Előszó
Fővárosunk római kori elődjének, Aquincumnak, Pannonia Inferior helytartói székhelyének maradványait a mai ember számára elsősorban az Aquincumi Múzeum körüli rommező képviseli. Ennek területe csak...
Tovább
Előszó
Fővárosunk római kori elődjének, Aquincumnak, Pannonia Inferior helytartói székhelyének maradványait a mai ember számára elsősorban az Aquincumi Múzeum körüli rommező képviseli. Ennek területe csak kisebb része az aquincumi polgárvárosnak, amelynél pedig sokkal jelentősebb volt a katonaváros és a légiós tábor. Ez utóbbiak együttesen Óbuda belső városrészével azonos kiterjedésű, a későbbi időkben is folyamatosan lakott és beépített területen feküdtek. Hosszú évszázadokon át gyakran kerültek elő ókori épületmaradványok, de mindig töredékesen és véletlenszerűen, ezért a római kori város összefüggéseit nem érzékeltethették. A régészeti feltárások és leletmentések nyomán gyarapodó ismeretekből lassan egyre teljesebb kép bontakozott ki, s vázlatosan kezdett kirajzolódni a hatalmas területre kiterjedő római város körvonala mind a pesti, mind a budai oldalon. A korábban felgyűlt és a legutóbbi évtizedekben az óbudai városrekonstrukcióhoz kapcsolódó nagyobb méretű ásatások eredményeivel kiegészült számos adat ma már teljesebb képpé rakható össze. Az új várostörténeti kutatások nyomán ugyanis bebizonyosodott, hogy Aquincum késő császárkori településszerkezete a középkor és az újkor folyamán alig változott. Az ókori város romjai, beépítési rendje, utcahálózata mintegy másfél évezreden át lényegében megmaradt.
Ez a folyamatosság éppen napjainkban, a XX. század utolsó negyedében szakadt meg. A gépesített és előregyártott elemekkel folyó építkezés technológiájából következően az "új" Óbudán új városkép született az eltérő beépítési koncepció eredményeként. Eltűnt a korábbi utcahálózat, megváltozott az épülettömegek aránya, a magas házakból álló modern lakónegyedben megszűnt a történelmi korszakok kapcsolata.
Könyvünk megírására éppen e mélyreható változás ösztönzött: meggyőződésünk, hogy most kell áttekinteni a korábbi állapotokat. Talán most van utoljára lehetőség arra, hogy megkíséreljük a mai városban jelenlevő romokon keresztül kirajzolni a római kori város összefüggéseit.
A város történelme az írott forrásokon túl jelen van a városban magában, az építőkövekben, az alapfalakban, az utakban, a városszerkezetekben és a műemlékekben, köztük az antik romokban. Részesei ezek a város életének, számuk fogy is a bontások miatt, gyarapszik is az ásatások nyomán. Megjelenésük az őket keretező városkép alakulásaitól függően változik. A romoknak is megvan a maguk története, és ez is része a város történetének.
Vissza 
