Budapest hangversenytermeiben

Fülszöveg

h.
% |
• i

i,' «
v- *
I * «
I* »
tm

¦
¦Ji'í


Pernye András (1928-1980) immár bő három évtizede nincs közöttünk, személyét azonban egykori zeneakadémiai tanítványai körében mindmáig legendák övezik, a Ki mit tud? zsűritagjaként pedig a nem kifejezetten zenerajongó nagyközönség idősebb tagjai is jól emlékezhetnek rá. A Pernyét életében leginkább híressé - sőt joggal mondhatjuk: hírhedtté - tevő zenekritikák mindmáig nem váltak hozzáférhetővé új kiadásban, pedig éppen ebben a műfajban tükröződik a leggazdagabban a körülrajongott „Pernyus" magával ragadó személyisége: szabad, őszinte csevegő stílusa; óriási műveltséggel párosuló, briliáns asszociációs képessége; a valódi minőséget szinte tisztelettel méltató, a felületes - és ebben az értelemben „erkölcstelen" - előadót viszont kíméletlen iróniával megsemmisítő értelmiségi attitűdje.
Pernye kritikusi működésének középpontjában a Magyar Nemzet (Pernye szavajárása szerint) „hangversenykritikusaként" eltöltött mintegy... Tovább

Fülszöveg

h.
% |
• i

i,' «
v- *
I * «
I* »
tm

¦
¦Ji'í


Pernye András (1928-1980) immár bő három évtizede nincs közöttünk, személyét azonban egykori zeneakadémiai tanítványai körében mindmáig legendák övezik, a Ki mit tud? zsűritagjaként pedig a nem kifejezetten zenerajongó nagyközönség idősebb tagjai is jól emlékezhetnek rá. A Pernyét életében leginkább híressé - sőt joggal mondhatjuk: hírhedtté - tevő zenekritikák mindmáig nem váltak hozzáférhetővé új kiadásban, pedig éppen ebben a műfajban tükröződik a leggazdagabban a körülrajongott „Pernyus" magával ragadó személyisége: szabad, őszinte csevegő stílusa; óriási műveltséggel párosuló, briliáns asszociációs képessége; a valódi minőséget szinte tisztelettel méltató, a felületes - és ebben az értelemben „erkölcstelen" - előadót viszont kíméletlen iróniával megsemmisítő értelmiségi attitűdje.
Pernye kritikusi működésének középpontjában a Magyar Nemzet (Pernye szavajárása szerint) „hangversenykritikusaként" eltöltött mintegy másfél évtized áll. Egy hét Budapest hangversenytermeiben címmel az 1959- november 21-i számban megindított rovata az 1973—74-es koncertévad lezárultáig heti
Bl
rendszerességgel jelentkezett, egy-egy jelentős vendégművész felléptéről azonban külön írásokban is beszámolt. A válogatás során a legfontosabb szempont a kritikák „irodalmi értéke" volt - ez azonban szerencsésen egybeesik a máig ismert, jelentős művészekről szóló beszámolók kiválasztásával, hiszen Pernyét éppen a rendkívüli előadói teljesítmények inspirálták leginkább arra, hogy rendkívüli kritikusi teljesítménnyel közvetítse a kapott élményt olvasóinak. A kötet így nem csupán a '60-as és kora '70-es évek budapesti hangversenyéletének krónikája, de egyszersmind szinte letehetetlenül olvasmányos arcképsorozat a 20. század számos jelentős előadóművészéről. Vissza