| Előszó | |
| A földrajzi adottságok szerepe Budapest fejlődésében | 11 |
| Budapest földrajzi fekvése, forgalmi helyzete | |
| Budapest éghajlata | |
| A főváros vizei | |
| Budapest népesedése | 29 |
| Budapest népességszámának alakulása az első világháború végéig | |
| Budapest népesedése az első világháború végétől a felszabadulásig | |
| Budapest népesedési viszonyai a felszabadulás után | |
| A budapesti ipar és építőipar száz éve | 53 |
| 1873-1920 a budapesti ipar létrejöttének korszaka | |
| A budapesti ipar ágazati fejlődésének sajátosságai | |
| Az ipar fejlődésének dinamikája, az agglomeráció kialakulása | |
| A budapesti ipar nagy válságának korszaka és a második világháború | |
| Az ipar fejlődésének fő tendenciái a két világháború között | |
| Az ipar fejlődésének megváltozott feltételei a felszabadulás után, a szocialista termelési viszonyok között | |
| A budapesti ipar fejlődésének dinamikája és fejlesztésének problémái | |
| Az ipar fejlődésének fő tendenciái | |
| Változások az ipar területi elhelyezkedésében, Budapest ipari körzetei | |
| A főváros mezőgazdasága | 101 |
| 1872-től a századfordulóig | |
| A századfordulótól 1945-ig | |
| A felszabadulástól napjainkig | |
| Budapest közlekedésének száz éve | 113 |
| A fővárosi közlekedés fejlődése az első világháború végéig | |
| Budapest közlekedése a két világháború között | |
| A budapesti közlekedés fejlődése a felszabadulás után | |
| Budapest kereskedelme | 135 |
| Budapest kereskedelme a felszabadulás előtt | |
| Budapest külkereskedelme a tőkés gazdasági feltételek között | |
| A szocialista kereskedelem és szervezeti formáinak kialakulása | |
| A kereskedelmi hálózat és területi eloszlása | |
| Az áruforgalom és a lakosság fogyasztásának alakulása | |
| Budapest külkereskedelmének fejlődése a felszabadulás óta | |
| Budapesti Nemzetközi Vásár | |
| A lakosság életkörülményeinek, anyagi, szociális, kulturális ellátottságának változása | 163 |
| A lakosság jövedelmi viszonyai | |
| A budapesti lakáshelyzet | |
| A fővárosi gázszolgáltatás és közvilágítás | |
| Budapest vízgazdálkodása | |
| A budapesti oktatásügy és közművelődés | |
| A budapesti közegészségügy száz éve | |
| Budapest idegenforgalma | 217 |
| Budapest vonzereje | |
| A látogatók számának alakulása | |
| A főváros idegenforgalmi felkészültsége | |
| Budapest közigazgatásának száz éve | 227 |
| Az önkormányzat fejlődése | |
| A közigazgatási terület változása | |
| A fővárosi alkalmazottak számának alakulása | |
| A tanácsok fejlődése, feladatai | |
| A budapesti agglomerációs övezet | 237 |
| A budapesti agglomeráció kialakulása és az övezethez tartozó települések | |
| Az agglomerációs gyűrű funkcionális szerepe | |
| Az agglomerációs gyűrű településeinek kommunális és lakásellátottsága | |
| Budapest helye és szerepe az ország társadalmi-gazdasági életében | 249 |
| A termelési funkciók koncentrációjának kialakulása és fokozódása | |
| Budapest gazdasági szerepének változása a felszabadulás után | |
| Budapest jelenlegi társadalmi-gazdasági szerepe | |
| Budapest és az európai nagyvárosok | 263 |
| Foglalkozási struktúra | |
| A népesség korcsoportok és nemek szerinti összetétele | |
| Természetes szaporodás és népsűrűség | |
| Lakásviszonyok | |
| Közlekedés | |
| Fontosabb forrásmunkák | 277 |
Folytatás Microsoft-tal