A kosaram
0
MÉG
5000 Ft
a(z) 5000Ft-os
szállítási
értékhatárig

Az Európai Unió létrejötte, intézményrendszere és jogforrásai

Egyetemi jegyzet/Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudományi Kar Európajogi Tanszék

Szerző

Kiadó: Szent István Társulat
Kiadás helye: Budapest
Kiadás éve:
Kötés típusa: Ragasztott papírkötés
Oldalszám: 223 oldal
Sorozatcím:
Kötetszám:
Nyelv: Magyar  
Méret: 29 cm x 20 cm
ISBN:
Megjegyzés: 5. átdolgozott kiadás utánnyomása. Egyetemi jegyzet. Melléklettel.
Értesítőt kérek a kiadóról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Előszó

Magyarország 2004. május 1-jei hatállyal csatlakozott az Európai Unióhoz. Egyik alapvető feladatunk lett az Európai Közösség jogának alkalmazása és a további alkotásában való közreműködés. Az... Tovább

Előszó

Magyarország 2004. május 1-jei hatállyal csatlakozott az Európai Unióhoz. Egyik alapvető feladatunk lett az Európai Közösség jogának alkalmazása és a további alkotásában való közreműködés. Az Európajog egyetemi oktatása ez által kiemelkedő jelentőségűvé vált.
Európajog alatt tág értelemben az európai nemzetközi szervezetek jogát értjük. Szűkebb értelemben az Európai Közösségek és az Európai Unió jogát jelenti. Tantárgyunk az európai civilizáció és integráció fejlődésébe ágyazva a szűkebb értelemben vett Európajogot ismerteti, az Európai Unió kialakulásának, sokrétű és állandóan alakuló intézmény - és jogrendszerének, valamint működésének áttekintése után az Európai Közösség kereskedelmi jogára összpontosítva.
Mindenek előtt meg kell ismerkednünk az Európai Közösségek és az Európai Unió létrejöttével, egymáshoz való viszonyával, az új nemzetközi jogi entitás működésével. Csak ezt követően lehet részletesen foglalkozni az európai belső piac jogával, beleértve a versenyjogot, a közösségi politikáit, társasági jogát, és a szellemi termékek jogvédelmét.
Mielőtt az Európajog taglalására térnénk, mindenekelőtt tudatosítanunk kell, mit is jelent Európa fogalma, milyen gyökerekből alakult ki és hogyan fejlődött napjainkig, mit foglal magában az európai civilizáció és meddig terjed területe, miként épült Európába Magyarország több mint ezer évvel ezelőtt, miképpen adódtak a történelem állandó mozgásában az európai fejlődés politikai és értékrendi összetevői. A fejlődés egyes, kiemelt csomópontjai tananyagunkat tekintve abból is adódnak, hogy mennyiben érlelték a kibontakozás sodrában a mai európai integrációs elemek előképeit. Ennek az előzetes kérdéscsoportnak az áttekintését szolgálják a tananyag kötelező olvasmánynak szánt, 1-5 pontokban összefoglalt részei.
A kötelező olvasmány és az arra épülő tananyag összefüggő CÍMEK rendszerében épül fel, amelyek sorszámaikhoz igazodó alcímekre oszlanak, szükség szerint további, tematikus részekre bontva. Az anyag felépítése az Európajog fejlődésében és összetettségében való áttekintését és a sokféle összetevők szerteágazó rendszerében való eligazodást kívánja segíteni. Az egyes összetevő elemek ismeretét kiváltó okaik alapján, kialakulásuk menetében, hatályos formájukban és egymáshoz kapcsolódásuk rendjében kell elsajátítani. Vissza

