Borsod-Abaúj-Zemplén megye története és legújabb kori adattára

Szerkesztő

Lektor

'Birta István: Borsod-Abaúj-Zemplén megye története és legújabb kori adattára ' összes példány

Kiadó:	Borsod-Abaúj-Zemplén Megye Tanácsa Végrehajtó Bizottsága
Kiadás helye:	Miskolc
Kiadás éve:	1970
Kötés típusa:	Vászon
Oldalszám:	674 oldal
Sorozatcím:
Kötetszám:
Nyelv:	Magyar
Méret:	29 cm x 20 cm
ISBN:
Megjegyzés:	Fekete-fehér fotókkal, ábrákkal illusztrálva.

Értesítőt kérek a kiadóról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Előszó

A monográfiák rokonszenves burjánzását alighanem az a lokális érdek serkenti, amit egyetlen, szűkre szabott tőmondattal is kifejezhetünk: ismerjük meg a múltat... A szocialista építés negyedszázada feladatok sokaságát rótta nemzedékünkre. Mindkét kezünk tele lévén munkával, időnkből nem futotta arra> hogy a kollektív cselekvés eredményezte, sorsdöntő változásokat alávessük a szellem elvonatkoztató, tendenciákat elemző vizsgálatának, magyarán: hogy visszatekintsünk a megtett útra.
A lét végessége miatt más az emberi, más a „történelmi lépték", míg az egyik emberöltőnyi határok között méri az időt, a másik évszázadokhoz viszonyít. Nos, nem tűnik talán elfogult túlzásnak az a megállapítás, hogy felszabadult népünk huszonöt éve mindkét viszonyítási rendszerben állja a vizsgálódó szellem próbáját. A kezdet a kétségbeesés ma is drámai hangulatát kelti, a romba döntött ország képe szívszorító hatássál volt minden osztályra és rétegre. Az ipar tönkretéve, kifosztva, bénult tetszhalottként várta életre keltését, a mezőgazdaság azonmód. Kellett a felrázó, megújító eszme, a szerepüket eljátszott - úgynevezett - „történelmi" osztályok helyébe új osztálynak kellett lépnie, mely új eszmék sodró élniakarását hozta. A Magyar Kommunista Párt az új osztály hatalomra érett hitével szólt: „Lesz magyar újjászületés!" A munkásosztály, a parasztság s a rendkívüli nehézségeket vállaló értelmiség jobbik része mentette meg a hazát, változtatta valósággá az MKP jelmondatát.
A termelőerők nyugodt fejlődése révén a megállapodottság békessége jellemzi társadalmunkat. S amire eddig nem volt érkezésünk, most próbálkozunk vele: e monografikus tanulmányokból összeállt könyv példázza szándékunk jóhiszeműségét, összehasonlításul a messzibb múlt is megszólaltatik a kötetben, hogy a történelmi hűség hitével bizonyítson népi államunk eredményei mellett. Gondok is felrajzolódnak, természetesen együttgondolkozásra, kollektív cselekvésre invitálva az olvasót.
Hiszem, fáradozásunk nem volt hiábavaló, a könyv megfelel feladatának: építő elgondolkozásra, következésképpen cselekvésre indít, hogy a következő negyedévszázad még eredményesebben gazdagítsa szűkebb hazánkat, Borsod-Abaúj-Zemplén megyét.
Dr. Ladányi József
Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Tanács Végrehajtó Bizottságának elnöke Vissza

