827.640

kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát

A kosaram
0
MÉG
4000 Ft
a kedvezményes
házhoz szállításig

Római jog

Szerző
Szerkesztő
Lektor

Kiadó: Tankönyvkiadó Vállalat
Kiadás helye: Budapest
Kiadás éve:
Kötés típusa: Fűzött kemény papírkötés
Oldalszám: 529 oldal
Sorozatcím:
Kötetszám:
Nyelv: Magyar 
Méret: 25 cm x 18 cm
ISBN: 963-17-0119-0
Megjegyzés: Tankönyvi szám: 4088.

Fülszöveg

Régi hiányt pótol tankönyvkiadásunk, amikor most megjelenteti Brósz Róbert és Pólay Elemér korszerű római jog tankönyvét.
Ez a tankönyv, annak ellenére, hogy mintegy 2000 éves, leülepedett jogi anyagot ismertet, mégis sok vonatkozásban új. A szerzők ugyanis nemcsak a modern romanisztika legújabb eredményeit hasznosították művük megírása során, hanem ezt az immár több ezer éves anyagot olyan feldolgozásban adják, hogy az nemcsak megfelel modern, szocialista célkitűzéseinknek, de ugyanakkor közelebb kerül a mai egyetemi oktatáshoz, a mai hallgatókhoz is. Ezeket a célokat szolgálja elsősorban a sok kétnyelvű forrásidézet és példa. Az olvasó, a tanuló plasztikusan látja az anyagot. Ugyanakkor a lépten-nyomon fellelhető utalások szerves egésszé kapcsolják össze ezt a matériát. A tankönyv történeti szemlélete új, izgalmas oldaláról mutatja be a római jog felépítmény jellegét, fejlődését, és bizonyítja a gazdasági élet meghatározó mivoltát. Úttörő jellegű ez a tankönyv annyiban is, hogy... Tovább

