Íróportrék I.

Fülszöveg

Egy portré minden körülmények között szubjektív. A vonalak, színek, tónusok attól a kéztől függnek, amely megrajzolja azokat. Ez így természetes, és így van jól. Éppen ettől a személyes és sokszor érzelmekkel telített viszonytól lesz élő és megjegyezhető a portré. Benne van a szöveg készítőjének figyelme, szeretete, s ezért érezzük magunkat biztonságban, amikor egy-egy kortárs alkotó műhelyébe, világába lépünk. Kötetünk huszonhat portréja éppen e személyes indíttatás miatt más és más. Van olyan, amelyik inkább pontos vonalakkal, tudományos megközelítéssel rajzolja meg az alkotó pályaívét, van, amelyik a személyes olvasmányélmények szűrőjét alkalmazza, s olyan is olvasható, amelyikben érződik a portré szerzőjének és a portré alakjának közös múltja, sőt, e közös múlt vállalása.
Amikor a kedves olvasó kezébe veszi e kötetet, első kérdése ez lehet: miért éppen ők? A kötetbe válogatás aktusa nem rangsor kialakítása, már csak azért sem, mert van a kortárs írók között olyan, aki immár több évtizede alkot műveket magyar nyelven, s van olyan is, aki éppen tíz éve kezdte meg irodalmi működését. A következő kötetek szerkesztési elve is ugyanez lesz: irodalmunk sokszínűségének bemutatása középpontban álló irányokkal és a periférián meghúzódó próbálkozásokkal együtt.
Az egyes írásokat kiegészítettük egy, az olvasókat segítő bibliográfiai résszel. Ebbe felvettük kortárs alkotóink önálló kötetes műveinek jegyzékét, valamint a róluk szóló tanulmányok, kritikák fontos darabjait. A teljes recepció fel sorolására nem volt terünk - ez sokszor a portré méretét is meghaladta volna de nem is volt célunk az eddigi „hivatalos" befogadás monografikus feldolgozása. Inkább a sokféleség bemutatására törekedtünk itt is, a különböző értelmezési, elemzési, értékelési eljárásokra hívtuk fel a figyelmet. Ezzel remélhetőleg kedvet csinálunk a további búvárkodásra, vagy éppen filológiailag megalapozunk egy jó diákköri vagy szemináriumi dolgozatot. A kötet anyagát a 2005. évvel zártuk, az utóbbi fél év alakulástörténetét már nem tudtuk figyelembe venni.
Könyvünk legfontosabb mércéje az volt, hogy nagy haszonnal forgathassák a kortárs irodalomban tájékozódni kívánó olvasók, legyenek ők középiskolai, egyetemi tanárok, diákok vagy csak a saját kedvtelésüket kereső művelt honfitársaink. Vissza