Tartalom

BEVEZETÉS 1
KÖTELEZŐ OLVASMÁNY (1-5. fejezet): 4
1. EURÓPA FOGALMA 4
(kötelező olvasmány) 4
1.1. Európa lényege 4
1.2. Európa mint kontinens 5
13. Európa mint Nyugat 6
1.4. Európa mint sajátos civilizáció 7
2. EURÓPA CSÍRÁI ÉS FÖLDKÖZI TENGERI INTEGRÁCIÓS
TÖREKVÉSEK
(kötelező olvasmány) g
2.1. A Földközi tenger keleti partjai 8
2.2. A görög világ 10
2.3. A Római Birodalom kialakulása 12
2.4. A kelta kultúra 13
3. EURÓPA SZÁRBA SZÖKÉSE A KR. UTÁNI ELSŐ ÉVEZREDBEN 14
(kötelező olvasmány) 14
3.1. A kereszténység megalapozása Judeán kívül 14
3.2. Impérium Romanum Christianum 16
3.3. A Római Birodalom kettéválása és Bizánc felemelkedése 18
3.4. A pápai állam kialakulása 20
3.5. Nagy Károly birodalma 20
3.6. A kereszténység elterjedése Európában 21
3.7. Népvándorlások 22
3.8. Az iszlám és Európa 22
4. A MAI EURÓPA KÖRVONALAZÓDÁSA AZ EZREDFORDULÓN
(kötelező olvasmány) 23
4.1. A Német-Római Birodalom megalakulása 23
4.2. Magyarország Európába integrálódása 24
5. AZ ÚJKORI EURÓPA KIALAKULÁSA 26
(kötelező olvasmány) 26
5.1. Súlyponteltolódás nyugatra 26
5.2. Humanizmus és felvilágosodás 28
5.3. A német államok integrálódása 31
5.4. Az osztrák- magyar monarchia kiteljesedése kelet felé 32
5.5. Oroszország 33
5.6. Az oszmán birodalom kiszorítása Európából, Törökország 35
KÖTELEZŐ TANANYAG:
6. JELLEGZETES ÚJKORI EURÓPAI INTEGRÁCIÓS ELMÉLETEK ÉS
TÖREKVÉSEK A II. VILÁGHÁBORÚIG 36
6.1. William Penn európai konföderációs terve (1693) 36
6.2. Friedrich List vámuniós terve 37
6.3. A Benelux gazdasági unió kialakulása 1921 óta 38
6.4. Páneurópai Unió mozgalom 1923 38
7. A II. VILÁGHÁBORÚ UTÁNI EURÓPAI INTEGRÁCIÓ KEZDETEI ÉS
NEMZETKÖZI KERETEI 39
7.1. Főbb európai hatáskörű politikai és biztonságpolitika szervezetek az Európai
Unión kívül 39
7.2. Európára kiterjedő hatáskörű gazdasági szervezetek, és a gazdasági
összefonódás alapvető alakzatai 42
8. AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK LÉTREJÖTTE 46
8.1. A szupranacionalitás vállalása Nyugat-Európában 46
8.1.1. A szupranacionalitás fogalma 46
8.1.2. A francia-német megbékélés 48
8.1.3. Európai Szén- és Acélközösség (ÉSZAK, 1951, Párizs) 49
8.2. Európai Atomenergia Közösség (Euratom, 1957, Róma) 50
8.3. Az Európai Gazdasági Közösség (EGK, 1957, Róma); 1993. nov. 1 óta
Európai Közösség (EK) 51
8.3.1. Elnevezés és jogi jelleg 51
8.3.2. Intézmények, célok, feladatok, politikák 52
8.3.3. Az EK szupranacionalitása: ráruházott hatáskörök 53
8.3.4. A közösségi jog szupremáciája, közvetlen alkalmazandóság és közvetlen
hatálya 56
8.3.5. Az EK demokratikus legitimációja 57
8.4. Az Európai Közösségek intézményeinek egységesítése és a költségvetési
eljárás szabályozása 58
8.4.1. Eleve közös intézmények (1957, Róma) 58
8.4.2. Külön intézmények összevonása ("fúziós szerződés", 1965, Brüsszel) 59
8.4.3. Egységes költségvetés 59
8.4.4. A Számvevőszék létesítése 60
9. A POLITIKAI INTEGRÁCIÓ KIBONTAKOZÁSA AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGBEN 60
9.1. A hatvanas évek: Kezdeti nehézségek, Luxemburgi Kompromisszum 60
9.2. A hetvenes évek: Külpolitikai és pénzügyi politikai lendület 61
9.2.1. Európai Politikai Együttműködés 61
9.2.2. Európai Pénzügyi Rendszer 62
9.3. A nyolcvanas évek: A politikai integráció intézményesítésének kezdetei 64
93.1. Tervezetek 64
9.3.2. Egységes Európai Okmány 1986., Belső piac és politikai együttműködés 65
