kereskedelem. Miben jutott kifejezésre a kereskedelem és a nemzetgazdaság kapcsolata a borkivitel területén.)
Irodalmi tájékoztató 255
Francia nyelvű kivonat 361