| Növény és tudomány | 13 |
| A növényi élet kibontakozása | 13 |
| A növény a természet energia-háztartásában | 16 |
| A növénytan részterületei | 18 |
| A növények kémiai felépítése | 20 |
| A növényeket alkotó elemek | 20 |
| Fémenzimek | 23 |
| A víz | 24 |
| A biológiai makromolekulák | 26 |
| Nukleinsavak | 26 |
| Az építőkövek | 27 |
| A nukleinsavak elsődleges szerkezete | 29 |
| A DNS felépítése | 30 |
| A ribonukleinsav | 32 |
| Proteinek és aminosavak | 35 |
| A proteinek felosztása | 35 |
| Az aminosavak | 36 |
| Az aminosavak peptidkötésekkel polipeptidekké kapcsolódnak össze | 38 |
| A proteinek változatossága szinte végtelen | 38 |
| A proteinszerkezetek hierarchiája | 39 |
| A proteinek fiziko-kémiai tulajdonságai | 42 |
| Szénhidrátok | 42 |
| A szénhidrátok általános tulajdonságai | 43 |
| Összetett szénhidrátok | 45 |
| Lipidek | 49 |
| Zsírok | 50 |
| Foszfolipidek és glükolipidek | 51 |
| Viaszok | 52 |
| A növényi sejt | 53 |
| A növényi sejt felépítése | 54 |
| A sejtmag (nucleus) | 57 |
| Plasztiszok | 62 |
| A mitokondriumok | 66 |
| A citoplazma | 68 |
| Az alapplazma | 68 |
| Membránok | 69 |
| A diktioszómák (Golgi-készülék) | 72 |
| A lizoszómák | 73 |
| További vezikuláris membránszerkezetek | 74 |
| A riboszómák | 75 |
| Ostorok | 75 |
| Zárványok (paraplazmatikus szerkezetek) | 77 |
| Sejtnedvvakuólumok | 77 |
| Aleuronszemcsék | 79 |
| Lipidvakuólumok | 79 |
| Keményítőszemcsék | 80 |
| Kristályok | 81 |
| A sejtfal | 82 |
| A középlemez | 82 |
| Primer sejtfal | 83 |
| A másodlagos sejtfal és a kutikula | 84 |
| A prokariótasejt | 86 |
| Szövetek | 88 |
| Osztódószövetek (merisztémák) | 88 |
| Az alapszövet (parenchima) | 91 |
| Bőrszövetrendszer | 93 |
| A felszívó- (abszorpciós) szövetek | 100 |
| A szállítószövet-rendszer | 101 |
| A kiválasztó- (szekréciós) szövetek | 106 |
| Szilárdítószövetek | 111 |
| A kollenchima | 112 |
| A szklerenchima | 113 |
| A vegetatív szervek | 115 |
| A mag és a csíranövény | 116 |
| A hajtástengely | 121 |
| A hajtástengely kialakulása | 121 |
| Az elágazás | 123 |
| A hajtástengely elsődleges felépítése | 129 |
| A hajtástengely másodlagos szerkezete | 131 |
| A fatest | 134 |
| Másodlagos kéreg és héjkéreg | 140 |
| A levél | 141 |
| A lomblevél kialakulása és felépítése | 141 |
| Levéltípusok | 147 |
| A levélállás | 148 |
| A gyökér | 149 |
| A gyökér szerkezete | 149 |
| A gyökér másodlagos vastagodása | 154 |
| A gyökérzet alakulása | 156 |
| Az alapszervek alak- és funkcióváltozása | 157 |
| A raktározás | 157 |
| A szilárdítás | 161 |
| A védekezés | 164 |
| A fotoszintézis | 164 |
| A tápanyagfelvétel | 166 |
| A szaporodás és sokasodás | 168 |
| Vegetatív szaporodás | 168 |
| Szaporodás szaporítósejtekkel (gonitokkal) | 170 |
| Rendszertan és evolúció | 177 |
| A növényrendszertan alapjai | 177 |
| Feladatok és felosztás | 177 |
| A növényrendszerek kialakulása | 178 |
| A taxonómia és a rokonságkutatás módszerei | 179 |
| A rendszertani egységek | 182 |
| Nevezéktan (nómenklatúra) | 184 |
| Az evolúciókutatás | 185 |
| A leszármazáselmélet | 185 |
| Modifikációs és genetikai variáció | 186 |
| Rekombináció | 189 |
| A természetes szelekció | 189 |
| Az izoláció | 190 |
| Hibridizáció | 191 |
| A fajkeletkezés fázisai | 192 |
| A rendszer áttekintése | 193 |
| A prokarióta szervezetek világa | 194 |
| A növényvilág | 206 |
| A gombák világa - Fungi | 237 |
| A növényvilág - Plantae (folytatás) | 269 |
| Az anyagcsere fiziológiája | 366 |
| Az anyagcsere bioenergetikai alapjai | 366 |
| A termodinamikai főtételei és az egyensúlyokról szóló tan | 366 |
