| Az érték | 1 |
| A pénzügyek és a pénzügyi vezető | 3 |
| Mi a részvénytársaság? | 4 |
| A pénzügyi vezető szerepe | 5 |
| Ki a pénzügyi vezető? | 7 |
| A tulajdonlás és a vezetés elkülönülése | 8 |
| Miről szól a könyv? | 10 |
| Összefoglalás | 11 |
| Feladatok | 12 |
| A jelenérték és a tőke alternatívaköltsége | 15 |
| A jelenérték fogalma | 16 |
| A jelenérték számítása | 16 |
| Nettó jelenérték | 17 |
| Néhány megjegyzés a kockázattal és a jelenértékkel kapcsolatban | 18 |
| Jelenérték és megtérülési ráta | 19 |
| A tőke alternatívaköltsége | 19 |
| A félreértések forrása | 21 |
| A nettó jelenérték szabály alapjai | 21 |
| Hogyan teremt összhangot a tőkepiac a jelenbeli és a jövőbeli fogyasztás között? | 21 |
| Egy alapvető eredmény | 24 |
| Egyéb vállalati célok | 25 |
| Valóban törődnek a vezetők a részvényesek érdekeivel? | 25 |
| Vajon törődniük kell-e a vezetőknek a részvényesek érdekeivel? | 26 |
| Összefoglalás | 27 |
| Ajánlott irodalom | 29 |
| Feladatok | 29 |
| Gyakorlatok | 30 |
| Gondolkodtató kérdések | 32 |
| Jelenérték-számítás | 35 |
| A hosszú lejáratú eszközök értékelése | 35 |
| A több időszakban esedékes pénzáramlások értékelése | 36 |
| A diszkonttényezők lejárati szerkezete és az arbitrázs | 37 |
| A jelenértékek és nettó jelenértékek számítása | 38 |
| Örökjáradék és annuitás | 39 |
| A növekvő tagú örökjáradék jelenértéke | 40 |
| Az annuitások értékelése | 41 |
| Kamatos kamat és jelenérték | 43 |
| A kamatfizetés gyakoriságának hatása | 45 |
| Nominális és reálkamatláb | 47 |
| A jelenérték-számítás alkalmazása a kötvények értékeléséhez | 49 |
| Mi történik a kötvények árfolyamával, ha a kamatláb változik? | 51 |
| A kamatok tőkésítése és a kötvényárfolyam | 52 |
| Összefoglalás | 52 |
| Ajánlott irodalom | 53 |
| Feladatok | 53 |
| Gyakorlatok | 55 |
| Gondolkodtató kérdések | 58 |
| Esettanulmány: Jones Family Rt. | 59 |
| A részvények jelenértéke | 61 |
| A részvénypiac | 62 |
| A részvények értékelése | 63 |
| Mai árfolyam | 63 |
| Mi határozza meg a jövő évi árfolyamot? | 64 |
| A tőkésítési ráta egyszerű becslése | 67 |
| A DCF-modell alkalmazása a gáz- és áramdíjak megállapítására | 67 |
| Óvatosságra intünk az állandó növekedési rátára épülő modellekkel kapcsolatban | 71 |
| DCF alapú értékelés változó növekedési ütem mellett | 72 |
| A részvényárfolyam és az egy részvényre jutó nyereség (EPS) kapcsolata | 73 |
| A Fledgling Electronics növekedési lehetőségeinek jelenértéke | 75 |
| Néhány példa a növekedési lehetőségekre | 77 |
| Mit jelent az árfolyam/nyereség ráta? | 79 |
| Vállalkozások értékelése a diszkontált cash flow modell segítségével | 79 |
| A kapcsológyártó üzletág értékelése | 80 |
| Az értékelés formája | 81 |
| Az üzletág időszak végi értékének becslése | 81 |
| Még egy reális megközelítés | 83 |
| Mennyi a kapcsológyártó üzletág részvényenkénti üzleti értéke? | 84 |
| Összefoglalás | 86 |
| Ajánlott irodalom | 87 |
| Feladatok | 88 |
| Gyakorlatok | 89 |
| Gondolkodtató kérdések | 92 |
| Esettanulmány: A Reeby Sports | 92 |
| Miért vezet a nettó jelenérték jobb befektetési döntésekhez, mint más kritériumok? | 95 |
| Kiindulópont | 95 |
| A nettó jelenérték vetélytársai | 97 |
| Három dolog, amit az NPV-ről tudni érdemes | 98 |
| A nettó jelenérték a pénzáramlástól függ és nem a számviteli nyereségtől | 98 |
| A megtérülési idő | 99 |
| A megtérülési idő szabál,ya | 100 |
| A belső megtérülési ráta (IRR) | 101 |
| Első csapda: hitelnyújtás vagy hitelfelvétel? | 103 |
| Második csapda: többféle megoldás | 105 |
| Harmadik csapda: egymást kölcsönösen kizáró lehetőségek | 107 |
| Negyedik csapda: a rövid és a hosszú távú kamatlábak eltérnek | 110 |
| Végkövetkeztetés a belső megtérülési rátával kapcsolatban | 111 |
| Tőkeköltségvetési döntések az erőforrások korlátossága esetén | 112 |
| Egyszerű tőkeallokációs probléma | 112 |
| Néhány kifinomultabb tőkeallokációs modell | 114 |
| A tőkeallokációs modellek használata | 115 |
| Összefoglalás | 117 |
| Ajánlott irodalom | 118 |
| Feladatok | 119 |
| Gyakorlatok | 120 |
| Gondolkodtató kérdések | 123 |
| Esettanulmány: A Vegetron pénzügyi vezetője másodszor is csenget | 124 |
| Beruházási döntések a nettó jelenérték szabály alapján | 127 |
| Mit diszkontáljunk? | 128 |
| Csak a pénzáramlások relevánsak | 128 |
| A pénzáramlásokat mindig növekményi alapon kell megbecsülni | 128 |
| Az infláció következetes kezelése | 131 |
| Példa - az IM & C-projekt | 133 |
| A beruházási és a finanszírozási döntések szétválasztása | 135 |
