Börtönévek

Fülszöveg

Bár csaknem a fél életét fogságban töltötte, majd sokáig csupán elmekórtani könyvekben emlegették a nevét, Marquis de Sade (1740-1814), ha másért nem, hát az ő nevével - részben tévesen - összeforrt szadizmus miatt, mégsem maradt ismeretlen. Egyesek a perverzitás és a bűn apolo-gétájának tartják, mások a felvilágosodás kíméletlen kritikusának, aki a legtovább merészkedett az emberi természet határainak kitapogatásában. Nevezték szörnyetegnek és mártírnak, hiszen istentagadó reakciósként és az erőszaktól visszariadó forradalmárként a legképtelenebb ellentmondásokat egyesítette magában, ami ugyanakkor lehetővé tette számára, hogy profetikus előképét nyújtsa a XX. század vészkorszakainak.
Nem véletlen, hogy mindenki igyekezett megfeledkezni műveiről, de még a létezéséről is. Halála után, amikor egy életrajzi lexikon az S betűhöz közeledett, kisebbik fia azért könyörgött a szerkesztőnek, hogy az apja nevét hagyja ki a készülő kötetből Egészen a XX. századig kellett várni, hogy a... Tovább

Fülszöveg

Bár csaknem a fél életét fogságban töltötte, majd sokáig csupán elmekórtani könyvekben emlegették a nevét, Marquis de Sade (1740-1814), ha másért nem, hát az ő nevével - részben tévesen - összeforrt szadizmus miatt, mégsem maradt ismeretlen. Egyesek a perverzitás és a bűn apolo-gétájának tartják, mások a felvilágosodás kíméletlen kritikusának, aki a legtovább merészkedett az emberi természet határainak kitapogatásában. Nevezték szörnyetegnek és mártírnak, hiszen istentagadó reakciósként és az erőszaktól visszariadó forradalmárként a legképtelenebb ellentmondásokat egyesítette magában, ami ugyanakkor lehetővé tette számára, hogy profetikus előképét nyújtsa a XX. század vészkorszakainak.
Nem véletlen, hogy mindenki igyekezett megfeledkezni műveiről, de még a létezéséről is. Halála után, amikor egy életrajzi lexikon az S betűhöz közeledett, kisebbik fia azért könyörgött a szerkesztőnek, hogy az apja nevét hagyja ki a készülő kötetből Egészen a XX. századig kellett várni, hogy a szürreaüsták felfedezzék az általuk „isteninek" látott márkit, és központi alakjává váljék Bataille, Klossowski, Blanchot vagy Barthes gondolatvilágának.
Ám nemcsak filozófiai regényei foglalkoztatták az utókort, hanem a személyisége, a feleségével és más nőkkel folytatott megrendítő viszonyai is - márpedig ezek leghívebb tükre a levelezés. Sade-nak a feleségéhez, szerelmeihez, barátaihoz és a hatalom képviselőihez írott leveleit, noha nincs-
www.qadmon.hu
enek híján a hízelgésnek, a manipulációnak és az intrikának, nehéz a francia irodalom kifinomult levélírói hagyományába illeszteni, mivel indulatai minduntalan szétfeszítik a stiláris konvenciókat. Átkozódik és siránkozik, fenyegetőzik és színlel: levelei a drámai önigazolás és a kétségbeesett provokáció kényszeréről tanúskodnak, az élet helyébe lépő írás automatizmusáról, de legalább annyira a hatalom természetéről is, amely műveinek kiadóit még az 1950-es években is börtönnel fenyegette.
A levelek, az Esí^efuttatás a regényekről című esszé, valamint a márki végrendelete mellett a charentoni elmegyógyintézetben írott - az emlékezetes Peter Weiss-színművet ihlető - naplók fennmaradt részleteit is közöljük. Ezek nem csupán a színház iránt érzett olthatatlan szenvedélyéről tanúskodnak, hanem egy, a márkit övező sztereotípiák közé ugyancsak nehezen beilleszthető életmozzanatról, a Constance Quesnet-vel való gyöngéd kapcsolatáról is. Kötetünk anyagát Kovács Ilona, a Sade-életmű, illetve a libertinus irodalom egyik legkiválóbb hazai szakértője állította össze.
9789638849038
„Sade levelezése a börtönben ülő rabé. Az a funkciója, hogy biztosítsa a túlélés érzelmi és anyagi előfeltételeit; ebből a szempontból Sade-nak, tulajdon kifejezésével élve, csakugyan a levelezés az »egyeden horoszkópja« Ezek a levelek szélsőségesen változó hangulatairól éppúgy tudósítanak, mint eltökéltségéről, márpedig ő, minél mostohább vele a sors, annál eltökéltebb."
Chantal Thomas
„Sade az európai kultúrában kezdettől ott lappangó, de az intézmények, a vallások és az ideológiák által mindig visszafojtott anarchikus szabadságvágyat engedi érvényre jutni: a halál elviselhetetienségéből táplálkozó kétségbeesett szenvedélyt, amelynek birtokában az ember a teljes létezésre nemet mond, valamint a végtelenné táguló tagadásvágyat, amely a rabságnak abból az elemi élményéből fakad, hogy az ember még létezése egyetlen bizon3rítékának, saját életének sem ura."
Főidényi F. László
„Nem véletien, hogy a szadizmus, mint egy ember nevét viselő egyéni jelenség, az elzárásból, az elzárásban született meg; nem véletien, hogy Sade minden művén uralkodnak az Erőd, a Zárka, a Kazamaták, a Zárda, a Megközehthetetien Sziget képei, amelyek természetszerűen alkotják a megbomlott értelem helyszíneit."
Michel Foucault Vissza