101 vers- és novella elemzése a kétszintű irodalom érettségihez

A legfontosabb művek gyűjteménye

Szerző

Kapcsolódó személy

'Németh Gábor Sándor: 101 vers- és novella elemzése a kétszintű irodalom érettségihez ' összes példány

Kiadó:	DFT-Hungária Könyvkiadó
Kiadás helye:	Budapest
Kiadás éve:	2007
Kötés típusa:	Ragasztott papírkötés
Oldalszám:	280 oldal
Sorozatcím:
Kötetszám:
Nyelv:	Magyar
Méret:	24 cm x 17 cm
ISBN:	978-963-9691-50-6
Megjegyzés:	További kapcsolódó személyek és szerzők a tartalomjegyzékben.

Értesítőt kérek a kiadóról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Előszó

1. § Szépen írok! - Komikusan hangzik, de talán ez a legfontosabb szabály: a szépírás, a tagoltság, az áttekinthetőség, az átfirkálások mellőzése. Érdemes arra gondolni, hogy az elemzésem sokadik a sorban, a javító fáradt, feltételezhetően kevésbé foglalkozik érdemben az olvashatatlan írással. Nem nehezíthetem a dolgát, ezáltal a magamét, mert a külső forma a javító szemében néhány kijavított dolgozat után rávetül a belső tartalomra.
2 § Helyesen írok! - Ki tudja, hány felvételiző hóhéra volt már az a néhány helyesírási hiba. amit vétett, hiszen akár 3-4 pont is elveszíthető ezáltal.
3. § Annyit írok, amennyit kell! - Ha két és fél oldalt hagynak a tesztet összeállítók a verselemzésre. és a vizsgázó egy oldalban foglalja össze a lényeget, lehet az akármilyen tökéletes, a javítónak mégis hiányérzete lesz. Persze ez nem jelenti azt, hogy szigorúan ki kell töltened a rendelkezésre álló helyet, az mégis iránymutatásul szolgál, amihez igazodni kell.
4. § A verselemzés nem más, mint a vers lelkének újrateremtése a formából (nyelv) és a lélek transzformálása kifejezési formára, a nyelvre (Nyelv és lélek, lélek és nyelv viszonya)! - Miből áll a verselemzés? Örök kérdés. Nézetem szerint, a megértésnek az a folyamata, amikor az olvasó meglátja a kifejezési forma, azaz a nyelv mögött az alkotás lelkét, ami aztán élő anyagként lüktet értelmében, érzékleteiben, miközben érzi, hogy a lényeg újjászületett benne. Nem más ez, mint a beavatottság katarzisa. Az alkotó által közölt gazdag titkok felismerése. Boldog, aki átélte már.
Az alkotó a lélek titkait a nyelvi formán keresztül közvetíti az olvasó felé, aki a nyelvből vezeti vissza, ismeri fel a lényeget. Éppen ezért állapítja meg Kosztolányi Dezső, hogy a nyelv maga a lélek, hiszen ha nem tökéletesen tükörképei egymásnak, akkor új, valószínűleg lényegesen sekélyesebb lélek születik az olvasóban. Majd az olvasó (elemző) az újjászületett lényeget transzformálja - immáron az alkotó után másodjára - kifejezési formára, írott nyelvre.
A verselemzés tehát nem más, mint a vers lelkének újrateremtése a feltételezhetőleg tökéletes formából, az írott szövegből, tágabb értelemben a nyelvből, és a közvetített lélek transzformálása kifejezési formára, azaz ismét a nyelvre. A nyelv lélekké alakul az olvasóban, a lélek pedig ismét nyelvvé. Kettős teher és kettős kincs - ahogy József Attila mondaná.
5. § A gondolat transzformálása, avagy hogyan lesz a lélekből nyelv, a lényegből forma! - A gondolat transzformálása nem más, mint beavatottá tenni az elemzést olvasókat. Nem más, mint az írás folyamata. Hiányos tapasztalataim szerint ez legalább akkora gondot okoz a vizsgázóknak, mint első lépcsőben magának a vers lelkének a felismerése. Hogyan lehet ezen mégis változtatni, ebben fejlődni? Véleményem szerint egyszerűen csak tudatosítani kell azt rettentő egyszerű felismerést, hogy írásban az ember csak úgy fejlődik, ha ír, ír és ír. Vannak tevékenységek, melyeknek rövid az átfutási idejük, könnyen eredményt hoznak. Ha például a vizsgázó leül az elsős történelemkönyv mögé és három napot komolyan rászánva fölötte görnyed, akkor nyugodtan állíthatja, tudásanyagát elsajátította. Ez lehetséges, hiszen a történelem sokkal inkább tárgyszerű ismereteken nyugvó tudomány. A verselemzés kapcsán a képlet nem ilyen egyszerű. Minden ember fejlődési pályája más és más, arra, hogy valaki szenzibilis és nyelvileg is tökéletes elemzéseket legyen képes produkálni, akár 3-5 hónap is szükséges. Az ember tehát elemez, elemez és elemez, egyszer, kétszer, tízszer, ötvenszer, közben - úgymond - növekedési pályára áll. melynek nincsen tökéletes végpontja, az ember csajt haladhat a gondolati felismerés és a kifejezési forma ötvözetének tökéletessége felé. Vissza