| A pénzáramlások becslése | 135 |
| Az amortizáció | 136 |
| Az adók | 138 |
| A beruházási lehetőségek elemzése | 139 |
| A nettó jelenérték számítása más országokban és más valutákban | 139 |
| Az éves költség-egyenértékes | 140 |
| A kaliforniai kőolaj-finomítók beruházása újfajta üzemanyag gyártására | 140 |
| Különböző élettartamú beruházások közötti választás | 141 |
| Meglévő eszközök cseréje | 145 |
| A kihasználatlan kapacitás költségei | 145 |
| A beruházási javaslatok kölcsönhatásai | 146 |
| Első eset: a beruházás optimális időzítése | 146 |
| Második eset: változó kapacitáskihasználás | 148 |
| Összefoglalás | 149 |
| Ajánlott irodalom | 150 |
| Feladatok | 150 |
| Gyakorlatok | 152 |
| Gondolkodtató kérdések | 157 |
| Esettanulmány: Új Takarékos Fuvarozási Társaság | 158 |
| Az első részhez kapcsolódó webhelyek | 160 |
| A kockázat | 161 |
| Bevezetés a kockázat, a hozam és a tőke alternatívaköltségének fogalmába | 163 |
| A tőkepiac történetének 75 éve | 163 |
| A számtani átlag és a folytonosan számított éves hozam | 166 |
| Múltbeli adatok használata a mai (aktuális) tőkeköltség becsléséhez? | 167 |
| A portfólió kockázatának mérése | 170 |
| Variancia és szórás | 172 |
| A hozamingadozás mérése | 173 |
| Hogyan csökkenti a diverzifikáció a kockázatot? | 175 |
| A portfólió kockázatának számítása | 179 |
| A portfóliókockázat kiszámításának általános módszere | 182 |
| A diverzifikáció korlátai | 182 |
| Hogyan befolyásolják az egyes értékpapírok a portfólió kockázatát? | 183 |
| A béta mint a piaci kockázat mértéke | 183 |
| Miért határozza meg az értékpapírok bétája a portfólió kockázatát? | 185 |
| A diverzifikáció és az értékek összeadhatósága | 188 |
| Összefoglalás | 189 |
| Ajánlott irodalom | 190 |
| Feladatok | 191 |
| Gyakorlatok | 193 |
| Gondolkodtató kérdések | 195 |
| Kockázat és hozam | 197 |
| Harry Markowitz és a portfólióelmélet születése | 197 |
| Portfóliók kialakítása részvényekből | 199 |
| A hitelnyújtás és a hitelfelvétel lehetősége | 203 |
| A kockázat és a hozam kapcsolata | 205 |
| A várható hozam becslése | 207 |
| A tőkepiaci árfolyamok modelljének (CAMP) áttekisntése | 208 |
| Mi történik, ha egy részvény nem fekszik az értékpapír-piaci egyenesen? | 209 |
| A tőkepiaci árfolyamok modelljének érvényessége és szerepe | 210 |
| A CAMP tesztjei | 210 |
| Feltételezések a tőkepiaci árfolyamok modelljének hátterében | 215 |
| Alternatív elméletek | 215 |
| Fogyasztási béta versus piaci béta | 215 |
| Az arbitrált árfolyamok elmélete (APT) | 217 |
| A trőkepiaci árfolyamok modelljének (CAMP) és az arbitrált árfolyamok elméletének (APT) összehasonlítása | 218 |
| APT - egy példa | 219 |
| A háromfaktoros modell | 221 |
| Összefoglalás | 223 |
| Ajánlott irodalom | 224 |
| Feladatok | 225 |
| Gyakorlatok | 227 |
| Gondolkodtató kérdések | 230 |
| Tőkeköltségvetés és kockázat | 233 |
| A vállalat és a projekt tőkeköltsége | 234 |
| Az abszolút hallás és a tőkeköltség | 236 |
| A tőkeköltség mérése | 236 |
| A Union Pacific Corporation részvényétől elvárt hozam | 239 |
| A tőkeszerkezet és a vállalati tőkeköltség | 240 |
| Hogyan befolyásolja a tőkeszerkezet változása a bétát? | 242 |
| A tőkeszerkezet és a diszkontráta | 244 |
| Az Union Pacific tőkeköltsége - újra | 245 |
| Diszkontráták nemzetközi projektekhez | 245 |
| A külföldi beruházások nem mindig kockázatosabbak | 246 |
| Külföldi beruházás az Egyesült Államokban | 246 |
| Néhány országban alacsonyabb a tőkeköltség? | 248 |
| A diszkontráta meghatározása, ha nem tudjuk kiszámolni a bétát | 248 |
| Mellőzzük a megalapzatlan dtényezőket a diszkontráta meghatározásakor! | 249 |
| Mi határozza meg az eszközök bétáját? | 251 |
| Kockázatra utaló jelek keresése | 253 |
| A kockázat és a diszkontált pé-nzáramlások további vizsgálata | 253 |
| Mikor használjunk a kockázatot is kifejező egyszerű módosított diszkontrátát a hosszú lejáratú eszközökre? | 255 |
| Egy általánosan előforduló hiba | 257 |
| Amikor nem használhatunk a kockázatot is kifejező egyszerű módosított diszkontrátát a hosszú lejáratú eszközökre | 257 |
| Összefoglalás | 258 |
| Ajánlott irodalom | 260 |
| Feladatok | 260 |
| Gyakorlatok | 262 |
| Gondolkodtató kérdések | 264 |
| Esettanulmány: Holiport Corporation | 265 |
| A második részhez kapcsolódó webhelyek | 267 |
| Gyakorlati problémák a tőkeköltségvetés készítésénél | 269 |
| Bepillantás a tőkebefektetés fekete dobozába | 271 |
| Érzékenységvizsgálatok | 272 |
| Az információ értéke | 273 |
| Az érzékenységvizsgálat korlátai | 274 |
