Bruegeltől Rembrandtig

Előszó

A Szépművészeti Múzeum németalföldi rajzainak válogatott anyaga 1932-ben volt utoljára kiállítva. Az azóta eltelt időszak folyamán e gyűjteményrész - főleg az utóbbi évek tudományos kutatómunkája következtében - igen sok értékes lappal gyarapodott. Az ismeretlen rajzok között ugyanis fontos mesterek lapjait sikerült felfedezni, és néhány - régebben másolatnak hitt - rajzból a behatóbb vizsgálatok alapján kiderült, hogy eredeti művek. (Néhány, korábban eredetinek tartott lapot viszont a másolatok közé kellett sorolni.) Így ma a németalföldi rajzművészet két évszázados, nagyszerű fejlődését sokkal teljesebben és sokoldalúbban tudjuk bemutatni, mint három és fél évtizeddel ezelőtt.
A XVI. században - az utolsó évtizedeket kivéve - Németalföld politikai és kulturális tekintetben egységes volt, és a spanyol Habsburg birodalom részét képezte. A rokon és sok szállal összekapcsolódó flamand és holland művészetnek azonban már a XV. században megvoltak a maguk sajátos jellemvonásaik. A vezető szerepet a flamand mesterek töltötték be. A művészeti élet központjai a XVI. században is a gazdagabb, fejlettebb déli tartományokban voltak, így a holland mesterek közül többen a flamand városokban dolgoztak. A gazdasági, politikai és művészeti súlypont a század utolsó harmadában kezdett áttolódni Hollandiába. Az 1560-as években kirobbant szabadságharc - a feudális, klerikális spanyol elnyomó hatalom ellen - ugyanis már a század végére tartós sikereket hozott és az északi, holland tartományok számára gyakorlatilag függetlenséget biztosított. (Az 1609-ben megkötött béke azután végleg megpecsételte a spanyol uralom alatt maradt katolikus Flandria és a független, erőteljes polgári fejlődésnek induló, túlnyomórészt protestáns Hollandia kettéválását.) A spanyolok protestáns üldözése és a harcok elől a flamand művészek egy része a biztonságosabb holland városokba, Németországba és Itáliába menekült. Az emigráns flamand festők működése nagyban hozzájárult a holland művészi központok - elsősorban Amsterdam - gyors fellendüléséhez és a két rokon művészet kölcsönhatásához a XVI. század végén. Vissza