Boszorkányperek Magyarországon a XVII-XVIII. században

Előszó

A boszorkánypereknek és az ennek alapját képező boszorkányhitnek nagy irodalma van. Számtalan önálló munka, folyóiratokban, hírlapokban, évkönyvekben, stb. megjelenő cikk foglalkozott és foglalkozik külföldön és hazánkban ezzel a kérdéssel. Ez a nagyarányú érdeklődés természetes, mert e téren kifogyhatatlannak látszó anyag kínálkozik a történész, ethnographus, jog- és a különféle természettudományok képviselőinek kutató ambíciójuk kielégítésére. - Dolgozatom keretein belül igyekeztem a XVII. és XVIII. században lejátszódott hazai boszorkányperek alapján áttekinthető s világos képet adni a magyarországi boszorkányhitről és üldözésről. Célom az volt, hogy korunkhoz közelebb hozzam, szinte megelevenítsem az ezekben a századokban élő emberek gondolatvilágát, társadalmi és műveltségi struktúráját, mert csak ezek ismeretének világa mellett értékelhetjük és bírálhatjuk meg azokat a szörnyű ítéleteke, melyekkel a vádlottakat sujtották. Érdeklődésem középpontjában természetesen maga a vádlott, a magyar boszorkány áll. Ha saját korának babonás felfogásán keresztül nézzük, akkor óriásivá nőtt alakját a titokzatos félelmetesség, kártevő hatalmába, a gonosszal való szoros szövetségébe vetett hit sűrű fátyola takarja el szemeink elől. Azonban a XX. század kutató pillantása alatt rettegett személye igen kicsivé zsugorodik össze. Nem más, mint a többi ember, nem rendelkezik varázserővel és nincs összeköttetésben semmiféle sötét földöntúli nagysággal. Vissza