| Forgatókönyv-elemzés | 275 |
| Nyereségküszöb-elemzés | 276 |
| Működési tőkeáttétel és nyereségküszöb | 278 |
| A Monte Carlo szimuláció | 280 |
| Az elektromosrobogó-projekt szimulációja | 280 |
| Egy gyógyszergyári kutatás és fejleszté-s szimulációja | 284 |
| Reálopciók és döntési fák | 286 |
| Növekedési opció | 286 |
| Kiszállási opció | 287 |
| Két további reálopció | 290 |
| A döntési fákról bővebben | 290 |
| Egy példa - a Magna Charter | 291 |
| Érvek és ellenérvek a döntési fákkal kapcsolatban | 294 |
| A döntési fák és a Monte Carlo szimuláció | 295 |
| Összefoglalás | 296 |
| Ajánlott irodalom | 297 |
| Feladatok | 297 |
| Gyakorlatok | 298 |
| Gondolkodtató ksérdések | 300 |
| Esettanulmány: Waldo County | 301 |
| Honnan származik a pozitív nettó jelenérték? | 303 |
| Először nézzük a piaci értéket! | 303 |
| A Cadillac és a filmcsillag | 304 |
| Példa - befektetés egy úr áruházba | 304 |
| Egy újabb példa - aranybánya nyitása | 306 |
| Az extraprofit (gazdasági járadék) előrejelzése | 309 |
| Hogyan került el egy vállalat egy 100 millió dolláros hibát? | 310 |
| Példa - a Marvin Enterprises egy új technológia kiaknázása mellett dönt | 312 |
| A toroköblítők árának előrejelzése | 313 |
| A Marvin terjeszkedésének értéke | 315 |
| Alternatív terjeszukedési lehetőségek | 315 |
| A Marvin-részvények értéke | 317 |
| A Marvin Enterprises tanulságai | 317 |
| Összefoglalás | 320 |
| Ajánlott irodalom | 321 |
| Feladatok | 321 |
| Gyakorlatok | 322 |
| Gondolkodtató kérdések | 324 |
| Esettanulmány: Ecsy-Cola | 326 |
| Mi biztosítja, hogy a vezetők maximalizálják a nettó jelenértéket? | 327 |
| A tőkeköltségvetés folyamata | 328 |
| A projektek engedélyezése | 328 |
| Néhány beruházás nem jelenik meg a tőkeköltségvetésben | 328 |
| Utólagos minősítés | 330 |
| A döntéshozóknak megfelelő információkra van szüóskségük | 330 |
| Az előrejelzések összhangjának biztosítása | 331 |
| Az előrejelzés torzításának csökkentése | 3231 |
| Hogyan jusson hozzá a felsővezetés a szükséges információkhoz? | 331 |
| Az érdekellentétek kiküszöbölése | 332 |
| Ösztönzők | 333 |
| Áttekintés - képviseleti probléma a tőkeköltségvetésben | 333 |
| Monitoring | 334 |
| Ösztönzés | 335 |
| A teljesítmé,ny mérése és díjazása: a reziduális jövedelem és az EVA | 337 |
| Érvek és ellenérvek az EVA-val kapcsolatban | 340 |
| Az EVA és a vállalatok | 3423 |
| A számviteli teljesítménymutatók torzításai | 343 |
| Torzítások a számviteli hozammutatókban | 343 |
| A nodheadi szupermarket jövedelmezőségének mérése - egy további példa | 345 |
| A gazdasági jövedelmezőség mérése | 347 |
| Eltűnik-e hosszú távon a torzítás? | 349 |
| Mit tehetünk a számviteli jövedelmezőségi mérőszámok torzításával? | 351 |
| Nem aggódnak-e túlságosan a vcezetők a számviteli jövedelmezőség miatt? | 352 |
| Összefoglalás | 352 |
| Ajánlott irodalom | 354 |
| Feladatok | 354 |
| Gyakorlatok | 355 |
| Gondolkodtató kérdések | 357 |
| A harmadik részhez kapcsolódó webhelyek | 360 |
| Finanszírozási döntések és piaci hatékonyság | 361 |
| Vállalatfinanszírozás és hat lecke a piaci hatékonyságról | 363 |
| Mindig visszatérünk a nettó jelenértékhez | 364 |
| A beruházási és a finanszírozási döntések közötti különbségek | 365 |
| Mi a hatékony piac? | 366 |
| Egy meghökkentő felfedezés: az árfolyamváltozások véletlenszerűek | 366 |
| A piaci hatékonyság három formája | 370 |
| Hatékony piacok - a tények | 370 |
| Rejtélyek és anomáliák - mit jelentenek ezk a pénzügyi vezető számára? | 375 |
| Lassan reagálnak-e a befektetők az új információkra? | 376 |
| A részvénypiac anomáliái és a pénzügyek viselkedési elmélete | 378 |
| Professzionális befektetők, irracionális burjánzás és a dot.com-lufi | 380 |
| Az 1987-es összeomlás és a piacok relatív hatékonysága | 381 |
| A piaci anomáliák jelentősége a pénzügyi vezető számára | 383 |
| Hat lecke a piaci hatékonyságról | 383 |
| Első lecke: A piacnak nincs emlékezete | 384 |
| Második lecke: A piaci árfolyamok megbízhatók | 384 |
| Harmadik lecke: Az adatok mögé kell látni! | 385 |
| Negyedik lecke: Nincsenek pénzügyi illúziók | 387 |
| Ötödik lecke: A "csináld magad" lehetőség | 389 |
| Hatodik lecke: Nézz meg egy részvényt és mindet láttad! | 389 |
| Összefoglalás | 391 |
| Ajánlott irodalom | 391 |
| Feladatok | 392 |
| Gyakorlatok | 394 |
| Gondolkodtató kérdések | 396 |
| A vállalatfinanszírozás áttekintése | 397 |
| A vállalatfinanszírozás módjai | 399 |
| Túlzottan támaszkodnak-e a cégek a saját forrásaikra? | 399 |
