Előszó
KEDVES OLVASÓ!
Bizonyára Ön is sok észrevételt el tudna mondani a magyar egészségügyi ellátásról, annak gondjairól, nehézségeiről, kisebb-nagyobb pénzhiányáról, de talán lenne megjegyzései között...
Tovább
Előszó
KEDVES OLVASÓ!
Bizonyára Ön is sok észrevételt el tudna mondani a magyar egészségügyi ellátásról, annak gondjairól, nehézségeiről, kisebb-nagyobb pénzhiányáról, de talán lenne megjegyzései között olyan is, amelyik nemcsak a gondokkal, de éppenséggel a magyar egészségügy előnyeivel is foglalkozik. Az utóbbival kapcsolatosan mást ne mondjak, mint azt, hogy hazánkban minden állampolgárt megillet az egészségügyi ellátáshoz való ingyenes hozzáférés lehetősége, a szabad orvosválasztás joga. Bugovics Elemér dr. jelen könyvében a magyar egészségügy pozitív és negatív jegyeit, előnyeit és gyengeségeit tárgyalja.
A szerző az egész magyar egészségügyi szolgáltatást vette szemügyre, nem kevesebb mint több évtizedes orvosi gyakorlat, valamint másfél évtizedes kórházi főigazgatói tevékenység tapasztalatai alapján. Nyilván, mint ahogy az orvos általában, nem a szervezetünk jól működő szerveinek vizsgálatával foglalkozik elsősorban, hanem a kórosan működő testrészeink jeleit firtatja, Bugovics dr. hasonlóképpen könyvében elsősorban az egészségügy általa nem a legjobban működő részeit vizsgálja. Teszi ezt abból a célból és tudattal, hogy ha felismerjük egészségügyünk kóros funkcióit, majd megtesszük azokat a lépéseket minden szinten - állami és egészségügyi, gazdasági és pénzügyi, strukturális és szervezeti, biztosítói és oktatási szinten amely a kóros működést megszünteti, mint ahogy az orvos megalkotja a diagnózist a betege kapcsán és ezután kezdi a beteg érdemi kezelését, számíthatunk arra, hogy az egészségügyi ellátás javul, a kóros tünetek megszűnnek.
A könyv első fejezete „Kérelem minden magyar állampolgárhoz" címet viseli. Itt találhatók meg azok a szempontok, melyek szerzőt írásra késztették, valamint azok a motívumok, melyek jelentős hatással voltak a könyv kéziratának szerkesztési filozófiájára, a benne foglaltak szubjektív és objektív analízisére. A „Beszélgetés az ezredforduló után 2004-ben" egészségügyünk, társadalmunk különböző gondjait sorolja fel oly módon, mintha a szerző újságíróval folytatna beszélgetést. A vezetőtől megkövetelhető racionális, de a beteg érdekeit nem sértő állásfoglalást a szerző saját közvetlen hozzátartozóin keresztül, valamint életszerű történetekkel indokolja. Őszinte szó és példás magatartás ez. A könyv teljes tartalmán érezhető a felelős vezetői magatartás, a racionális diagnosztika és terápia iránti elkötelezettség.
Vissza 
