Budapest városépítészeti kérdései

Előszó

Fővárosunk építészeti kérdései hosszú idők óla ezrek és ezrek élénk érdeklődését keltették fel. A reformkorszak óta, amikor Buda és Pest kezdték vidéki városias jellegüket levetni és megjelenésükben fővárosi igényeket kezdtek támasztani, politikusok és építészek, szakmán kívüliek és szakmabeliek egyaránt sűrűn vetettek fel városépítő gondolatokat és ötleteket. Múltunk olyan nagy alakjai, mint Széchenyi István, Táncsics Mihály alkotó módon foglalkoztak a város fejlődésével és mutattak rá a fennálló hiányokra. De ennek az eleven érdeklődésnek és kezdeményezésnek csak vajmi kevés eredménye lehetett Hiszen a múltban a város fejlődésére legnagyobb részben a telek- és a házspekuláció, a tőkés beruházások profitra irányuló szempontjai nyomták rá bélyegüket. Nagyobbszabású előrelátó terv készítéséhez az alapok hiányoztak, hiszen a magasabb célokat nem ismerő üzleti szellem ilyen terv végrehajtását eleve reménytelenné tette. Csak felszabadulásunk után érkezett el annak az ideje, hogy olyan átfogó, az egész város területére és környezetére kiterjedő általános városrendezési tervet készíthessünk, amely fővárosunk fejlődését évtizedekre előre megszabja és a közösség szükségleteinek megfelelően irányítja. Ez készteti most a szakembereket és a nem szakembereket arra, hogy a város fejlődésének kérdései iránt minden eddiginél nagyobb érdeklődést tanúsítsanak.
A Városi Tanácshoz, a napilapokhoz naponta érkeznek javaslatok, amelyek a városkép fennálló hiányaira, az utcák vezetésének és a terek kialakításának hibáira és megjavításuk módjára hívják fel a figyelmet. Legjobb építész-szakembereink nagyrésze mind nagyobb mértékben foglalkozik a városrendezési, városépítészeti kérdésekkel.
Ez késztette a Magyar Építőművész Szövetséget és a Budapesti Városi Tanács Végrehajtóbizottságát múlt év novemberében a Budapest városrendezési kérdéseit tárgyaló vita megrendezésére. A vitában elhangzott értékes hozzászólások nemcsak hozzájárultak a Budapest fejlődésében problematikus kérdések tisztázásához, de igen sok értékes új gondolatot, új szempontot vetettek fel. Amellett a vita anyaga a magyar városrendezés elvi és gyakorlati kérdéseiben oly értékes útmutatásokat tartalmaz, amelyek mindenképpen indokolttá teszik, hogy ez a vitaanyag külön kiadvány alakjában megjelenjék és a szakemberek és az érdeklődő közönség számára hozzáférhető legyen.
Budapest városrendezése nem lezárt kérdés. A vita sok szempontot megvilágított, de sok kérdést még nyitva hagyott. A végleges tervek kialakítása folyamatban van. Azt reméljük, hogy a kiadvány alapján szakembereink és nagyközönségünk nemcsak tájékozódik ezekben az érdekes és nagy horderejű kérdésekben, de az elgondolások kritikájából és a hozzászólásokból mi is olyan további anyagot kaphatunk, amelynek segítségével a közösség érdekeinek legmegfelelőbben alakíthatjuk ki a következő évtizedekre irányt mutató tervet, Budapest általános városrendezési tervét. Vissza