Tartalom

Az olvasóhoz 7
Bevezetés 9
I. RÉSZ
1. fejezet:
A vármegyék kialakulása. A királyi megyerendszer 15
2. fejezet:
A nemesi vármegye kezdeteitől a török hódoltságig 19
3. fejezet:
Megyéink a török hódoltság korában 25
4. fejezet:
A polgári átalakulás felé 35
5. fejezet:
A kapitalizmus kialakulása és fejlődése 41
Közigazgatás és politikai élet 41
A mezőgazdaság tőkés fejlődése 47
Ipar, közlekedés és hitelélet 56
A népesedés a tőkés fejlődés időszakában 67
Iskola- és művelődésügy 70
6. fejezet:
Az 1918-1919. évi forradalmak. A Tanácsköztársaság 81
Munkásmozgalmi előzmények 81
A Tanácsköztársaság kivívása és védelmi harcai 86
A Tanácsköztársaság vívmányai az iparban és a mezőgazdaságban 99
Nevelés- és oktatásügy a polgári demokratikus forradalom és a Tanácsköztársaság idején 107
Sport- és egészségügy a Tanácsköztársaság hónapjaiban 112
7. fejezet:
Az ellenforradalmi rendszer évtizedei 117
A fehérterror és az ellenforradalmi rendszer konszolidálása 117
Új területi feltételek és ideiglenes stabilizáció Borsod megye iparában 120
Az ellenforradalmi rendszer látszatföldreformja és a mezőgazdasági termelés stagnálása 126
Oktatás- és művelődésügy az ellenforradalom felülkerekedése után 135
Az ellenforradalmi rendszer sport- és egészségügye 141
Az 1929-33-as nagy világválság hatása az iparban és a mezőgazdaságban 145
A politikai helyzet és a munkásmozgalom a gazdasági válság idején és a
30-as években 147
Művelődés- és egészségügy az ellenforradalmi rendszer második évtizedében 153
Háborús készülődés és revízió hatása Borsodban 160
A szovjetellenes háború évei 163
8. fejezet:
A népi demokratikus fejlődés útján 171
A megye felszabadítása és a forradalmi erők kibontakozása 171
Az 1945. évi földreform és a mezőgazdaság rekonstrukciója 179
Az ipar és közlekedés helyreállításának kezdetei 187
A népi demokratikus vívmányok megszilárdítása és továbbfejlesztése a restauráció erőivel szemben 190
A koalíció jobboldalának válsága és a kommunisták térhódítása. Államosítások 196
Az iskolák, a művelődés- és az egészségügy demokratizálása 202
9. fejezet:
A proletárdiktatúra győzelme és a szocializmus építésének kezdetei a megyében 215
A két munkáspárt egyesülése és a proletárdiktatúra államának kiépítése a
megyében. A reakció utóvédharcai 215
A mezőgazdaság szocialista átszervezésének kezdetei és torzulása 221
A hároméves terv eredményei és a szocialista építés kezdetei az iparban 225
A feszített ötéves terv problémái a megyében 229
Az 1953. júniusi központi vezetőségi határozat hatása 241
A szocialista iparosítás és munkáspolitika megoldatlan problémái a megyében 243
Súlyos ellentmondások a termelőszövetkezeti fejlesztés során elkövetett hibák kijavításában 248
A kultúrforradalom kezdetei és eredményei 252
A szocialista egészségügyi szervezet kiépítése 263
Az ellenforradalmi szervezkedés és lázadás 1956-ban 269
10. fejezet:
A szocializmus alapjainak lerakása és a szocializmus teljes felépítésének útja 273
Az 1956. évi ellenforradalmat követő konszolidáció 273
A mezőgazdaság szocialista átszervezése és fellendülése 284
A szocialista ipar és közlekedés fejlődése 303
A szocialista oktatás- és művelődésügy eredményei 323
Az egészségügyi ellátottság további fejlődése 335
A megye társadalmi és politikai fejlődésének kérdései a szocializmus alapjainak lerakása után 343
11. fejezet:
Bibliográfia Borsod-Abaúj-Zemplén megye történetéhez 351
XI. RÉSZ
BORSOD-ABAÚJ-ZBMPLÉN MEGYE (legújabb kori) ADATTÁRA
1. Borsod-Abaúj-Zemplén megye községnévváltozásainak jegyzéke 3
2. Módszertani megjegyzések 8
Albaújalpár-Ároktő 11- 51
Baktakék-Büttös 51-111
Center-Csokvaomány 111-127
Damak-Dubicsány 127-141
Edelény-Égerszög 141-154
Fancsal-Füzérradvány 154-190
Gadna-Györgytarló 190-216
Halmaj-Homrogd 216-265
Igrici-Jósvafő 266-279
Karcsa-Kurityán 280-337
Lak-Litka 337-349
Makkoshotyka-Muhi 349-393
Nagybarca-Nyomár 393-417
Olaszliszka-Ózd 418-431
Pamlény-Putnok 431-453
Radostyán-Rudabányácska 453-474
Sajóbábony-Susa 474-535
Szakácsi-Szuhogy 535-578
Taktabáj-Trizs 578-637
Újcsamálos-Uraj 637-642
Vadna-Vizsoly 643-663
Zaltood-Zsujta 664-674