| Ajánlás | 5 |
| Szendy Károly polgármester előszava | 7 |
| Tartalom | 9 |
| Bevezető | 11 |
| Budapest földrajzi helyzete | 13 |
| Budapest középeurópai város | |
| Budapest kontinentális város | |
| Budapest nem magasan fekvő város | |
| Budapest különböző gazdasági tájak összetalálkozásánál épült | |
| Budapest a Duna mellett igen fontos útvonalak kereszteződésénél fekszik | |
| Budapest centrális helyzetű volt Trianon előtt | |
| Budapest természeti miliőjének képe | |
| Budapest felszínplasztikai képe | 19 |
| Az ikerváros felszínplasztikai ellentéte. Geológiai óra. A budai rögöshegységvilág és a Tisia. Budapest ideális geológiai szelvénye. Budapest geológiai domborműve és geológiai térképe. Budapest geológiai fejlődéstörténete. A Svághegy-csoport, a Hármashatárhegy-csoport és a Tétnyi fennsík, valamint a pesti oldal rövid geológiai leírása a legfontosabb kőzetek ismertetésével. A városi és a fellegvári terrasz | |
| Budapest vízrajzi képe | 42 |
| Felszíni vizek: aszók, Ördögárok; a Rákos patak. Források, melegforrások, artézi kutak, keserűvízforrások. A Duna. Az 1838. évi katasztrofális árvíz, árvíztáblák | |
| Budapest éghajlati képe | 52 |
| Évi középhőmérséklete, évi csapadékátlaga, uralkodó szelei. A Dunántúl és az Alföld közötti helyzetének éghajlati következményei. Az ikerváros felszínplasztikai ellentétének hatása | |
| Budapest növényzeti képe | 56 |
| Mérséklet övi jellege. A dunántúli és alföldi növényzet összetalálkozása. Az Ősmátra flórakerület egynéhány benszülött növénye. Budapest növényzeti tájai. Utcáinak, utainak,tereinek legjellegzetesebb fái | |
| Budapest népi képe | 64 |
| Budapest milliós város | |
| Budapest magyar város | |
| Budapest jobbára római katolikus város | |
| Budapest művelt város | |
| Budapest főként iparos-kereskedő város | |
| Budapest lakosságának csak 1/3 része bennszülött | |
| Budapest és Nagy Budapest | |
| Budapest városmorfológiai képe | 79 |
| Hol ringott Budapest bölcsője? | |
| Budapest nyitott határú, terjeszkedésben lévő, befejezetlen körvonalú város | |
| Budapest alaprajza elárulja viszontagságos történelmi multját. Sugárutak, körutak, utcák, terek, parkok | |
| Budapest házainak még több mint a fele földszintes. A házak emeletmagassága, építőanyaga, tetőfedése | |
| Budapest sokféle városegységből tevődik össze. Városegységeinek fiziognómiája a 14 kerületen belül | |
| Budapest gazdasági képe | 127 |
| Budapest az ország első iparvárosa | |
| Földhöz és helyhez kötött iparaink | |
| Budapest alföldperemi helyzeténél fogva az ország első mezőgazdasági ipari központja | |
| Budapest szabad, vagyis helyhez nem kötött iparai. Budapest ipartelepei és azok évi termelése | |
| Budapest már igen régóta kereskedőváros | |
| Budapest kereskedelmének leglényegesebb része nagyszámú lakosságának élelemmel való ellátása. Honnan biztosítja Budapest az élelmi szükségletét? | |
| Budapest kereskedelmi életének teljes képét a felhozott és elszállított áruk mennyisége mutatja | |
| Budapest mint nagy fogyasztó és ipari termelő a különféle árukat főként vasúton hozza fel és szállítja el | |
| Budapest az ország közlekedési központja | |
| Fővárosunk területének nagyvárosi forgalma. Ennek bizonyos zonális képe. Isochron térképei. A Duna közlekedési szerepe | |
| Fővárosunk szoros kapcsolatban van a környékkel | |
| Budapest közlekedési kapcsolata országos viszonylatban | |
| Budapest az ország idegenforgalmi központja | |
| Befejezés | 149 |
| Képek | 154 |
| Felhasználható irodalom | 160 |