Az Akadémiai Könyvtár kurrens külföldi periodikum állománya az 1970-es években

Előszó

1968-ban "Az Akadémiai Könyvtár kurrens külföldi periodikumai" címmel tanulmányt jelentettünk meg, melynek célja az Akadémiai Könyvtár kurrens külföldi periodikum-állománya struktúrájának elemző megvilágítása volt. E munka az 1966. év decemberében érvényes állapotot tárta fel. A tanulmány kísérleti jellegű volt, elsősorban módszerét tekintve. Kiterjedt az akkori állomány nagyságának és szakmegoszlásának pontos felmérésére, az Akadémiai Könyvtár és az Akadémiai Könyvtár hálózatához tartozó intézeti könyvtárak periodikum-állományának egymáshoz való viszonyára, illetve ennek feltárására, az akadémiai könyvtári periodikum-állomány nyelvi megoszlásának felderítésére, e szóban forgó állomány periodikum-ritkaságainak (egyetlen hazai példányainak) számszerű és szakonkénti bemutatására, továbbá egyes, elsősorban a könyvtár főgyűjtőköréhez tartozó szakterületeknek, illetve az idevágó periodikum-állománynak részletes elemzésére és szakmai értékelésére, valamint a bemutatott periodikum-állomány használtságának felvillanásszerű ábrázolására. Ezen első állományfeltáró tanulmányunk megjelenése óta eltelt idő tapasztalatai azt a meggyőződésünket erősítették meg, hogy egy ilyen nagyvolumenű és szétágazó szakterületű periodikum-állomány esetében, mint amilyen az Akadémiai Könyvtáré, rendszeresen érdemes és szükséges végezni ilyen elemzéseket. Miként egy-egy könyvtár mindennemű állományánál a tájékozódás alapvető feltétele a katalógus, illetve a katalógusok megfelelő rendszere, ugyanígy az állományelemzések az adott gyűjtemények gazdái, felelősei, fejlesztői és szerzeményezői számára egyre inkább nélkülözhetetlen tájékozódási források lesznek a jövőben. Az ilyen felmérések, azáltal, hogy eredményeik felhasználásával a szerzeményezési munka színvonala javul, végeredményben valójában az állomány használatának, tehát a könyvtári célkitűzések egyik legfontosabbikának eredményes megvalósítását is segítik. Sőt, továbbmenve, amikor a könyvtári állományok használtságának mutatóit kívánjuk felderíteni, az állomány struktúrájának különféle mutatószámai ehhez is szükségesek. A szakmai szempontokon túlmenően bizonyos gazdasági-gazdaságossági szempontok - a folyóiratárak általános, csaknem minden országban mutatkozó gyors emelkedése - is indokolják, hogy meglévő periodikum-állományunkról, ennek struktúrájáról megfelelő időközönként tájékozódjunk. Végül, de semmiképpen sem utolsó sorban az ún. információ-robbanás is megfelelő és célszerű állománystruktúra-elemzésekre kényszerít bennünket. Egyre több az az információs-anyag, jelenleg egy-egy szakterület periodikum-anyaga, amiből válogatnunk kell és ahhoz, hogy anyagi és egyéb feltételeinkhez mérten jól válogassunk, a már birtokunkban lévő állomány szakmai, mégpedig nemzetközi mércével mért szakmai értékét többoldalú megvilágításban ismernünk kell. Mindezen fent említett szempontok ösztönöztek bennünket az 1966-ban megkezdett vizsgálódásaink folytatására, eredményeink továbbfejlesztésére és ennek jelen tanulmányunkban való bemutatására. Vissza