Fülszöveg
X
¦ ¦'.VA.S
A Dohány utcai zsinagóga minden Budapestre látogató turista bakancsiistáján szerepel, ám a zsidó Budapest sokkal több ennél. Itt él Európa egyik legnagyobb zsidó közössége, amelynek gazdag kulturális élete változatos élményeket kínál a zsidó és nem zsidó, külföldi és belföldi turistáknak és az itt élőknek egyaránt.
A zsidóság megkerülhetetlenül beleszövődött Budapest történetébe, ám sokszor az itt élők sem tudják, kihez kötődik egy-egy ismert épület, szobor, anekdota.
A könyv célja közérthetően és vonzóan bemutatni Budapest jelenének és múltjának talán kevésbé ismert arcát. Nem teljes leltár, inkább búvárkodásra, felfedezésre és a zsidó Budapest hangulatának átélésére ad lehetőséget.
Vi I,t} ;i|
íim
' ¦ 'v!
ém
Óira
, if. í m
Az általunk megrajzolt arc nincs aprólékosan kidolgozva. Inkább portrévázlatnak tekinthető, amelyen azért a legfontosabb vonások kiadják Budapest zsidó karakterét.
A római Időkből igen halovány, de bizonyító erejű emlékek Idézhetök...
Tovább
Fülszöveg
X
¦ ¦'.VA.S
A Dohány utcai zsinagóga minden Budapestre látogató turista bakancsiistáján szerepel, ám a zsidó Budapest sokkal több ennél. Itt él Európa egyik legnagyobb zsidó közössége, amelynek gazdag kulturális élete változatos élményeket kínál a zsidó és nem zsidó, külföldi és belföldi turistáknak és az itt élőknek egyaránt.
A zsidóság megkerülhetetlenül beleszövődött Budapest történetébe, ám sokszor az itt élők sem tudják, kihez kötődik egy-egy ismert épület, szobor, anekdota.
A könyv célja közérthetően és vonzóan bemutatni Budapest jelenének és múltjának talán kevésbé ismert arcát. Nem teljes leltár, inkább búvárkodásra, felfedezésre és a zsidó Budapest hangulatának átélésére ad lehetőséget.
Vi I,t} ;i|
íim
' ¦ 'v!
ém
Óira
, if. í m
Az általunk megrajzolt arc nincs aprólékosan kidolgozva. Inkább portrévázlatnak tekinthető, amelyen azért a legfontosabb vonások kiadják Budapest zsidó karakterét.
A római Időkből igen halovány, de bizonyító erejű emlékek Idézhetök fel, ami azt mutatja, hogy már az ókorban Is éltek itt zsidók. A legrégebbi sírkövet Aquincumban találták: egy Septima Mária nevű fiatal nőt temettek ide, aki a sírkő rajzolata szerint zsidó volt. Budán a tatárjárás után, a XIII. századtól telepedtek le zsidók; a Magyar Királyság történetében hol kiűzték, hol visszahívták őket az uralkodók. Ennek már bőségesebb az irodalma. Egyre részletesebbek a fellelhető nyomok arról, hogyan éltek a zsidók ezen a vidéken a középkor után, és miként váltak gyorsan a magyar társadalom szerves, majd a XIX. század második felétől egészen a vészkorszakig csaknem egyenrangú részévé. Először az óbudai zsidók alapították meg virágzó közösségüket, a kereskedés mellett felépítették ipari üzemeiket is. A világhírű Goldberger Textilgyár termékeit például már egyre több országban vásárolták az 1800-as évektől. Az 1848-49-es szabadságharcban tízezres létszámban küzdöttek zsidók a magyarok oldalán. Amikor elkezdődik a polgárosodás és kialakul a modern, európai élet, a magyar zsidók valósággal tobzódnak; a művészeti és a tudományos életben, a szórakoztatóiparban egyaránt meghatározó a szerepük. Az első mozikat is zsidók alapítják, és a filmvilág hamarosan Hollywoodban találkozik a zsidó származású magyar rendezőkkel: Cukor Györggyel (My Fair Lady) és Kertész Mihállyal (Casablanca), valamint a színész Tony Curtisszel. A tudósok között megtaláljuk a csak „marslakóknak" nevezett budapesti indulású Teller Edét, Szilárd Leót és a többi Nobeldíjast, akik az atomenergia, a számítástechnika és a matematika egén tündököltek. Sorolhatnánk a világszerte ismert, Magyarországról elszármazott nagyságokat, de e könyv elsősorban azokkal a zsidó személyiségekkel foglalkozik, akiknek életműve meghatározza - de legalábbis megalapozta - a mai Budapest arculatát is.
A kereskedelem és az ipar mellett leginkább a kultúra és a szellemi élet kínálta számukra az érvényesülés lehetőségét. Még a zsidótörvények és a jogfosztás idején, a II. világháborúban is őrizték utolsó műhelyüket a híres Goldmark teremben. A holokauszt ezt a viszonylag szűk, ötven-hatvan éves fejlődési szakaszt is lezárta, a maradék zsidóság Budapesten a soa után többnyire neológ vagy teljesen vallástalan életet él, megőrizve a hagyományokat és a közös zsidó-magyar kultúrát.
Ma ismét van zsidó negyed, ahol ugyan a hitélet kisebb, a szórakoztatás nagyobb részt képvisel, de lehet kóser ételt enni, nyáron táncolni, szórakozni a Zsidó Kulturális Fesztiválon vagy a Sóletfesztiválon. Ezeken az eseményeken - sőt néhol még a zsinagógákban is - egyre több a fiatal. Ez is Budapest új, zsidó arcához tartozik. Minderről e könyv mesél az olvasónak.
Vissza 
Folytatás Microsoft-tal