Tartalom

44 ELEMZÉS - a Kétszintű Érettségi Akadémia ajánlásával
Ady Endre: Emlékezés egy nyár-éjszakára (Németh Gábor Sándor elemzése) 15
Ady Endre: Hunn, új legenda (dr. Kovács Márton elemzése) 17
Ady Endre: Krónikás ének 1918-ból (Márai Enikő elemzése) 20
Arany János balladái (Márai Enikő elemzése) 22
Arany János: Az örök zsidó (dr. Kovács Márton elemzése) 26
Babits Mihály: Esti kérdés (Márai Enikő elemzése) 29
Babits Mihály: Jónás imája (dr. Csikesz Erzsébet elemzése) 31
Babits Mihály: Mint különös hírmondó (Jaczó Dániel elemzése) 33
Berzsenyi Dániel: A közelítő tél (Kovács András elemzése) 36
Berzsenyi Dániel: Barátimhoz (Jaczó Dániel elemzése) 38
Bródy Sándor: Rembrandt eladja holttestét (Németh Gábor Sándor elemzése) 41
Csehov: A csinovnyik halála (dr. Forgó Szilvia elemzése) 44
Csokonai Vitéz Mihály: A Magánossághoz (dr. Forgó Szilvia elemzése) 47
József Attila: Eszmélet (Márai Enikő elemzése) 49
József Attila: Levegőt! (Jaczó Dániel elemzése) 52
József Attila: Tiszta szívvel (Jaczó Dániel elemzése) 55
József Attila: Tudod, hogy nincs bocsánat (Bíró Dénes elemzése) 58
Juhász Gyula: Gulácsy Lajosnak (Németh Gábor Sándor elemzése) 61
Juhász Gyula: Tápai lagzi (dr. Kovács Márton elemzése) 64
Karinthy Frigyes: Barabbás (dr. Horváth Péter elemzése) 67
Karinthy Frigyes: Találkozás egy fiatalemberrel (Márai Enikő elemzése) 69
Kassák Lajos: Mesteremberek (Németh Gábor Sándor elemzése) 70
Kosztolányi Dezső: Boldog, szomorú dal (Jaczó Dániel elemzése) 73
Kosztolányi Dezső: Esti Kornél éneke (dr. Kovács Márton elemzése) 75
Kosztolányi Dezső: Hajnali részegség (Márai Enikő elemzése) 77
Kosztolányi Esti Kornél-novellái (Jaczó Dániel elemzései) 79
Kölcsey Ferenc: Vanitatum vanitas (dr. Sipos Péter elemzése) 82
Krúdy Gyula: A hídon (dr. Sipos Péter elemzése) 84
Krúdy Gyula: Szindbád második útja (Bottlik Gyula elemzése) 86
Krúdy Gyula: Utazás éjjel (Márai Enikő elemzése) 89
Márai Sándor: Halotti beszéd (dr. Vargha Balázs elemzése) 91
Mészöly Miklós: Jelentés öt egérről (Bíró Dénes elemzése) 93
Nagy László: József Attila! (dr. Vargha Balázs elemzése) 96
Örkény István: Ballada a költészet hatalmáról (Jaczó Dániel elemzése) 99
Pilinszky János: Apokrif (Márai Enikő elemzése) 101
Pilinszky János: Apokrif (Jaczó Dániel elemzése) 103
Radnóti Miklós: Kortárs útlevelére (dr. Horváth Péter elemzése) 106
Szabó Lőrinc: Semmiért Egészen (dr. Forgó Szilvia elemzése) 108
Szabó Lőrinc: Az Egy álmai (Kovács András elemzése) 110
Vajda János: A vaáli erdőben (Bottlik Gyula elemzése) 114
Vajda János: A virrasztók (dr. Vargha Balázs elemzése) 117
Vörösmarty Mihály: Az emberek (Gusztos Péter elemzése) 119
Vörösmarty Mihály: Gondolatok a könyvtárban (Márai Enikő elemzése) 122
Weöres Sándor: Merülő Saturnus (dr. Sipos Péter elemzése) 124
30 ELEMZESVAZLAT - a Kétszintű Érettségi Akadémia ajánlásával
Ady Endre: Az eltévedt lovas (dr. Sipos Péter elemzése) 129
Ady Endre: Ember az embertelenségben (dr. Vargha Balázs elemzése) 131
Arany János: Kertben (dr. Sipos Péter elemzése) 133
Arany János: Mindvégig (dr. Sipos Péter elemzése) I35
Babits Mihály: Esti kérdés (dr. Sipos Péter elemzése) 136
Babits Mihály: Húsvét előtt (dr. Sipos Péter elemzése) 137
Babits Mihály: Mint különös hírmondó... (dr. Vargha Balazs elemzese) 139