| Változott-e a vállalatok tőkeszerkezete? | 400 |
| Törzsrészvények | 403 |
| A vállalat tulajdonosi szerkezete | 405 |
| Szavazási eljárások és a szavazatok értéke | 407 |
| Saját tőke álruhában | 410 |
| Az elsőbbségi részvények | 411 |
| A vállalatok idegen forrásai | 411 |
| Az idegen források formái | 412 |
| A változatosság gyönyörködtet | 414 |
| Pénzügyi piacok és intézmények | 415 |
| Pénzügyi intézmények | 415 |
| Összefoglalás | 417 |
| Ajánlott irodalom | 419 |
| Feladatok | 419 |
| Gyakorlatok | 420 |
| Gondolkodtató kérdések | 421 |
| Hogyan bocsátanak ki értékpapírokat a vállalatok? | 423 |
| A kockázati tőke | 424 |
| A kockázati tőke piaca | 426 |
| Az első nyilvános részvénykibocsátás | 428 |
| Az első nyilvános részvénykibocsátás megszervezése | 429 |
| A Marvin részvényeinek értékesítése | 430 |
| Az aláírók | 432 |
| Az új kibocsátások költségei | 433 |
| A nyilvános kibocsátások alulárazása | 434 |
| A győztes átka | 435 |
| Egyéb eljárások új kibocsátások esetén | 436 |
| Az aukciók típusai | 437 |
| A nyilvános társaságok értékpapír-kibocsátása | 438 |
| A nyilvános ajánlattétel | 439 |
| Nemzetközi értékpapír-kibocsátások | 440 |
| A nyilvános kibocsátás költségei | 441 |
| A piac reakciója a részvénykibocsátásokra | 442 |
| Zártkörű jegyzés és nyilvános kibocsátás | 444 |
| Összefoglalás | 445 |
| A) függelék: Elővételi jogok a jegyzésben: a régi részvényeseknek szóló klibocsátás | 446 |
| B) függelék: A Marvin első kibocsátásának tájékoztatója | 447 |
| Ajánlott irodalom | 451 |
| Feladatok | 452 |
| Gyakorlatok | 453 |
| Gondolkodtató kérdések | 454 |
| A negyedik részhez kapcsolódó webhelyek | 456 |
| Az osztalékpolitika és a tőkeszerkezet | 457 |
| Vita az osztalékokról | 459 |
| Hogyan fizetik az osztalékokat? | 460 |
| Az osztalékfizetés formái | 460 |
| Osztalékot fizetők és osztalékot nem fizetők | 461 |
| Részvény-visszavásárlás | 461 |
| Hogyan döntenek a vállalatok az osztalék mértékéről? | 463 |
| A Lintner-modell | 463 |
| Az osztalék és a részvény-visszavásárlás információtartalma | 465 |
| A részvény-visszavásárlás információtartalma | 466 |
| Az osztalékpolitikával kapcsolatos ellentmondások | 467 |
| Tökéletesen működő tőkepiacokon az osztalékpolitika figyelmen kívül hagyható | 468 |
| Az osztalék lényegtelen - illusztráció | 470 |
| A részvényárfolyam kiszámítása | 471 |
| Részvény-visszavásárlás | 472 |
| Részvény-visszavásárlás és értékelés | 473 |
| A jobboldaliak | 474 |
| A piac tökéletlenségei | 474 |
| Osztalék, beruházási politika és vezetői ösztönzés | 475 |
| Az adók és a radikális baloldal | 475 |
| Miért fizessünk egyáltalán osztalékot? | 476 |
| Empirikus bizonyítékok az osztalékokról és az adókról | 477 |
| Az osztalék és az árfolyamnyereség adóztatása | 478 |
| A középutasok | 479 |
| Alternatív adórendszerek | 480 |
| Összefoglalás | 482 |
| Ajánlott irodalom | 484 |
| Feladatok | 484 |
| Gyakorlatok | 486 |
| Gondolkodtató kérdések | 489 |
| A vállalati hitelfelvételi politika jelentősége | 491 |
| A tőkeáttétel hatása adómentes versenygazdaságban | 492 |
| Modigliani és Miller (MM) színre lép | 493 |
| Az érték megmaradásának törvénye | 495 |
| Példa az I. tételre | 496 |
| Hogyan befolyásolja a tőkeáttétel a nyereséget? | 499 |
| Az I. tétel | 499 |
| A II. tétel | 500 |
| A kockázat és a hozam összefüggései | 500 |
| A hagyományos álláspont | 502 |
| Két figyelmeztetés | 504 |
| Részvényhozam tőkeáttétel esetén - a hagyományos álláspont | 504 |
| Hol szenvednek csorbát az MM-tételek? | 508 |
| A mai elégedetlen ügyfeleket valószínűleg a különleges részvények érdeklik | 508 |
| Tökéletlenségek és lehetőségek | 509 |
| Összefoglalás | 510 |
| Ajánlott irodalom | 511 |
| Feladatok | 511 |
| Gyakorlatok | 514 |
| Gondolkodtató kérdések | 516 |
| Mennyi hitelt vegyen fel a vállalat? | 517 |
| Vállalati adók | 518 |
| Hogyan járul hozzá a kamat miatti adómegtakarítás a részvényesek tőkéjének értékéhez? | 519 |
| A Pfizer tőkeszerkezetének átalakítása | 520 |
| MM és az adók | 522 |
| Vállalati és személyi jövedelemadók | 523 |
| A pénzügyi nehézségek költségei | 526 |
| Csődköltségek | 528 |
| Egy megjegyzés a csődköltségekről | 530 |
| Közvetlen és közvetett csődköltségek | 532 |
| Pénzügyi nehézségek csőd nélkül | 532 |
| Az első játszma: a kockázat áthárítása a kötvényesekre | 534 |
| A második játszma: a saját tőkéhez való hozzájárulás elmulasztása | 535 |
| Három további játszmalehetőség | 535 |
| A játszmák költségei | 536 |
