A periodikumok használatának átalakulása az Akadémiai Könyvtárban

Tartalom

Bevezetés
1. Szakirodalmi áttekintés 5
1.2 Azonos periodikum-gyűjtemény különböző időmetszetben 6
1.3 A használt periodikum-anyag szakmegoszlása 8
1.3.1 Hivatkozáselemzések 9
1.4 A felezési idő 12
1.4.1 A könyvtári használat csökkenésével mért avulás 12
1.4.2 A hivatkozások csökkenésével mért felezési idő 13
1.4.3 (A felezési időt befolyásoló tényezők) 14
1.5 A Bradford-féle szóródási törvény és az egyes szakok leggyakrabban használt folyóiratainak kapcsolata 15
1.6 A használt periodikumok nyelv és kiadási hely szerinti megoszlása 16
1.6.1 A nyelvi megoszlás tükröződése a könyvtári használatban 16
1.6.2 (A hivatkozások nyelvi megoszlása) 17
1.6.3 (A periodikumok származási, kiadási helye) 17
1.7 Olvasásszociológiai nézőpontok 18
1.7.1 Az egyetemi hallgatók olvasási szokásai 19
1.7.2 T Az olvasásmód szociológiai vonatkozásai 20
1.7.3 A publikálás szociológiai vonatkozásai 21
1.8 A periodkumok és a többi tudományos tájékozódási forrás 22
1.9 Prognózisok és jövőbemutató tendenciák 23
2. Az Akadémiai Könyvtár 1973. évi periodikum-forgalma a használt anyag nézőpontjából 27
2.1 Mennyiségi elemzés 27
2.2 Minőségi elemzés 37
2.2.1 Minőségi elemzés a használt periodikum-féleségek szintjén 54
2.2.2 Minőségi elemzés a periodikum-féleségekre eső' átlagos olvasói szám alapján 57
2.2.3 Minőségi elemzés a periodikum-féleségekre eső használati alkalmak alapján 63
2.2.4 A periodikum-használat többéves távlata állománytípusonként 72
2.2.5 Minőségi elemzés egy állománytípuson belül: a kurrens külföldi periodikumok használatára vonatkozó adatok 74
2.3 A kielégítetlen kérések problematikája 113
3. Az Akadémiai Könyvtár 1973. évi periodikum-forgalma és az olvasók 115
3.1 Az olvasók száma 115
3.2 Az olvasók rétegződése 117
3.2.1 Az Akadémiához fűződő kapcsolat vagy ennek hiánya mint rétegződési elv 117
3.2.2 Foglalkozás szerinti rétegződés 126
3.3 A használati alkalmak gyakorisága 140
3.4 Az állománytípusok iránti érdeklődés-különbségek 150
3.5 A használt periodikumok nyelve. Következtetések az olvasók nyelvismeretére vonatkozólag 153
3.5.1 A társadalomtudományok művelői által használt periodikumok nyelve 154
3.5.2 A természet- és alkalmazott tudományok művelői által használt periodikumok nyelve 155
3.5.3 A szakkutatásilag nem kategorizálható olvasók által használt periodikumok nyelve 160
3.5.4 Néhány értékelő megjegyzés 162
3.6 A tudományos érdeklődés alakulása foglalkozási áganként a periodikum-használat tükrében 164
3.6.1 Az Akadémiai Könyvtár főgyűjtőkörébe tartozó társadalomtudományok művelőinek érdeklődés-struktúrája 166
3.6.2 Az Akadémiai Könyvtár mellékgyűjtőkörébe tartozó természettudományi területeket képviselő kutatók érdeklődés-struktúrája 172
3.6.3 Az Akadémiai Könyvtár gyűjtőkörébe nem tartozó alkalmazott tudományi területeket képviselő kutatók érdeklődés-struktúrája 177
3.6.4 A szaktudományi szempontból több irányba elkötelezett olvasói csoportok érdeklődés-struktúrája 181
3.7 Kitekintés további olvasószociológiai szempontokra 185
4. A "visszatérülés" kérdésköre. Az Akadémiai Könyvtárban folytatott periodikum-használat hatása a tudományos alkotómunkára 187
4.1 A publikáló olvasók száma 189
4.2 Olvasóink hazai publikációi 191
4.3 Néhány adat a külföldi publikációkra vonatkozólag 205
4.4 Az 1973. évi periodikum-használat a hivatkozások és forrásidézetek tükrében 208
5. Az 1980. évi állapot 211
Összefoglalás 215
Jegyzetek 221
A felhasznált irodalom 225
Summary 233

Témakörök