Mechanika

Előszó

ELŐSZÓ
E tankönyv elsősorban azoknak a tudományegyetemi hallgatóknak a számára készült, akik elméleti fizikai tanulmányaikba való bevezetésként a „mechanika" című előadást hallgatják. Ennek megfelelően a könyv fő célja egyrészt az, hogy a mechanika alapfogalmainak és legfontosabb tételeinek lehetőleg világos és egyúttal szabatos kifejtésével a további fizikai tanulmányok számára biztos alapokat nyújtson, más részt pedig az, hogy egyszerűbb problémák megoldása útján megtanítsa az olvasót arra, hogyan lehet a mechanika módszereit a megfelelő területeken alkalmazni.
Az elemi matematikai ismeretek mellett a könyv az olvasónál alig tételez fel mást, mint a differenciál- és integrálszámítás alapfogalmait; az ezeken kívül felhasznált matematikai apparátussal az olvasó részben a tárgyalás során, részben a függelék tanulmányozásával ismerkedhetik meg.
A tanulás és áttekintés megkönnyítése céljából csillag jelöli meg azokat a fejezeteket, amelyek az első olvasásnál mellőzhetők; hasonló vonatkozik az egyes fejezeteken belül az apró betűvel szedett részekre. - A formulákra való utalás a szokásos, pl. (7,2) jelenti a 7. § (2) formuláját. Az általános mechanikában - az első három részben - az elvi jelentőségű kérdések tárgyalása (néhány, megvilágításul szolgáló rövid példától eltekintve) külön van választva a speciális problémák tárgyalásától abból a célból, hogy a mechanika felépítése és alaptételei jobban kidomborodjanak. A kezdő olvasónak azonban ajánlatos az általános jellegű fejezetekkel párhuzamosan a speciális problémák megoldását tanulmányoznia és saját magának is feladatokat megoldania. Ilyen feladatok közlése az egyes fejezetek végén eredetileg tervbe volt véve, de az időközben megjelent,,Elméleti fizikai feladatok" (Tankönyvkiadó, Budapest 1951.) c. egyetemi tankönyv megjelenése folytán elengedhetővé vált. Ez utóbbi tankönyv gazdag mechanikai feladatgyűjteményén kívül melegen ajánlható Buhgolje, Voronkov és Minakov „Elméleti mechanikai példatár" c. egyetemi tankönyve (magyar nyelvű kiadás: Tankönyvkiadó, Budapest 1951.), amelyben, az olvasó számos olyan, főleg műszaki vonatkozású kérdéssel is megismerkedhetik, amelyre a jelen bevezető és általános jellegű tankönyvben nemigen lehetett kitérni.
A jelen második kiadás az elmúlt év szeptemberében megjelent és azóta elfogyott első kiadással szemben több kiegészítéssel, ill. kisebb megjegyzéssel bővült, jobbára az apróbetűs részekben; a könyv beosztása egyébként változatlan maradt. Ilyen kiegészítések többek között: az erő és mozgás fogalmával kapcsolatban néhány ismeretelméleti vonatkozású megjegyzés (a 6. §-ban), a ballisztika kiindulási egyenletei (a 16. §- ban), általánosabb variációk (a 33. §-ban), a fázistér fogalma (a 35. §-ban), a kanonikus transzformációknak egy további típusa (a 36. §-ban). Vissza