| A pénzügyi nehézségek költségei függenek az eszközök típusától | 538 |
| A tőkeszerkezet választásos elmélete | 539 |
| A finanszírozás hierarchiaelmélete | 542 |
| Kötvény- és részvénykibocsátás aszimmetrikus információk mellett | 542 |
| A hierarchiaelmélet következtetései | 544 |
| A pénzügyi fölösleg | 545 |
| A szaxbad pénzáramlás és a pénzügyi fölösleg árnyoldala | 546 |
| Összefoglalás | 546 |
| Ajánlott irodalom | 548 |
| Feladatok | 549 |
| Gyakorlatok | 550 |
| A beruházási és a finanszírozási döntések kölcsönhastásai | 553 |
| Az adózás utáni súlyozott átlagos tőkeköltség | 554 |
| Pélkda - Sangria Rt. | 555 |
| A feltételezések áttekintése | 557 |
| A WACC haszndálata - néhány trükk | 558 |
| Ágazati tőkeköltség | 560 |
| Vállalatértékelés - a WACC kontra a saját tőkére jutó pénzáramlás módszere | 561 |
| A WACC számításakor elkövetett hibák | 562 |
| A WACC módosítása a tőkeáttétel vagy az üzleti kockázat változásakor | 563 |
| A tőkeáttétel kiszűrése és újbóli figyelembe vétele béták esetén | 566 |
| A kiigazítás fontossága | 566 |
| Módosított jelenérték | 567 |
| az alapeset | 567 |
| Kibocsátási költségek | 568 |
| A vállalat hitelfelvevőképességéhez való hozzájárulás | 568 |
| A kamat miatti adómegtakarítás értéke | 570 |
| A módosított jelenértéken nyugvó megközelítés áttekintése | 571 |
| A nemzetközi projektek APV-je | 571 |
| Az örökké működő daráló projektjének APV-je | 572 |
| Technikai kitérő a második finanszírozási szabállyal kapcsolatban | 573 |
| Melyik finanszírozási szabályt használjuk? | 574 |
| Az APV és az elvárt hozam | 575 |
| A módosított tőkeköltség általános definíciója | 575 |
| A biztos nominális pénzáramlások disztkontálása | 576 |
| Egy ádsltalános szabály | 576 |
| Néhány további példa | 578 |
| A konzisztencia ellenőrzése | 579 |
| Kérdezz-felelek | 579 |
| Összefoglalás | 582 |
| Ajánlott irodalom | 584 |
| Feladatok | 585 |
| Gyakorlatok | 586 |
| Gondolkodtató kérdések | 590 |
| Opciók | 593 |
| Az opciók ldényege | 595 |
| Részvények, vételi és eladási opciók | 597 |
| Vételi opciók és pozíciódiagramok | 598 |
| Eladási opciók | 600 |
| részvények, vételi és eladási opciók eladása | 600 |
| A pozíciódiagramok nem nyereségdiagramok | 602 |
| Pénzügyi alkímia opciókkal | 603 |
| A cég eszközeire vonatkozó eladási opció, illetve a kockázatos és a kockázatmentes kötvények közötti különbség | 606 |
| Rejtett opciók felfedezése a mindennapokban | 609 |
| Mi határozza meg az opció értékét? | 611 |
| A kockázat és az opció értéke | 616 |
| Összefoglalás | 617 |
| Ajánlott irodalom | 618 |
| Feladatok | 619 |
| Gyakorlatok | 620 |
| Gondolkodtató ksérdések | 623 |
| Az opciók értékelése | 627 |
| Egy egyszerű opcióértékelési modell | 628 |
| Miért nem működik a diszkontált pénzáramlás módszere az opciók esetében? | 628 |
| Opciók előállítása kölcsönfelvétel és részvények segítségével | 628 |
| Az AOL eladási opciójának értékelése | 631 |
| Opcióértékelés binomiális modellel | 633 |
| Példa - a kétlépéses binomiális modell | 635 |
| Az általános binomiális modell | 637 |
| A binomiális modell és a döntési fák | 638 |
| A Black-Scholes-képlet | 639 |
| A Black-Scholes-képlet használata | 641 |
| A Black-Scholes-képlet és a binomiális modell | 642 |
| A Black-Scholes-képlet felhasználása a hozamingadozás becsldésére | 643 |
| Az opció értéke első pillantásra | 644 |
| Összefoglalás | 647 |
| Ajánlott irodalom | 648 |
| Feladatok | 648 |
| Gyakorlatok | 649 |
| Gondolkodtató kérdések | 651 |
| Esettanulmány: Bruce Honiball találmánya | 652 |
| Reálopciók | 655 |
| A származékos beruházási lehetőségek értékelése | 655 |
| Kérdések és válaszok Blitzen Mark-II-jéről | 657 |
| Egyéb növekedési opciók | 660 |
| Az időzíési opció | 660 |
| A malátás heringre vonatkozó opció értékelése | 661 |
| Az ingatlanfejlesztés optimális időzítése | 662 |
| Az üzletből való kiszállás lehetősége mint opció | 664 |
| A cirkoncsatorna projektje | 664 |
| Kiszállási érték és a projekt élettartama | 668 |
| Ideiglenes kiszállás | 668 |
| rugalmas gyártósorok - ismét a repülőgép-vásárlási opcióról | 669 |
| Ismét a repülőgép-vásárlási opcióról | 671 |
| Elvi probléma? | 673 |
| Összefoglalás | 674 |
| Ajánlott irodalom | 675 |
| Feladatok | 675 |
| Gyakorlatok | 676 |
| Gondolkodtató kérdések | 678 |
| Opciós utalványok és átváltható kötvények | 681 |
| Mi az opciós utalvány? | 681 |
| Az opciós utalványok értékelése | 682 |
| Két komplikáció: osztalék és felhígulás | 683 |
| Példa - a United Glue opciós utalványainak árfolyama | 683 |
