| Szendy Károly polgármester előszava | |
| Károlyi Árpád előszava | |
| Az átdolgozó előszava | |
| I. Európai segítség a török ellen | 1 |
| Az 1686-i ostrom jelentősége | |
| Bécs 1683-i ostroma és a szent liga, Buda vívása 1684-ben; az 1685-i hadjárat | |
| Török állapotok 1685. végén, a porta békét óhajt | |
| Erdély közbenjár | |
| Franciaország, XIV. Lajos viszonya a bécsi udvarhoz, török politikája: érdeke, hogy a szent liga tovább háborúskodjék a portával, Thökölyt sem támogatja; németbirodalmi politikája | |
| Bécsi udvari pártok, a török háború s a török béke pártja, küzdelmeik; Lotharingiai Károly a háborús párt élén Magyarországot vissza akarja hódítani | |
| A Németbirodalom, tárgyalások a török háborúra adandó segítség végett a brandenburgi, szász, bajor választófejedelemmel, részleges alkudozások az egyes fejedelmekkel, főleg az egyháziakkal, egyes (sváb, frank) kerületekkel | |
| A török segély ügye a regensburgi birodalmi gyűlésen, 50 römermonat megszavazása | |
| Mennyivel járultak az egyes németbirodalmi kerületek Buda visszavételéhez? | |
| Lipót pénzügyei, könnyelmű, hanyag gazdálkodás a kamaránál, s a haditanácsnál | |
| Hadi költségvetés 1686-ra, javaslatok a hiány pótlására, bel- és külföldi rendkívüli jövedelmek | |
| Bécs a pápa segítségében bízik | |
| A spanyol segély | |
| XI. Ince pápa és Bounvisi bécsi nuncius szerepe: pápai segély, a graziák | |
| II. Magyarország részvétele. A sereg megindul Buda alá | 79 |
| A magyarság anyagi sérelmei, roppant megterhelése: katonai terhek, porció, ennek aránytalan, igazságtalan felosztása Magyarország és az örökös tartományok között | |
| Budáért pénzben a magyarság áldozott legtöbbet | |
| Politikai sérelmek: alkú Thökölyvel 1685. végén, a felsőmagyarországi hadjárat | |
| Thököly elfogatása, ennek okai és következményei: a kurucok a király hűségére térnek | |
| A bécsi udvar nem használja ki a kedvező helyzetet: vagyonelkobzás | |
| A nemzeti hadsereg ügye: a bécsi kormány nem bízik a nagy számban áttért kurucokban s bár vitézségükkel kitűnő próbáját adják hűségüknek (pl. a híres Petneházy Dávid), mégis éheznek, lerongyolódnak, szétzüllenek | |
| A megmaradtak beosztása a Budát vívó seregbe, az egyes főkapitányságok részvétele; a felkelő nemesség | |
| Császári és szövetséges csapatok, Miksa Emmánuel külön parancsnoksága, ordre de bataille, önkéntesek | |
| Vezető tisztek | |
| Élelmezés, tüzérségi felszerelés | |
| Haditervek 1686-ra, Eger és Fehérvár ostromának terve, a Badeniek pártja ellenzi Buda vívását, de a lotharingiai herceg az utolsó pillanatban ezt viszi keresztül az ingadozó Lipótnál | |
| A sereg megindul Buda alá | |
| III. Buda és Pest 1686-ban | 135 |
| Pest városfala, tornyai, rondellái, kapui, helyőrsége, épületei | |
| A hajóhíd | |
| Buda a török közigazgatás középpontja | |
| Lakossága: törökök, zsidók, örmények, magyarok, rácok | |
| Gazdasági élet, műveltség | |
| A város képe: Víziváros, Vár, királyi palota, Tabán | |
| Fürdők, mecsetek, imáret-ek, az ivóvíz biztosítása | |
| Buda mint vár: a lőpormalom, gellérthegyi erőd; a Víziváros fala, vízhordást fedező fal | |
| A Vár nyugati oldalának falai, rondellái, fedett-útja; az északi front üres rondellái, háromszoros fala, közte mély árokkal; keleti oldala | |
| A belső vár belső, középső és külső védőövezete | |
| Buda helye a várépítészet fejlődésében, kifejlődése: az Anjouk, Zsigmond, Mátyás, János és a török építkezései | |
| Abdurrahman, a helyőrség, felszerelés, ágyúk: készen a védelemre | |
