Budapest Főváros Levéltára

Előszó

Budapest Főváros Levéltára az ország második legnagyobb közlevéltára, mintegy 22 ezer folyóméter terjedelmű iratanyagot őriz, ebből kb. 1200 méternyi származik a XIX. századot megelőző időből. Jelen ismertető segíteni kívánja az érdeklődőket abban, hogy e hatalmas és sokrétű irattömegben tájékozódni tudjanak. A levéltár gyűjtőkörének, feladatainak alakulásáról - ami az őrzött anyag összetételének, hiányainak megértéséhez elengedhetetlen - a Levéltárismertető nemrégiben megjelent I. kötete ad részletes tájékoztatást (Horváth J. András: Budapest Főváros Levéltárának története. Bp., 1996.) Itt találja meg az olvasó a levéltár kiadványainak teljes bibliográfiáját is.
A levéltár az anyagot alapvetően az iratokat "termelő" intézmények és személyek szerint rendszerezi. Az ennek eredményeként kialakuló egységek a levéltári fondok, melyek indokolt esetben tovább tagolódnak állagokra, sorozatokra. Ezeket a rendezés során úgy alakítjuk ki, hogy a felépítés lehetőleg tükrözze az iratképzők egymáshoz való viszonyát (pl. alá- és fölérendeltség), és azokat a főbb funkcióit, amelyek teljesítése során a ránk maradt dokumentumok keletkeztek. A meghatározó szempont tehát a szervek története és iratkezelési rendszere. Amennyiben a szerv egykorú irattári rendszere lehetővé teszi az anyagban való tájékozódást, a rendezés ennek megtartására, illetve helyreállítására törekszik, és csak ettől eltérő esetben kerül sor tárgyi-tematikus átrendezésre. A kutatónak tehát tudnia kell, hogy az őt érdeklő témára mely szerv, vagy személy anyagában remélhet adatokat, ehhez pedig bizonyos ismeretekkel kell rendelkeznie arról. hogy a különböző típusú ügyeket mikor mely szervek intézték. Vissza