| Hogyan módosítja a felhígulás a United Glue opciós utalványainak értékét? | 685 |
| Mi az átváltható kötvény? | 687 |
| Az átváltható menazséria | 688 |
| Kötelezően átváltandó kötvények | 689 |
| Az átváltható kötvények árfolyama | 689 |
| Visszatérés az osztalékhoz és a felhíguláshoz | 692 |
| Az átváltás kikényszerítése | 692 |
| Az opciós utalványok és az átváltható kötvények közötti különbség | 694 |
| Miért bocsátanak ki a vállalatok opciós utalványokat és átváltható kötvényeket? | 695 |
| Összefoglalás | 698 |
| Ajánlott irodalom | 699 |
| Feladatok | 699 |
| Gyakorlatok | 701 |
| Gondolkodtató kérdések | 703 |
| Esettanulmány: Mr. Thorndike sokkoló halála | 704 |
| A hatodik részhez kapcsolódó webhelyek | 705 |
| Hitellel történő finanszírozás | 707 |
| A hitelek értékelése | 709 |
| A reál- és a nominális kamatláb | 710 |
| Indexált kötvények és a reálkamatláb | 710 |
| Infláció és nominális kamatláb | 712 |
| Mennyire jól magyarázza Fisher elmélete a kamatlábakat? | 713 |
| A hozamgörbe és a lejáratig számított hozam | 714 |
| A lejáratig számított hozam | 715 |
| A hozamgörbe mérése | 717 |
| Hogyan befolyásolja a kamatláb változása a kötvények árfolyamát? | 718 |
| Az átlagidő (duration) és a kötvény volatilitása | 718 |
| A kamatlábkockázat kezelése | 720 |
| Egy óvatosságra intó megjegyzés | 721 |
| A hozamgörbe magyarázata | 722 |
| A várakozási hipotézis | 723 |
| A likviditáspreferencia-elmélet | 725 |
| Az infláció bevezetése | 725 |
| A különbö9ző kötvényhozamok közötti kapcsolat | 726 |
| A fizetésképtelenség figyelembevétele | 728 |
| A kötvények minősítése (besorolása) | 729 |
| Bóvli kötvények | 731 |
| Az opciós árelmélet és a kockázatos hitelek | 732 |
| A kormányzati hitelgaranciák értékelése | 735 |
| A vissza nem fizetés valószínűségének meghatározása | 736 |
| Összefoglalás | 738 |
| Ajánlott irodalom | 740 |
| Feladatok | 740 |
| Gyakorlatok | 743 |
| Gondolkodtató kérdések | 745 |
| A hitellel történő finanszírozás különböző formái | 747 |
| Belföldi és külföldi kibocsátású kötvények, eurokötvények | 748 |
| A kötvényszerződés | 749 |
| Egyoldalú kötelezettségvállalás vagy megbízási szerződés | 749 |
| A kötvény feltételei | 751 |
| Fedezet és szenioritás | 752 |
| Eszközzel fedezett értékpapírok | 754 |
| Törlesztési feltételek | 755 |
| Törlesztési alap | 755 |
| Visszahívási lehetőségek | 755 |
| Korlátozó záradékok | 758 |
| Változások a záradékok nyújtotta védelemben | 760 |
| Zártkörű kibvocsátás és projektfinanszírozás | 761 |
| Projektfinanszírozás | 762 |
| A projektfinanszírozási ügyletek néhány közös jellemzője | 764 |
| A projektfinanszírozás szerepéről | 765 |
| Innováció a kötvénypiacon | 765 |
| Összefoglalás | 767 |
| Függelék: Csődeljárások | 768 |
| Ajánlott irodalom | 773 |
| Feladatok | 774 |
| Gyakorlatok | 775 |
| Gondolkodtató kérdések | 777 |
| A lízing | 779 |
| Mi a lízing? | 780 |
| Miért érdemes lízingelni? | 781 |
| A lízingszerződés mellett szóló érvek | 781 |
| Néhány kétes érv a lízing mellett | 783 |
| Operatív lízing | 785 |
| Példa az operatív lízingre | 785 |
| Lízing vagy vásárlás? | 786 |
| A pénzügyi lízing értékelése | 788 |
| Példa a pénzügyi lízingre | 788 |
| Valójában ki a lízingbe adott eszköz tulajdonosa? | 789 |
| A lízing és az adóhivatal | 790 |
| A lízingszerződés értékelésének első menete | 791 |
| A történet folytatódik | 793 |
| Mikor kifizetődő a bérbe adás? | 794 |
| Összefoglalás | 795 |
| Ajánlott irodalom | 796 |
| Feladatok | 797 |
| Gyakorlatok | 798 |
| Gondolkodtató kérdések | 800 |
| Esettanulmány: Halverton Corporation | 800 |
| A hetedik részhez kapcsolódó webhelyek | 802 |
| Kockázatkezelés | 803 |
| A pénzügyi kockázat lefedezése | 805 |
| Biztosítás | 806 |
| Hogyan változtatta meg biztosítási stratégiáját a Britissh Petroleum? | 807 |
| Fedezeti ügylet a tőzsdei határidős piacokon | 808 |
| Határidős áru- és értéktőzsdék | 809 |
| A határidős kereskedelem működése | 811 |
| Pénzügyi eszközök azonnali és határidős árfolyamai | 812 |
| Azonnali árak és tőzsdei határidős árak az árupiacokon | 813 |
| Tőzsdén kívüli határidős ügyletek | 815 |
| Egyedi határidős szerződések | 815 |
| Csereügyletek | 816 |
| Kamatcsereügyletek | 816 |
| Devizacsere-.ügyletek | 819 |
| Hitelderivatívok | 820 |
| A fedezeti ügylet lebonyolítása | 821 |
| Példa és egy kis finomítás | 822 |
| Opciók, delták és béták | 824 |
| Ördögi dolog-e a származtatott ügylet? | |
| Összefoglalás | 828 |
| Ajánlott irodalom | 829 |
| Feladatok | 830 |
| Gyakorlatok | 831 |
