Budapesti Negyed 2006. ősz

Előszó

Erzsébet királyné kultusza jellemző "magyar megoldásként" jelentkezett a Monarchia Magyarországán az uralkodó személyét övező helyzet feloldatlanságának poltikai követkeményeként. A magyar nőeszménnyé vált Habsburg uralkodóné egyensúlyozó szerepe folytán, mely a magyar történeti hagyományban kivételes helyet biztosít számára, tovább az őt övező kultikus megnyilatkozások indokolttá teszik e kezdeti periódus részletes elemzését, melyhez fontos segítséget jelenthet a kötet.
E kifejezetten kultusztörténeti szövegválogatással illusztrálni kívánom az Erzsébet-királyné kultusz intézményesült szakaszának fénykorát - az első kötetben is használt pediódushatárt követve, a vizsgált anyagokat 1989-1914 közötti kiadványok aprónyomatványok és hírlapok képezik, főként az Országos Széchenyi Könyvtár és a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár Ballagi Gyűjteményéből -, és hogy mi jellemezte leginkább e speciális szempontú magyar megközelítésben. Ebből következően a kötet második részegysége a korbeli díszalbumok anyagaink megjelenési elveit követve a legjobbnak ítélt írások újbóli közlését jelenti.
E szöveggyűjtemény anyagainak válogatásakor hosszas mérlegelés után a következő szempontok kerültek előtérbe: Erzsébet, magyar mitikus szempontrendszerbe ágyazódó bemutatását tűzve ki célul, egyfelől megismertetve az olvasókkal mítoszának minden fontosabb aspektusát, másfelől rávilágítva a kultikus kánon merevségére és ebből adódó kötöttségeire. Ennek további érzékeltetésére és finomságok bemutathatóvá tételére azonos forrástípusok esetében igyekeztem a legjellemzőbbet, majd ezzel párhuzamosan a speciális megközelítést is bemutatni. Vissza