9.3.3. Schengeni Megállapodás és Végrehajtási Egyezménye a belső határok
leépítésével kapcsolatos kérdésekről 1985/1990. 68
9.3.4. Szociális Charta 1989 68
9.3.5. Gazdasági és Monetáris Unió alapítása 1989. 69
9.4. Az integrációs lépések előkészítésének jogi eszköztára 69
10. AZ 1992. ÉVI MAASTRICHTI SZERZŐDÉS AZ EURÓPAI UNIÓRÓL ÉS
MÓDOSÍTÁSAI 70
10.1. Az Európai Unió felépítése és működésének alapjai 70
10.1.1. Európai Unió- Európai Közösségek- Európai Közösség 70
10.1.2. "Maastricht" felülvizsgálatai és a ma hatályos Nizzai Szerződés életbe lépte 71
10.13. A szolidaritás követelménye és a közösségi hűség (lojalitás) elve 73
10.1.4. Az Unió csúcsszerve: az Európai Tanács 74
10.1.5. Az uniós polgárság 75
10.1.6. Az Unió alapelvei és megszegésük szankciói 77
10.1.7. Az Unió általános céljai 80
10.1.8. A három pillér és sajátos céljaik 81
a.) Az első pillér; a közösségek 81
b.) A második pillér; közös kül- és biztonságpolitika, konstruktív tartózkodás
lehetősége 82
c.) A harmadik pillér; büntetőügyekben való, igazságügyi és rendőri
együttműködés, Schengen acquis bűnüldözésre vonatkozó szabályai 84
10.1.9. Az Európai Bíróság hatásköre a politikai együttműködés terén 88
10.1.10. A nyelvhasználat szabályozása 88
10.2. Az Európai Közösség fejlődése az alapító szerződések maastrichti és az azt
követő felülvizsgálatai során 89
10.2.1. A felülvizsgálati kormányközi konferenciák céljai 89
10.2.2. A közösségi jog általános jogelvei 91
a.) Az arányosság elve 92
b.) A jogbiztonság elve 92
c.) Az egyenlőség elve 93
d.) Eljárásjogi alapelvek 98
10.2.3. A szubszidiaritás elve. Kizárólagos és nem kizárólagos hatáskörök 99
10.2.4. A szociális politika alapító szerződésbe építése 102
10.2.5. A Gazdasági és Monetáris Unió szabályozása 103
10.2.5.1. Rendeltetések és létrehozásának fázisai 103
10.2.5.2. A konvergencia kritériumok 105
10.2.6. Stabilitási és növekedési paktum 1997; túlzott költségvetés: hiány miatti
eljárás 106
10.2.7. Alapok 108
10.2.7.1. Strukturális alapok folyamatos létrehozása és szabályozása 108
10.2.7.2. A kohéziós alap 109
10.3. A felülvizsgálatoknak az Európai Unió és az Európai Közösség alapító
szerződéseit egyaránt érintő vonatkozásai 109
10.3.1. Szorosabb (Nizza óta "megerősített") együttműködés szabályozása 109
10.3.2. A tagállamok körének bővülése és további kilátásai 111
10.3.3. Megerősítések és népszavazások 111
10.3.4. A szavazatok összetételének módosulása; a Ioannina kompromisszum 112
10.3.5. Az Európai Unióból való kiválás lehetőségének kérdése 114
10.3.6. "Bölcsek" és "konventek" 115
11. AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉG INTÉZMÉNYEI ÉS SZERVEI 116
11.1. Bevezetés - Az Európai Tanács - Közösségi intézményrendszer 116
11.2. Az Európai Parlament 117
11.3. Az Európai Unió Tanácsa (miniszterek Tanácsa) 119
11.4. Az Európai Bizottság 121
11.5. Az Európai Bíróság 124
11.5.1. Hatásköre és eljárásai 124
11.5.2. Hatáskörének előirányzott kiterjesztése további keresetfajtákra 126
11.5.3. Összetétele 127
11.5.4. Az Elsőfokú Bíróság 127
11.6. A Számvevőszék 128
11.7. Az Európai Központi Bank (EKB) és a Központi Bankok Európai
Rendszere (KBER) 129
11.8. Egyéb szervek 130
12. A DÖNTÉSHOZATALI ELJÁRÁSOK 133
12.1. A döntéshozatali eljárásokról általában 133
12.1.1. Intézményi hatáskörök összehangolása 133
12.1.2. Komitológia 134
12.2. Döntéshozatali eljárások fajtái 136