| Gondolkodtató kérdések | 835 |
| Nemzetközi pénzügyi menedzsment | 837 |
| A devizapiac | 837 |
| Néhány alapösszefüggés | 839 |
| Kamatlábak és árfolyamok | 840 |
| A határidős prémium és az azonnali árfolyamok változása | 841 |
| Az árfolyamok és az inflációs ráták változása | 842 |
| Kamatlábak és inflációs ráták | 843 |
| Ilyen egyszerű lenne a valóság? | 844 |
| Az árfolyamkockázat fedezése | 848 |
| Tranzakciós és gazdasági kockázat | 850 |
| Devizaspekuláció | 851 |
| Az árfolyamkockázat és a nemzetközi beruhdádzási döntések | 851 |
| Kiegészítések a tőskeköltséghez | 854 |
| Politikai kockázat | 855 |
| Összefoglalás | 857 |
| Ajánlott irodalom | 858 |
| Feladatok | 859 |
| Gyakorlatok | 860 |
| Gondolkodtató kérdések | 863 |
| Esettanulmány: Exacta | 864 |
| A nyolcadik részhez kapcsolódó webhelyek | 865 |
| A pénzügyi tervezés és a rövid lejáratú pénzügyi döntések | 867 |
| Pénzügyi elemzés és tervezés | 869 |
| Pénzügyi beszámolók | 869 |
| Az Executive Paper pénzügyi kimutatásai | 871 |
| A mérleg | 871 |
| Az eredménykimutatás | 873 |
| Az alapok forrása és felhasználása | 874 |
| Az Executive Paper pénzügyi helyzetének mérése | 875 |
| Mennyi hitelt vett fel az Executive Paper? | 878 |
| Mennyire likvid az Executive Paper? | 879 |
| Mennyire hatékonyan használja fel az Executive Paper az eszközeit? | 880 |
| Mennyire jövedelmező az Executive Paper? | 882 |
| Mennyire értékelik az Executive Papert a befektetők? | 883 |
| A Dupont-elemzés | 885 |
| Pénzügyi tervezés | 886 |
| Pénzügyi tervezési modellek | 887 |
| A modellkészítés csapdái | 889 |
| A pénzügyi tervezési modellekben nincs pénzügy | 890 |
| Külső finanszírozás és növekedés | 891 |
| Összefoglalás | 893 |
| Ajánlott irodalom | 893 |
| Feladatok | 894 |
| Gyakorlatok | 898 |
| Gondolkodtató kérdés | 904 |
| Rövid távú pénzügyi tervezés | 905 |
| A forgótőke összetevői | 906 |
| forgóeszközök | 906 |
| Folyó források | 907 |
| A rövid és a hosszú távú finanszírozási döntések közötti kapcsolat | 908 |
| A többletpénznek köszönhető kényelem | 909 |
| A pénz és a forgótőke változásának nyomon követése | 909 |
| A nettó forgótőke változásának nyomon követése | 911 |
| Nyereség és pénzáramlás | 913 |
| Aviditási terv | 914 |
| A likviditási terv elkészítése: bevételek | 915 |
| A likviditási terv elkészítése: kiadások | 917 |
| A rövid távú finanszírozási terv | 918 |
| A rövid távú finanszírozási lehetőségek | 918 |
| A Dynamic pénzügyi terve | 919 |
| A terv értékelése | 919 |
| Megjegyzés a rövid távú pénzügyi tervezési modellekről | 921 |
| A rövid lejáratú hitelek forrásai | 922 |
| Bankhitel | 922 |
| Kereskedelmi értékpapír | 925 |
| Középlejáratú kötvények | 927 |
| Összefoglalás | 927 |
| Ajánlott irodalom | 929 |
| Feladatok | 929 |
| Gyakorlatok | 931 |
| Gondolkodtató kérdések | 934 |
| Pénzgazdálkodás | 935 |
| A követelések behajtása és teljesítése | 935 |
| Hogyan generálnak a csekkel pénzáramlást? | 936 |
| Gazdálkodás az úton levő pénzekkel | 938 |
| A behajtások felgoyrsítása | 939 |
| A kifizetések ellenőrzése | 940 |
| Elektronikus átutalások | 941 |
| Nemzetközi pénzgazdálkodás | 943 |
| A bank szolgáltatásainak kifizetése | 944 |
| Mennyi pénzt tartson a vállalat? | 944 |
| Készletgazdálkodás | 945 |
| A készletezési modell kiterjesztése a pénzegyenlegre | 946 |
| Kompromisszumok a pénzgazdálkodásban | 946 |
| A fölös pénzeszközök befektetése | 947 |
| A pénzpiac | 947 |
| A pénzpiaci befektetések értékelése | 948 |
| A pénzpiaci befektetések hozamának kiszámítása | 949 |
| A nemzetközi pénzpiac | 949 |
| Pénzpiaci befektetések | 950 |
| amerikai kincstári váltó | 950 |
| A szövetségi kormányhivatalok értékpapírjai | 952 |
| Rövid lejáratú adómentes befektetések | 952 |
| Lekötött bankbetétek és letéti jegyek | 953 |
| Kereskedelmi értékpapír | 953 |
| Bankelfogadvány | 953 |
| Visszavásárlási megállapodás (repo) | 954 |
| Változó osztalékú elsőbbségi részvény - a pénzpiaci befektetések egy alternatívája | 954 |
| Összefoglalás | 956 |
| Ajánlott irodalom | 958 |
| Feladatok | 959 |
| Gyakorlatok | 960 |
| Gondolkodtató kérdések | 962 |
| Vállalati hitelnyújtás (kereskedelmi hitel) | 963 |
| az értékesítés feltételei | 963 |
| A kereskedelmi hitel eszközei | 965 |
| Hitelelemzés | 965 |
| Döntés kereskedelmi hitel nyújtásáról | 969 |
| Mikor hagyjuk abba a nyomok vizsgálatát? | 970 |
| Hiteldöntés ismétlődő rendelések esetén | 971 |
| Néhány általános elv | 972 |
| A követelések behajtásának gyakorlata | 973 |