| Energetikai kötések és energiagazdag foszfát kötések | 370 |
| Redoxireakciók és elektrontranszport-láncok | 372 |
| Biológiai katalízis, enzimhatások | 375 |
| Alloszterikus enzimek | 379 |
| Táplálkozási típusok | 379 |
| Táplálkozási típusok osztályozása | 379 |
| Asszimilációs és disszimilációs anyagcsere | 380 |
| Disszimilációs folyamatok | 380 |
| A tartalék tápanyagok lebontásának fázisai | 380 |
| A glükóz lebontása | 382 |
| A polimer szénhidrátok mobilizálása | 397 |
| A proteinek lebontása | 398 |
| Az aminosavak lebontása | 399 |
| A zsírok mobilizálása | 400 |
| Az autotróf szén-dioxid-asszimiláció | 401 |
| A fotoszintetikusan aktív pigmentek | 402 |
| A fotoszintetikus membránok felépítése | 407 |
| A fényabszorpció és az energiavezetés | 409 |
| A fotoszintetikus elektrontraszport | 413 |
| A biológiai foszforizáció mechanizmusa | 414 |
| A herbicidek befolyása a fotoszintetikus elektrontranszportra | 415 |
| A szén-dioxid asszimilációja | 416 |
| A fotoszintézis energetikája | 423 |
| A fotoszintézis ökológiája | 424 |
| A bakteriális fotoszintézis | 430 |
| A kemoautotróf anyagcsere | 431 |
| Membrántranszport | 433 |
| Passzív transzportmechanizmusok | 433 |
| Aktív transzportmechanizmusok | 436 |
| A növények vízháztartása | 438 |
| A vízpotenciál | 438 |
| A sejt ozmotikus rendszere | 438 |
| A víz leadása | 442 |
| A vízfelvétel | 446 |
| Vízfelvétel duzzadással | 447 |
| A vízmérleg és a vízháztartás alaptípusai | 448 |
| Ásványi anyagok felvétele és transzportja | 449 |
| A szerves molekulák távolsági szállítása | 450 |
| A növények nitrogénháztartása | 451 |
| Nitrátredukció | 451 |
| A molekuláris nitrogén megkötése | 453 |
| Az ammónia primer szintézise | 455 |
| A nitrogén körforgalma a természetben | 460 |
| A kénanyagcsere és a kén körforgalma | 460 |
| Szekunder anyagok és szekunder anyagcsere | 462 |
| Poliacetátok | 463 |
| Izoprenoidok (terpenoidok) | 463 |
| Fenolok és fenolszármazékok | 465 |
| Alkaloidok | 471 |
| A heterotróf táplálkozási mód különlegességei | 471 |
| Szaprofiták | 472 |
| Paraziták | 472 |
| Szimbiózis | 473 |
| A mikorrhiza | 474 |
| Húsevő növények | 474 |
| A genetikai információ realizálása | 475 |
| A transzkripció | 476 |
| Transzláció | 476 |
| Az anyagcsere-szabályozás alapjai | 477 |
| Az enzimszintézis szabályozása | 478 |
| Az enzimaktivitás szabályozása | 480 |
| Fejlődésfiziológia | 483 |
| Növekedés | 484 |
| A különféle növekedési folyamatok | 484 |
| A növekedés lefolyása és mérése | 485 |
| A differenciálódás | 487 |
| Differenciális génaktivitás | 488 |
| A differenciálódási folyamatok szabályozása | 489 |
| Acetabulira-kísérletek | 490 |
| Tumorok | 491 |
| Fitohormonok | 492 |
| Auxinok | 493 |
| Gibberellinek | 499 |
| Citokininek | 502 |
| Az abszcizinsav | 504 |
| Az etilén | 506 |
| A szervképződés | 508 |
| A polaritás | 509 |
| A magvas növények szaporodása közben működő szabályozások | 512 |
| A magvak és rügyek nyugalmi és aktív állapota | 513 |
| Szerv-, szövet-, és sejttenyészetek | 519 |
| Virágképzés | 521 |
| Fotoperiodizmus | 523 |
| Az öregedési szakasz | 530 |
| Növényi ritmusok | 533 |
| Mozgásfiziológia | 537 |
| A mozgásmechanizmusok | 537 |
| A duzzadási és apadási mozgások | 537 |
| Kohéziós mozgások | 540 |
| Explóziós mozgatások | 541 |
| A turgomozgások | 544 |
| Növekedési mozgások | 456 |
| Mozgások proteinkontrakció következtében | 457 |
| Külső tényezők által kiváltott és irányított mozgások | 550 |
| Ingerfolyamatok | 551 |
| Tropizmusok | 554 |
| Nasztiák | 566 |
| Taxisok | 570 |
| Ingermozgások a sejtben | 575 |
| Tárgymutató | 577 |