12.2.1. A konzultációs vagy klasszikus eljárás 137
12.2.2. Kooperációs vagy együttműködési eljárás 137
12.2.3. Kodezíciós vagy együttdöntési eljárás (251. cikk) 137
12.2.4. Egyetértési eljárás 139
12.2.5. Költségvetési eljárás 139
13. KÖZÖSSÉGI JOG ES A TAGÁLLAMOK NEMZETI JOGA 140
13.1. Bevezetés - "acquis communautaire" 140
13.2. Az elsődleges közösségi jogforrások 141
13.3. A másodlagos közösségi jogforrások 143
13.4. Az Európai Unió második pillérének jogforrásai 148
13.5. Az Európai Unió harmadik pillérének jogforrásai 148
13.6. A közvetlen hatály 149
13.6.1. Bevezetés- a közvetlen hatály megállapítása a Van Gend en Loos ügyben 149
13.6.2. A közvetlen hatály feltételeinek részletesebb elemzése, közvetlen hatály
különböző jogforrási rendelkezéseket illetően 155
13.7. Az értelmezési kötelezettség 162
13.8. A szupremácia 164
13.9. A tagállamok kártérítési felelőssége a közösségi jog megsértéséért 167
14. A KÖZÖSSÉGI JOG ÉRTELMEZŐJE ÉS ALKALMAZÓJA: AZ EURÓPAI BÍRÓSÁG 174
14.1. Az Európai Bíróság el járásáról általában 174
14.2. Az Európai Bíróság eljárása jogsértő tagállammal szemben 178
14.3. A semmissé nyilvánítási eljárás 186
14.4. Az előzetes döntéshozatali eljárás 189
15. A NIZZAI SZERZŐDÉS ÉS MAGYARORSZÁG CSATLAKOZÁSA AZ
EURÓPAI UNIÓHOZ 193
15.1. A Nizzai Szerződés jelentősége az EU ötödik, eddig legnagyobb bővítése
szempontjából 193
15.2. Magyarország csatlakozása, társulási megállapodástól csatlakozási szerződésig 193
15.3. Az új tagállamok, köztük Magyarország bekapcsolása az EU működésébe
nizzai intézményi előírások módosításával 196
15.3.1. Az EU tagállamok integrálása szempontjából fontos összehasonlító
adatok 196
15.3.2. Átmeneti intézményi megoldások 197
15.3.3. Az Európai Parlament összetétele 197
15.3.4. Az Európai Unió Tanácsa: szavazatmegoszlás és működés 199
153.5. A döntéshozatali többség szabályozása a kibővült Unióban 201
15.3.5.1. A Tanács döntéshozatali szabályai 202
15.3.5.2. Az Európai Parlament változatlan döntéshozatali szabályai 202
15.3.6. A Bizottság összetétele 203
15.3.7. Az Európai Bíróság 203
15.3.8. A Gazdasági és Szociális Bizottság és a Régiók Bizottsága 204
15.4. A schengeni követelmények teljesítése 204
15.5. A Gazdasági és Pénzügyi Unióban való részvételünk 205
15.6. A Csatlakozási Okmánynak a Közös Piaci szabad mozgások és versenyjog
kérdéseit illető rendelkezései 206
16. AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ HÁZTARTÁSA 206
16.1. Az Európai Unió költségvetésének kiadásai 206
16.2. A költségvetés bevételi forrásai 207
16.3. Nettó fizetők, illetve részesülők 209
17. AZ EURÓPAI UNIÓ JÖVŐJE: A LISSZABONI FOLYAMAT, ALKOTMÁNY-SZERZŐDÉS ÉS TOVÁBBI BŐVÜLÉS 210
17.1. A lisszaboni stratégia megvalósításának folyamata 210
17.2. Az Unió jövője: a Laekeni Határozat és az Európai Konvent 211
17.3. Az Európai Unió Alkotmányszerződésének létrejötte, felépítése és
hatálybalépésének kérdései 213
17.4. Az egységes Unió előirányzott alkotmány jellegű rendelkezései 214
17.4.1. Szervezeti integrálódás közös értékek alapján 214
17.4.2. Hatáskörök meghatározása 216
17.4.3. Intézményi reformok 217
17.4.4. A minősített többség 219
17.4.5. Az Unió jogi aktusai 220
17.5. Az alapjogok 220
17.6. Egyes uniós tagsági jogok felfüggesztése 221
17.7. Kilépés az Unióból 222
Függelék 223
Megvásárolható példányok

Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.

Előjegyzem
konyv