| IV. A Víziváros bevétele és az első roham | 208 |
| Pest bevétele (jún. 17.) | |
| Buda körülzárása (jún. 18.) | |
| Abdurrahman felkészül az ostromra, az ostromlók tábort ütnek | |
| Bottyán sikeres portyázásai | |
| Megkezdődik az ostrom | |
| Lefolyása a XVII. sz. végén: várvívás és védelem viszonyának alakulása, haladott módszerek Buda alatt; tűzérségi és gyalogsági támadás, aknák, Vauban reformjai; az 1684-i tapasztalatok | |
| Miksa Emmánuel a déli oldalt választja, Lotharingiai Károlynak az északi marad | |
| Északi ostromműveletek: rózsadombi üteg, közelítő árkok | |
| A Víziváros bevétele (jún. 24.), logement-ok; a török jún. 26. és 27-i kirohanásai | |
| A négy párhuzamos árok, Retek-utcai üteg, előtte mozsárteknő, a sarki rondella alatt logement | |
| Svábok, frankok, brandenburgiak érkezése, ezek a front baloldalán munkálkodnak | |
| Hírek a felmentő seregről, kirohanások júl. 5. és 9.-én | |
| Kis-svábhegyi és Toldy F.-utcai üteg, brandenburgi tüzes golyók | |
| Sikertelen roham júl. 13-án, kritikája | |
| V. Általános roham július 27.-én | 264 |
| A déli (bajor) ostromműveletek: a 4 párhuzamos árok, Badeni Lajos szerepe | |
| A török jún. 29-i kirohanása | |
| Sok baj az ütegekkel, a Gellért- és Naphegyen, mozsarak a Szebeny Antal-téren | |
| Contravallatiók | |
| Bajor és török aknák | |
| Megfészkelés az árok szélén (júl. 16.) | |
| A júl. 22-i kirohanás és a nagy robbanás | |
| Abdurrahmant megadásra szólítják föl | |
| Tüzes Gábor tüze | |
| Műveletek az északi oldalon júl. 13-a után: új ütegek, álrohamok | |
| Közeleg a nagyvezér | |
| Petneházyék egri diadala | |
| Fiáth János a vívóárkokba száll | |
| Akna-mizériák | |
| A júl. 25-i nagy kirohanás | |
| Előkészületek egy általános rohamra | |
| Eszterházy János és a hajdúk szerepe | |
| A júl. 27-i első általános roham: a császári, a brandenburgi, a bajor s a magyar rohamoszlopok | |
| VI. A felmentő török sereg Buda alatt | 313 |
| Előkészületek egy második általános rohamra | |
| Újabb meghiusult alkudozások | |
| Abdurrahmannal | |
| A felmentő sereg közelgése miatt új táborhely és circumvallatio kitűzése | |
| A tiszai hadtest s vele Barkóczy válogatott magyarsággal megérkezik | |
| A második általános, de visszavert roham (aug. 3.) | |
| Az égő árok | |
| Előkészületek a szeraszkir fogadására; Eszterházy János és a hajdúk | |
| Batthyány harca a szeraszkir előcsapataival (aug. 8.) | |
| Ostromműveletek, Petneházy és Koháry figyelő hadteste bevonul | |
| Elmaradt általános roham (aug. 12.) | |
| Intézkedések a nagyvezér ellen; a felmentő török sereg fenyegető mozdulatai; kilépés a circumvallatióból | |
| Dünnewald aug. 14-i győzelme | |
| VII. Buda bevétele | 344 |
| Előnyomulási kisérletek az északi oldalon, új rés a Vérmező felől | |
| A bajorok állást foglalnak a nyugati nagy zwingerben | |
| A török aug. 20-i újabb, sikertelen kisérlete a várbeliek megsegítésére | |
| A bajorok rohama aug. 22-én: benyomulás a palotába, az István-toronyban, de tovább nem engedi őket a szívós török | |
| Az esztergomi rondella áthidalása | |
| A nagyvezér aug. 29-én harmadszor is hiába kisérli meg, hogy csapatokat vessen be Budába | |
| Megérkezik Scherffenberg gr. Csáky Lászlóval | |
| Előkészületek a végső rohamra | |
| A döntő roham szeptember 2-án: a lotharingiai herceg csapatai benyomulnak északnyugat felől, Abdurrahman elesik, a belső vár megadja magát | |
| Visszapillantás | |
| Öröm, ünneplés európaszerte | |
| Függelék | 386 |
| Név- és tárgymutató | 389 |
| Képek jegyzéke | 402 |