A kosaram
0
MÉG
5000 Ft
a(z) 5000Ft-os
szállítási
értékhatárig

30 év építés

23. Állami Építőipari Vállalat/1948-1978

Szerkesztő

Kiadó: Építésügyi Tájékoztatási Központ
Kiadás helye: Budapest
Kiadás éve:
Kötés típusa: Ragasztott papírkötés
Oldalszám: 161 oldal
Sorozatcím:
Kötetszám:
Nyelv: Magyar  
Méret: 20 cm x 22 cm
ISBN:
Megjegyzés: Fekete-fehér és színes fotókkal illusztrálva.
Értesítőt kérek a kiadóról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Előszó

Egy évforduló alkalmat ad arra, hogy visszatekintsünk a múltba, 30 év távlatába, büszkeséggel emlékezzünk eredményeinkre, számba vegyük a jelent, megvizsgáljuk a jövő lehetőségeit. Ebben az évben... Tovább

Előszó

Egy évforduló alkalmat ad arra, hogy visszatekintsünk a múltba, 30 év távlatába, büszkeséggel emlékezzünk eredményeinkre, számba vegyük a jelent, megvizsgáljuk a jövő lehetőségeit. Ebben az évben 30 éve lesz, hogy a 23-as számú Állami Építőipari Vállalat megalakult.
Ez a 30 esztendő többet változtatott Budapest, az ország fővárosa arculatán, mint az utolsó 200 év együttvéve. A második világháború szörnyű pusztításai után 1945 tavaszán új élet kezdődött a romokon, megindult az újjáépítés.
Az államosítások után 1948-ban alakult meg vállalatunk és bekapcsolódott Budapest és az ország újjáépítésébe. Ez az időszak volt vállalatunk hőskora. Viszonylag nagy létszám, hagyományos munkamódszerek, alacsony gépesítési színvonal jellemezte ezt az időt. Az elmúlt 30 év alatt sok olyan épületet építettünk, amelyet Budapest mai városképének kialakító jellegzetességeként ismerünk. Ezek az épületek: a Népstadion, a Szabadság-hegyi TV torony, a Szép utcai Irodaház, a Május 1. úti Irodaház, a BMV épületei, a Medicor és a Kőbányai Gyógyszerárugyár ipari épületei stb. Büszkén gondolunk vissza a Népstadion építkezésére. A monumentális létesítmény építése során először dolgoztunk előregyártott vasbetonelemekkel.
A vállalat profilja az ipari épületek építése volt, kivettük részünket az ipar dinamikus fejlődéséből, az általunk épített ipari létesítmények megvalósításával. Többek között mi építettük újjá a Vörös Csillag Traktorgyárat, építettük a SZIM, a Kőbányai Sörgyár, a Medicor, a Posta stb. ipari épületeit. Vissza

Fülszöveg

A fasizmus által ránk kényszerített háború romjainak eltüntetése után a magyar nép legfőbb vágya és törekvése az volt, hogy megteremtse egy új, virágzó szocialista ország alapjait. Ezt a célt csak pontos és meghatározott tervek szerint, és egységes irányítás mellett lehetett megvalósítani. Ennek a felismerésnek a jegyében született meg az 1947. évi XVII. törvény a hároméves gazdasági tervről, amely Magyarország gazdasági és szellemi emelkedésének meggyorsítását, az ország demokratikus rendjének megszilárdítását és a lakosság életszínvonalának emelését tűzte ki célul.
A terv eredményes végrehajtását nehezítette az, hogy a gazdasági élet jelentős részén nem szűnt meg a tőkések gazdasági és politikai befolyása. Ezért került sor az államosításra.
A kormány 1948. március 26-án 3500/1948. sz. alatt rendeletet adott ki, amely felhatalmazta a szakminisztereket, hogy vállalatvezetőt rendeljenek ki egyes kereskedelmi és ipari vállalatokhoz.
A később megjelent 1948. XXV. törvény... Tovább

Fülszöveg

A fasizmus által ránk kényszerített háború romjainak eltüntetése után a magyar nép legfőbb vágya és törekvése az volt, hogy megteremtse egy új, virágzó szocialista ország alapjait. Ezt a célt csak pontos és meghatározott tervek szerint, és egységes irányítás mellett lehetett megvalósítani. Ennek a felismerésnek a jegyében született meg az 1947. évi XVII. törvény a hároméves gazdasági tervről, amely Magyarország gazdasági és szellemi emelkedésének meggyorsítását, az ország demokratikus rendjének megszilárdítását és a lakosság életszínvonalának emelését tűzte ki célul.
A terv eredményes végrehajtását nehezítette az, hogy a gazdasági élet jelentős részén nem szűnt meg a tőkések gazdasági és politikai befolyása. Ezért került sor az államosításra.
A kormány 1948. március 26-án 3500/1948. sz. alatt rendeletet adott ki, amely felhatalmazta a szakminisztereket, hogy vállalatvezetőt rendeljenek ki egyes kereskedelmi és ipari vállalatokhoz.
A később megjelent 1948. XXV. törvény rendelkezései folytán állami tulajdonba került az alábbi öt cég is:
a Magyar Vasbeton Építkezési Vállalat
a Kőnig, Román és Stein cég a
Lejtényi Béla cég a Dávid Károly és Fia cég
a Báthory, Klenovits és Cséri cég
A fenti vállalatokból 1948. szeptember 24-én megalakult a Vasbeton Gyárépítési Nemzeti Vállalat, vállalatunk, melynek ma 23. sz. ÁÉV a neve. Vissza
Megvásárolható példányok

Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.

Előjegyzem
konyv