| A faktorálás és a hitelbiztosítás | 974 |
| Összefoglalás | 975 |
| Ajánlott irodalom | 976 |
| Feladatok | 976 |
| Gyakorlatok | 977 |
| Gondolkodtató kérdések | 979 |
| A kilencedik részhez kapcsolódó webhelyek | 981 |
| Vállalati fúziók, vállalatfelügyelet és -irányítás | 983 |
| Vállalati fúziók | 985 |
| A fúzió ésszerűnek tekinthető okai | 986 |
| Méretgazdaságosság | 988 |
| A vertikális integráció gazdaságossága | 988 |
| Kiegészítő (komplementer) erőforrások | 989 |
| Fölös pénzeszközök | 989 |
| A hatékonyság növelése | 990 |
| A fúzió néhány vitatható oka | 991 |
| Diverzifikáció | 991 |
| Az EPS növelése: a csúsztatott hatás | 992 |
| Alacosnyabb finanszírozási költségek | 994 |
| A fúziók gazdasági hasznának és költségeinek becslése | 995 |
| A fúzióból származó előnyök becslésének helyes és helytelen módjai | 997 |
| Kitekintés a költségek becslésére - mi történik, ha a célvállalat részvényárfolyama kifejezi az egyesülési szándékot? | 997 |
| A részvénnyel finanszírozott fúzió költségeinek becslése | 999 |
| Aszimmetrikus információ | 1000 |
| A fúziók lebonyolítása | 1001 |
| A fúziók és a monopóliumellenes törvények | 1001 |
| A fúzió lehetséges formái | 1002 |
| Egy számviteli összefüggés | 1002 |
| Néhány adózási kérdés | 1004 |
| Fúziós csaták és taktikák | 1005 |
| A Boone Pickens próbálkozásai a Cities Service, a Gulf Oil és a Phillips Petroleum megszerzésére | 1006 |
| A felvásárlás elleni védekező taktikák | 1008 |
| AlliedSignal kontra AMP | 1010 |
| Ki nyeri a legtöbbet a fúziókon? | 1012 |
| A fúziók és a gazdaság | 1013 |
| Fúziós hullámok | 1013 |
| Hasznosak-e a fúziók a gazdaságban | 1014 |
| Összefoglalás | 1015 |
| Függelék: A konglomerátumok és az értékek összeadhatósága | 1016 |
| Ajánlott irodalom | 1018 |
| Feladatok | 1019 |
| Gyakorlatok | 1020 |
| Gondolkodtató kérdések | 1022 |
| Vállalatfelügyelet, vállalatirányítás és finanszírozási szerkezet | 1023 |
| Tőkeáttételes kivásárlások, vállalatfeldarabolások és átszervezések | 1024 |
| RJR Nabisco | 1025 |
| Barbárok a kapuk előtt? | 1027 |
| Tőkeáttételes átszervezések | 1028 |
| A tőkeáttételes kivásárlások és átszervezések finanszírozási szerkezete | 1029 |
| A fúziók és a szétválások pénzügyi aspektusai | 1031 |
| Feldarabolások | 1031 |
| Leválasztások | 1032 |
| Eszközértékesítés | 1033 |
| Privatizáció | 1034 |
| Konglomerátumok | 1035 |
| Érvek és ellenérvek az egyesült államokbeli konglomerátumokkal kapcsolatosan | 1035 |
| Tizenöt évvel a fejezet olvasása után | 1038 |
| A hagyomdányos konglomerátumok finanszírozási szerkezete az Egyesült Államokban | 1038 |
| Időszakos komglomerátumok | 1039 |
| Konglomerátumok a világban | 1042 |
| A konglomerátumok értékelése | 1043 |
| A vállalatirányítás és -felügyelet gyakorlata az Egyesült Államokban, Németországban és Japánban | 1043 |
| Tulajdonosi szerkezet és vállalatfelügyelet Németországban | 1044 |
| ... és Japánban | 1047 |
| A vállalati tulajdonosi szerkezet nemzetközi gyakorlata | 1048 |
| Összefoglalás | 1049 |
| Ajánlott irodalom | 1051 |
| Feladatok | 1052 |
| Gyakorlatok | 1052 |
| Gondolkodtató kérdés | 1053 |
| A tizedik részhez kapcsolódó webhelyek | 1053 |
| Következtetés | 1055 |
| Következtetés - amit tudunk és amit nem tudunk ma a pénzügyekről | 1057 |
| Amit tudunk: a pénzügyek hét legfontosabb elve | 1057 |
| Nettó jelenérték | 1057 |
| A tőkepiaci árfolyamok modellje | 1058 |
| Hatékony tőkepiacok | 1058 |
| Az értékek összeadhatósága és az értékmegmaradás törvénye | 1059 |
| A tőkeszerkezet elmélete | 1059 |
| Opciós árelmélet | 1060 |
| Érdekképviseleti elmélet | 1060 |
| Amit nem tudunk: tíz megoldatlan probléma a pénzügyekben | 1061 |
| Mi határozza meg a projektek kockázatát és jelenértékét? | 1061 |
| Kockázat és hozam - nem felejtettünk el valamit? | 1061 |
| Vannak lényeges kivételek a hatékony piacok elmélete alól? | 1063 |
| Vajon a menedzsment mérlegen kívüli kötelezettséget jelent? | 1063 |
| Hogyan magyarázzuk az új értékpapírok és az új piacok sikerét? | 1064 |
| Hogyan oldhatjuk fel az osztalékpolitika ellentmondását? | 1065 |
| Milyen kockázatot vállaljon a vállalat? | 1065 |
| Mekkora a likviditás haszna? | 1066 |
| Mivel magyarázzuk a fúziós hullámokat? | 1067 |
| Hogyan magyarázzuk a finanszírozási szerkezet nemzetközi eltéréseit? | 1067 |
| Végszó | 1068 |
| A) függelék. Jelenérték-táblázatok | 1069 |
| B) függelék. A feladatok megoldása | 1081 |
| C) függelék. A könyvben előforduló fontosabb fogalmak magyarázata | 1119 |
| Névmutató | 1145 |
| Tárgymutató | 1151 |
