Budapest

Előszó

Budapestet megismerni könnyű is - nehéz is. Könnyű, mert a város szerkezete logikus, jól áttekinthető; mert a budapesti ember szívesen ad felvilágosítást, s sietős dolga közepette is többnyire talál időt, hogy a Halászbástya, az Országház vagy a város más nevezettsége felé eligazítsa a turistát; könnyű azért is, mert nekünk, magyaroknak, valamiképpen "közünk van" Budapesthez, kivétel nélkül - akkor is, ha a városban élünk, akkor is, ha másutt: belül, vagy túl az országhatárokon. Budapesthez fűznek bennünket a magyar történelem emlékei; regények fűznek hozzá és Ady, Kosztolányi, József Attila, Tóth Árpád versei; egy kis büszkeség fűz hozzá, mert az egymást követő nemzedékek tömérdek munkájában, amely Európa egyik legjelentősebb városává fejlesztette Budapestet, bennfoglaltatnak a mi elődeink, saját magunk erőfeszítései is.
S éppen mert ilyen sokféle szál fűz mindannyiunkat Budapesthez - nehéz voltaképpen úgy megismernünk, ahogyan igazából szeretnénk. A történelmi Budapestet, amelynek emlékei két évezredet kapcsolnak össze a római Aquincumtól a mai, modern nagyvárosig; a fővárost, amelynek fórumain irányítják országunk életét; az ipari központot, amely a műszaki-tudományos érdeklődésű látogatók számára kimeríthetetlenül gazdag tanulmányok témája; a szerelmi élet gócpontját, amely remekművek sokaságát tartalmazó múzeumok egész sorát jelenti - s modern törekvésű színielőadásokat, hangversenyeket, irodalmi klubokat, vitákat is. A szórakozások városát, amely az operettől a kabaréig, a Vidám Parktól a varietékig, a táncos szórakozóhelyektől az irodalmi kávéházakig a kellemetlen gondtalan időtöltés számtalan változatosságát kínálja; a fürdővárost - amely gyógyfürdőivel, uszodáival, strandjaival, szellős Duna partjaival és parkjaival szinte egyedülálló az európai nagyvárosok között. Vissza