Babits Mihály: Ősz és tavasz között (dr. Sipos Péter elemzese) 141
Babits Mihály: Petőfi koszorúi (dr. Vargha Balázs elemzése) 142
Berzsenyi Dániel: Levéltöredék barátnémhoz (dr. Sipos Péter elemzese) 143
Csokonai Vitéz Mihály: A tihanyi Ekhóhoz (dr. Vargha Balázs elemzese) 144
Dsida Jenő: Nagycsütörtök (dr. Sipos Péter elemzése) 146
Illyés Gyula: Egy mondat a zsarnokságról (dr. Sipos Péter elemzése) 147
József Attila: A Dunánál (dr. Vargha Balázs elemzése) 148
József Attila: Eszmélet (dr. Vargha Balázs elemzése) 149
Juliász Gyula: Gulácsy Lajosnak (dr. Sipos Péter elemzése) 151
Karinthy Frigyes: Előszó (dr. Csikesz Tamás elemzése) 152
Kölcsey Ferenc: Vanitatum vanitas (dr. Sipos Péter elemzése) 153
Kölcsey Ferenc: Zrínyi második éneke (dr. Sipos Péter elemzése) 154
Móricz Zsigmond: Tragédia (dr. Csikesz Tamás elemzése) 156
Nagy László: Ki viszi át a szerelmet (dr. Csikesz Tamás elemzése) 157
Petőfi Sándor: Sors, nyiss nekem tért... (dr. Sipos Péter elemzése) 158
Petőfi Sándor: Világosságot! (dr. Vargha Balázs elemzése) 159
Pilinszky János: Apokrif (dr. Sipos Péter elemzése) 161
Radnóti Miklós: A la recherche... (dr. Sipos Péter elemzése) 162
Reviczky Gyula: Magamról (dr. Csikesz Tamás elemzése) 163
Vajda János: Credo (dr. Vargha Balázs elemzése) 164
Vas István: Cambridge-i elégia (dr. Sipos Péter elemzése) 165
Vörösmarty Mihály: A vén cigány (dr. Sipos Péter elemzése) 166
Vörösmarty Mihály: Előszó (dr. Sipos Péter elemzése) 168
27 ÖRÖKZÖLD ELEMZÉS - a Miért szép? című sorozatból
Ady Endre: Az eltévedt lovas (Keszi Imre elemzése) 171
Ady Endre: Emlékezés egy nyár-éjszakára (Keresztury Dezső elemzése) 175
Ady Endre: Párisban járt az ősz (Benedek Marcell elemzése) 179
Babits Mihály: Esti kérdés (Nemes Nagy Ágnes elemzése) 181
Babits Mihály: Ősz és tavasz között (Lengyel Balázs elemzése) 184
Berzsenyi Dániel: A magyarokhoz (Forr a világ) (Barta János elemzése) 287
Berzsenyi Dániel: Levéltöredék barátnémhoz (Korompay H. János elemzése) 194
Bródy Sándor: Rembrandt eladja holttestét (Németh G. Béla elemzése) 200
Csokonai Vitéz Mihály: A reményhez (Baróti Dezső elemzése) 204
Dsida Jenő: Nagycsütörtök (Rónay György elemzése) 211
Füst Milán: Tél (Vajda Endre elemzése) 214
Illyés Gyula: Bartók (Simon István elemzése) 218
József Attila: A Dunánál (Pálmai Kálmán elemzése) 222
József Attila: Eszmélet (Nemes Nagy Ágnes elemzése) 225
József Attila: Külvárosi éj (Fodor András elemzése) 227
József Attila: Óda (Somlyó György elemzése) 229
József Attila: Téli éjszaka (Csoóri Sándor elemzése) 232
Juhász Gyula: Tiszai csönd (Kiss Ferenc elemzése) 235
Karinthy Frigyes: Találkozás egy fiatalemberrel (Kardos László elemzése) 238
Kosztolányi Dezső: A kulcs (Rónay György elemzése) 242
Petőfi Sándor: Levél Arany Jánoshoz (Tamás Anna elemzése) 247
Radnóti Miklós: A la recherche... (Vargha Kálmán elemzése) 253
Tóth Árpád: Elégia egy rekettyebokorhoz (Nemes Nagy Ágnes elemzése) 256
Tóth Árpád: Körúti hajnal (Vargha Kálmán elemzése) 258
Vörösmarty Mihály: Ábránd (Rákos Péter elemzése) 261
Vörösmarty Mihály: Előszó (Martinkó András elemzése) 267
Vörösmarty Mihály: Késő vágy (Szegedy-Maszák Mihály elemzése) 275

Témakörök

Megvásárolható példányok

Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.

Előjegyzem