Tartalom

Rövidítések jegyzéke19
Előszó21
Bevezetés
Római jogi oktatásunk tárgya, célja és jelentősége27
Római jogi oktatásunk tárgya27
Római jogi oktatásunk célja és jelentősége28
Történeti rész
A római jog fejlődéstörténete és forrásai
A római rabszolgatartó társadalom jogfejlődésének korszakai33
A római paraszti társadalom ősi joga35
A társadalom, a gazdaság és a népesség a paraszti Rómában35
Államszervezet a királykorban és a korai köztársaság idején37
Ius, fas, mos40
A római világirodalom joga a késői köztársaság és a principatus korában41
A római világirodalom joga a késői köztársaság idején (Préklasszikus jog)
A társadalom, a gazdaság és a népesség a késői köztársaság korában42
A késői köztársaság államszervezete44
Ius, civile, ius practorium45
A római világbirodalom joga a principatus idején (Klasszikus jog)50
A társadalom, a gazdaság és a népesség a principatus korában50
A principatus államszervezete51
Ius publicum, ius privatum53
A római birodalom hanyatló korának joga (posztklasszikus és jusztiniánuszi jog)56
A társadalom, a gazdaság és a népesség a birodalom hanyatló korszakában56
Az abszolút császárság államszervezete57
A posztklasszikus és a jusztiniánuszi kor jogának általános jellemzése58
Róma államközi kapcsolatai60
A paraszti Róma mint városközpontú állam államközi kapcsolatai60
A római világbirodalom államközi kapcsolatai a késői köztársaság idején61
A római világbirodalom államközi kapcsolatai a császárkorban61
A római magánjog forrásai és anyagának írásos emlékei63
A jog fogalma általában és a jogalkalmazás a rómaiaknál63
A római jog egyes forrásai66
A szokásjog67
A törvény68
A senatus consultum72
Az edictum72
A jogtudomány74
A császári rendeletek79
A jusztiniánuszi kodifikáció80
A római magánjog írásos emlékei84
A római jog továbbélése általában85
A római jog sorsa Nyugaton a nyugati birodalom bukásától a jusztiniánuszi kodifikációig85
A római jog sorsa a jusztiniánuszi kodifikáció után86
A római jog tudományának fejlődése Európában89
A római jog Magyarországon92
A római perjog vázlata
A magánjog védelméről általában99
Az önvédelem, az önsegély és a per99
A római kereset101
A keresetelévülés102
A perbeli bizonyítás, a vélelem és a fictio104
A bíráskodás Rómában105
A peres eljárás110
A civiljogi perrend110
A praetori perrend (formuláris eljárás)112
A császári perrend118
A praetor perenkívüli jogsegélyei121
A végrehajtási eljárás123
A képviselet126
A perenkívüli képviselet126
A perbeli képviselet128
A római eljárásjog továbbélése130
A személyekről
A személyek133
A személy fogalma a rómaiaknál133
A személyiség ("jogképesség")133
A személyi állapot135
A rabszolgák és a colonusok137
A rabszolgaság intézményének jogi szabályozása Rómában137
A colonatus141
A polgárság144
A család146
A családjogi állapot146
A rokonság148
Az agnatio148
A cognatio149
A házasság151
A házassági kötelék151
A házassági vagyonjog155
Az apai hatalom159
Az apai hatalom tartalma159
Az apai hatalom keletkezése és megszűnése161
A capitis deminutio163
A "cselekvőképesség", a gyámság és a gondnokság167
A cselekvőképesség167
A gyámság170
A gondnokság172
A "jogi személyek"172
Egyéb jogalanyok a római jogban173
A jogi személyekről általában173
Universitas, corpus, collegium173
A pia causa177
A személyi jog a római jog továbbélése során179
A dolgokról
A dolgok185
A dolog fogalma185
A vagyon185
A dolgok osztályozása187
A tulajdon194
A tulajdon jelentősége194
A római tulajdon története195
A római tulajdon fogalma198
A birtok206
A római birtok fogalma206
A birtok eredete207
A birtok fajai209
A birtok megszerzése213
A birtok megszűnése218
A birtok védelme221
A tulajdon megszerzése227
A tulajdonmegszerzési módok általában227
A ius gentium-on alapuló tulajdonszerzési módok 228
Az átadás228
A foglalás231
A kincstalálás232
A dologegyesülés233
A gyümölcsszerzés237
A feldolgozás240
A ius civile szerinti tulajdonszerzési módok241
A mancipatio241
Az in iure cessio243
Az elbirtoklás244
A tulajdon megszűnése249
A tulajdon védelme251
A tulajdonvédelem általában251
A rei vindicatio251
Az elbirtoklási helyzet védelme256
Egyéb tulajdonvédelmi jogeszközök259
A szolgalmak262
A szolgalom kialakulása és fogalma262
A szolgalmak fő elvei263
A szolgalmak keletkezése és megszűnése264
A szolgalmakkal kapcsolatos jogsegély264
A haszonélvezet (és a használat)265
Iustinianus (a posztklasszikusok) főbb változtatásai266
Az örökhaszonbérlet268
A felülépítményi jog270
A zálogjog272
A dolgokkal kapcsolatos jogi szabályozás főbb változásai a római jog továbbélése idején273
A "dologi jog" kategóriájának megjelenése273
A tulajdonra vonatkozó változtatások273
A feudális kor birtokintézményének főbb jellemzői275
Egyéb változások276
Az öröklésről
A római öröklési jog általános jellemzése, alapfogalmai és története279
A marxizmus klasszikusainak felfogása az öröklés eredetéről és lényegéről279
A római öröklési jog alapfogalmai281
A római öröklési jog története285
A törvényes öröklés289
A törvényes és a végrendeleti öröklés egymáshoz való viszonya289
A civiljog törvényes öröklési rendje290
A praetori jog törvényes öröklési rendje292
A jusztinánuszi törvényes öröklés rendje294
Törvényes öröklés a polgárjogot nyert libertinus után297
A végrendeleti öröklés298
A végrendelet298
A végrendelet érvénytelensége302
Öröklés a végrendelet ellen303
Az örökség megszerzése és az örökös védelme307
Az örökség megszerzése307
Az örökös és a hagyatéki hitelezők308
Az örököstársak jogviszonyai311
Az örökös jogvédelme313
A hagyomány és a hitbizomány316
A hagyomány316
A hitbizomány318
Az előbbiekkel rokon egyéb esetek319
A római öröklési jog továbbélése322
A kötelmekről
A kötelem fogalma és kialakulása327
A kötelem fogalma és kialakulása327
A kötelmek keletkezési forrásai330
A kötelem fajai331
A kötelem személyei333
A kötelem személyei333
Több adós vagy több hitelező a kötelemben334
A kötelem tárgya338
A szolgáltatás fogalma, fajai338
A kártérítés mint szolgáltatás343
Felelősség a szolgáltatásért 348
Bevezetés348
Az adós felelőssége a stricti iuris szerződéseknél349
Az adós felelőssége a bonae fidei szerződéseknél a klasszikus korban350
Posztklasszikus és jusztiniánuszi változtatások353
A késedelem354
A kezesség, a zálogjog, a kötbér, a foglaló358
Bevezetés358
A kezesség358
A zálogjog361
A kötbér369
A foglaló370
Az újítás és a kötelmek átruházása372
Történeti bevezetés372
Az újítás373
A kötelmek átruházása374
A kötelmek megszűnése378
A teljesítés378
A kötelemtől való megszabadulás egyéb esetei382
Kötelmek szerződésekből386
A római szerződés fogalma386
Szerződési típuskényszer389
A szerződéskötés közös szabályai390
Bevezetés390
A szerződések érvényességét befolyásoló tényezők393
A szerződő felek akaratát érintő körülmények393
A szerződések tartalma397
A szerződések hatályát befolyásoló körülmények399
A feltétel, az időhatározás, a meghagyás399
Az ősi jog szerződései402
Az ősi jog szerződései402
A stipulatio403
A klasszikus (és a posztklasszikus) kor szerződésrendszere általában407
A dologátadással létesített (reál) szerződések409
A kölcsön409
A haszonkölcsön411
A letét413
A zálogszerződés414
A névtelen (reál) szerződések415
A puszta megegyezéssel létrejövő (konszenzuál) szerződések419
Az adásvétel419
A bérlet430
A megbízás439
A társaság442
Peresíthető pactumok447
Járulékos pactumok447
Peresíthetővé tett önálló pactumok447
Kötelmek szerződésszerű tényekből452
Bevezetés452
A jogalap nélküli gazdagodás453
A megbízás nélküli ügyvitel454
Kötelmek egyéb szerződésszerű tényekből455
Kötelmek delictumokból457
A delictumok és a crimenek történeti kialakulása457
A delictum elemei és a delictumhoz kapcsolódó keresetek459
Az egyes delictumok462
A crimenek466
Kötelmek delictumszerű tényállásokból468
Vegyes kötelmek470
A kötelmi jog továbbélése471
Időrendi táblázat475
Tárgymutató483
Szójegyzék499
Megvásárolható példányok

Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.

Előjegyzem