Bukaresttől Varsóig

Fülszöveg

Egy magyar diplomata visszaemlékezéseit tartja kezében az olvasó. Az elmúlt két évtized egyre gyarapodó emlékirat-irodalma sokféle sorsot és életutat hozott emberközelbe, közülük azonban mind ez ideig - legalábbis a hazai könyvterjesztésben - hiányzott a két világháború közötti külügyi szolgálat számos szempontból külön világot jelentő szférája.
Ki is volt Hory András, és hogyan, mikor, milyen körülmények között kerültek papírra visszaemlékezései?
Száz esztendőnél is régebben, 1883. január 5-én a nagy multú, a XIX. század nyolcvanas éveiben ellenben igencsak szerény fejlettségű, belvárosában is jobbára földszintes házakat sorakoztató Kolozsvárott született. Mindkét ágon nemesi családok leszármazottja. A Horyak mindjobban elszegényedő kelet-magyarországi birtokosok, a papi pályára készülő nagyapa, Hory Farkas Magyargyerőmonostoron kap református lelkészi állást. Nagy energiával és sikerrel küzd a magyar népesség és kultúra helyzetének megszilárdításáért az elrománosodó faluban, egyébként literátus alkat, aki verseivel, elbeszéléseivel a XIX. század derekán széles körben tette ismertté a nevét. A jogászi végzettségű édesapa - Hory Béla - előbb Pest vármegyét szolgálja, majd Kolozsvárott telepedik le, ahol a megyei árvaszék elnöke, és emellett széles körű közéleti tevékenységet fejt ki a bankélettől a jótékonysági mozgalmakon át egészen az irodalomszervezésig. Maga is műveli az irodalmat, többek között színdarabot is ír. Vissza