Budapesti Negyed 2006. nyár

Előszó

Noha Erzsébetről sokan sokfélét írtak, a kutatások során egyre nyilvánvalóbbá vált, hogy kultuszának csak a szélesebb közönség érdeklődésére is számot tartó aspektusai vannak kidolgozva. Munkám során arra törekedtem, hogy új szempontok bevonásával a vizsgálódásba árnyaltabb képet lehessen kialakítani az "Erzsébet-jelenségről", mivel a téma még ma is nagy érzelmi reakciókat vált ki: "Aki Ferenc Józsefet valamilyen oknál fogva nem szereti , hajlandó Erzsébetet rokonszenvesnek látni. (Az ellenkező eset kivételes.) De ha messze is álltak egymástól, mára már egybeolvadnak az emlékezésben. Erzsébet is a boldog békekor, ha óhatatlanul tragikusabb színekkel is, mint Ferenc József. Akár tetszik, akár nem, mindketten hozzátartoznak a magyar történelem hagyományához. ezt a hagyományt nem elutasítani és ócsárolni kell, hanem a helyére tenni." Dolgozatomban erre szerettem volna kísérletet tenni kérdésfelvetéseimmel, amelyek e hagyomány megismerését és megértését segíthetik.
Legtöbb esetben nem a kultusz feltámrására törekednek a királynéval foglalkozó irodalomban, amelyet általában teljesen áthat a kultikus beállítódás. Életét vizsgálva nem tudják megkerülni e személyéhez szorosan kapcsolódott jelenséget, melyet leginkább a királyné magyarságszeretetére szűkítenek, le, de kénytelenek foglalkozni vele, mivel Erzsébet megértéséhez, értékeléséhez elengedhetetlen. Ez a folyamat szórványos, más szempontú kultikus megközelítést eredményezett. Az Erzsébet-kultuszt mint jelenséget többen is vizsgálaták - Gerő András egy tanulmányt szentelt a kérdésnek, míg Márki Sándor Erzsébetről szóló könyvének első fejezetében jeleníti meg e kérdéskört -, azonban teljes feldolgozására még nem vállalkoztak. Jelen munkámban én is egy kis részlet feltárására törekedtem: a térhasználatra koncentrálva az időkeretben alkalmaztam megszorítást, a jelentős forrásanyag és a téma szerteágazósága miatt a vizsgálódás fókusza az Erzsébet halálától, 1898-tól 1914-ig tartó időszakra irányítottam. A kijelölt intervalum az intézményesülés korának kezdeti szakasza, mely kultuszának fénykorát jelenti, teljes kifejlettségében világítja meg a jelenséget, így ez a 16 év kiválóan alkalmas a kultusz fenntartására irányuló cselekedetek széles skálájának bemutatására, míg a világháború kitörését követően értelemszerűen már hangsúlyeltolódások mennek végbe. Vissza